Önerőből is helyreállhat a gazdaság

Ahogy tapasztalható, a koronavírus-járvány miatt sok minden megváltozott Magyarországon, csakúgy, mint az egész világon is. A kihirdetett veszélyhelyzetből, a bevezetett intézkedésekből és a bejelentett gazdaságvédő akciótervekből kitűnik, nemcsak az emberek, hanem a gazdaság védelme is kiemelt jelentőségű kérdés. Korábban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úgy fogalmazott, a kormányzati intézkedések a gazdaság leállásának elkerülését célozzák, s a legnagyobb feladat jelenleg a munkahelyek megőrzése. Bejelentette egyúttal, hogy a stabilitás biztosítására a kormány mintegy 9200 milliárd forintos tervet hirdet meg a következő évekre, ami nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A magyar gazdaságot érő hatásokról, valamint a mutatók várható alakulásáról Horváth Andrást, a Takarékbank vezető elemzőjét kérdeztük.

A pánikvásárlás is hatással van

– Több erő is húzza, illetve tolja az inflációt jelenleg – foglalta össze röviden a válaszát a Napló kérdésére a szakértő. Meglátása szerint a végső számot az fogja eldönteni, hogy ezek közül melyik erő a kitartóbb, amely végül győztesként kikerül. Egyik oldalról erős, lefelé húzó tényező az olaj hétről hétre csökkenő világpiaci ára, ami az üzemanyagokon keresztül jelentős súlyt képvisel a fogyasztói kosárban. Ennek a tényezőnek köszönhetően az elemzők 2,5 százalék közelébe csökkenő fogyasztói árindexet várnak a következő hónapokra. Felfelé mutató tényező viszont a pánikvásárlások és a készlethiány miatti élelmiszerár-emelkedés. Horváth András emlékeztetett egyúttal arra, hogy az egész világon megjelenő sertéspestis miatt a disznóhús ára már eddig is jelentősen emelkedett. Mindezek mellett a forintgyengülés is érdemi inflációnövelő hatású lehet az importtermékeken keresztül, főként a tartós fogyasztási cikkek esetében.

Nehéz a modellezés

A szakértő számításai szerint a következő hónapokban 5,5-6 százalék környékére megugró munkanélküliség várható, de az inflációra lefelé ható tényezőként jelenik meg a fogyasztói árakra nézve a bérdinamika lassulása miatt a reálbér- és keresletcsökkenés is. Utóbbi ereje és tartóssága viszont egyelőre ismeretlen. Lefelé húzó hatást jelent az elemző szerint továbbá az importált infláció az exportpiacainkon szintén jelentkező keresletcsökkenésből következően, de ezt Horváth András szerint egyelőre ugyancsak nehéz számszerűsíteni és modellezni.

„Bátor dolog lenne ezek alapján bárki részéről is stabil inflációs pályát felállítani. Mi alapvetően az év elején várt, a Magyar Nemzeti Bank toleranciasávját meghaladó pályához képest összességében csökkenő inflációs nyomásra számítunk.”

Akár 3 százalékig is visszakorrigálhat a mutató éves átlagban, de jelentős a bizonytalanság többek között a szinte hetente 60 százalékokat mozgó, őrült olajpiaci változások miatt is – ismertette a szakértő.

Egyes piacokon túltermelés

Az előbb említett pánikvásárlókhoz képest másik pólust képeznek azok, akik a vírus gazdaságot érintő hatásában a pozitív oldalt látják. Az elmúlt időszakban többször is felütötte a fejét az az elgondolás, hogy az export hiánya következtében a gabona- és húsfélék nemhogy drágulnának, hanem túltermelés áll elő, ami a díjalakulás szempontjából kedvező hatással is járhat. – Előfordulhat azokon a területeken és elsősorban azon élelmiszerek esetében, ahol a magyar gazdaság a belső fogyasztást jóval meghaladó termelést folytat. Közvetlen veszélynek azonban ezt mégsem érzem – reagált felvetésünkre az elemző. Horváth András a meglátását azzal indokolta, hogy ezek olyan alapcikkek, amelyekre mindenképpen lesz kereslet a világpiacon, ezt pedig a karanténok sem tudják hosszabb ideig korlátozni. Hozzátette továbbá, az ipari termelést teljesen a globális kereslethez igazítva szabályozzák a globális konszernek.

