A szél szárította a talajt az elmúlt időszakban

Május első tíz napja hosszú idő után negatív hőmérsékleti anomáliát jegyzett, de fagy ezúttal még a talaj mentén sem fordult elő a térségben.

Némileg változatosabbá vált megyénk felett az áramlási kép az elmúlt időszakban, a száraz áprilishoz képest a csapadékhajlam is erősödött. Bár továbbra is jobbára száraz levegő érkezett a domináns északias széllel, időnként már – szakkifejezéssel élve – keveredési zóna helyeződött fölénk, nedves, labilis rétegzettségű levegővel. A legtöbb vidéken végre hullott néhány milliméternyi áztató csapadék a szomjazó vetésekre, kivált a megye északkeleti tájain. Arrafelé 10-15 milliméter között alakult a dekád csapadékösszege, míg a délnyugati-nyugati területek mindössze 4-6 milliméterrel kellett, hogy beérjék.

Egy havi csapadék a hiány

Kelesztő öntözésre, a kiskertek gyakoribb vízpótlására tehát utóbbi tájakon van nagy szükség, ott a felső 5-10 centiméteres réteg szinte teljesen kiszáradt, de még a művelt réteg 20-30 centiméterében is csupán a szabadföldi vízkapacitás harmada-negyede áll rendelkezésre. Ennek felvétele a növények számára már nehézkes, még ha a fiatal csíranövények vízigénye egyébként csekély is, így ezeket legalább kis mennyiségű, de többszöri öntözéssel érdemes segíteni, míg gyökérzetük eléri a mélyebb, még kellően nedves rétegeket. Az 1 méter mélységű szelvényben összességében 50-70 milliméterre tehető a nedvességdeficit, amely gyakorlatilag a felső fél méteres rétegre vonatkozik, ennél lejjebb egyelőre telítettek talajaink.

Időarányosan hozzávetőleg fél-egyhavi csapadékmennyiségnek megfelelő nedvességgel adósa időjárásunk a vegetációnak, bár május első dekádjában faragott egy keveset a hátrányból. A vízfogyasztás ugyanakkor átlag felett alakult a száraz április után május eddig eltelt részében is, amely főként a szeles időnek, s csak másodsorban a hőmérsékletnek köszönhető. Az első májusi dekádban 1-2 fokkal még hűvösebb is volt a megszokottnál, ami a középhőmérsékletet illeti, igaz, a maximumok rendre 15-20 fok között alakultak, sőt az időszak legvégén ismét feljegyezhettünk 1-2 nyári napot, 25 fok feletti csúcsértékkel. A friss, 5-10°C körüli hőmérsékletű hajnalok ellenére is magas, napi 3-5 milliméter közötti volt a párolgás lehetséges legnagyobb értéke, de a legmelegebb napokon 6 milliméter feletti értékre is volt példa. Sok helyen azonban nem realizálódott ez a nyári hónapokra jellemző mennyiség, mivel a száraz felszínen már egyáltalán nem állt rendelkezésre nedvesség a párolgáshoz.

Debreceni Egyetem, AKIT DTTI. Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