Üdvözlendő intézkedések

A kihirdetett akcióterv a bejelentés szerint a GDP csaknem 19 százalékát teszi ki.

Fontos kérdés azonban, hogy ez a csomag milyen jelentőséggel bír az emberek mindennapi életére. – Az év végéig meghirdetett, idén 3600 milliárd forintot kitevő hitelmoratórium, az adóelengedésekhez és a szociális hozzájárulási adó csökkentéséhez hasonlóan, mindenképpen nagy segítség a lakosságnak és a vállalatoknak egyaránt a likviditásuk szempontjából – osztotta meg gondolatait az elemző. Ezeknek szerinte lehet a munkanélküliség növekedését visszafogó hatása, míg a lakossági vásárlóerő is részben megmaradhat a majdani újraindulás idejére, de a makrogazdasági egyensúly megtartásában is segíthet, amit még a bértámogatás, bérkiegészítés is támogat. Horváth András szerint az összes olyan lépés üdvözlendő az említetteken túl, amely a munkahelyek és a bérszint megtartását segíti, hiszen jelenleg ezek számítanak prioritásnak. – A költségvetési hiány elengedését ennek a fő célnak érdemes alárendelni, s ebbe belefér az anticiklikus fiskális politika jegyében az állami beruházások felpörgetése is, ami szintén segítené a munkahelymegőrzést – értékelt a szakértő.

Mások az alapok, mint 2008-ban

Sarkalatos pontnak számít az is, hogy a 2008-ban tapasztalthoz hasonló gazdasági világválságot eredményez a koronavírus-járvány. – Teljesen más fundamentális alapokon áll most a magyar gazdaság belső és külső egyensúlya, mint 2008-ban – foglalta össze meglátását röviden a szakértő.

Véleménye szerint más helyzetben éri a magyar gazdaságot ez a jelenlegi eseménysorozat, hiszen többek között a 3,5 százalékos munkanélküliség néhány százalékos várható megemelkedése egészen mást jelentene most, mint a már 2007-ben is 8 százalékon álló ráta további emelkedése jelentett. Az idei évre tervezett 1 százalékos költségvetési hiány növelésében érdemben van mozgástér a 450 milliárdos országvédelmi alap felhasználásán felül is, de a tavaly 66 százalékig csökkenő államadósság szintén elbír néhány százalékos növekedést egy fiskális stimulus érdekében. Főleg úgy, fogalmazott az elemző, hogy az utóbbi években egyre stabilabb belföldi finanszírozásra állt át az államháztartás, valamint a devizaarány is 16 százalék alá csökkent az évtized eleji 50 százalék feletti szintről.

A külső egyensúlyról is hasonló mondható el, a 0 százalék közelébe eső nettó külső adósság, továbbá a több mint megfeleződő bruttó külső adósság is jelentős előnyt jelent a stabil vagy még mindig többletes folyó fizetési mérleg mellett.

– A lehetőségeket jól mutatja az is, hogy a magyar államháztartás képes a saját mozgásterét felhasználni a várható hatások tompítására. A francia és az olasz kormány egyből a közös európai forrásokhoz nyúlna saját mozgástér hiányában, de Románia is néhány nap után az IMF-hez fordult forrásokért – tett nemzetközi kitekintést Horváth András. A szakértő szerint ezen államokkal szemben a konszolidált, s a folyamatos sajtósugalmazások ellenére nem prociklikusan működő államháztartás miatt várhatóan nem lesz szükség hasonló eszközökre Magyarországon.

Szilágyi Gergő