Fontos munkajogi kérdéseket hoz magával a digitális oktatás

A kormány szombati döntése, miszerint az iskolások távoktatás keretében tanuljanak, komoly kihívás elé állíthatja a szülőket. Az eddig sok esetben bevett gyakorlat, hogy a nagyszülők vigyázzanak a gyermekekre, most nem opció, hiszen pont az idősebb korosztályra jelent leginkább fenyegetést az új világjárvány. De kimaradhat-e a munkából a gyerekre vigyázó szülő, és ha igen, meddig? Ezzel kapcsolatban kerestük meg dr. Balogh Áron Péter ügyvédet. Ahogy a munkajogász kifejtette, a gyermekek sok esetben felügyeletre szorulnak, azonban jelenleg még nincs kiterjedő kijárási tilalom, illetve olyan kormányhatározat sem, ami a munkát végző szülőket is otthonmaradásra kötelezné.

Változatlanul fennáll a munkavégzési kötelezettség

„Ha a felek másként nem állapodtak meg, a munkaviszony a rendkívüli helyzet ellenére ugyanabban a formában áll fent, mint a veszélyhelyzet előtt”

– jelenti ki a szakértő. Abban az esetben, ha „home office”-ra, tehát az otthoni munkavégzésre nincs lehetőség, továbbá a munkavállaló nincs táppénzen, karanténban, szabadságon, fizetés nélküli szabadságon és a távolmaradását előre nem jelezte, akkor munkaidejében, a munkahelyén továbbra is meg kell jelennie. Ebből az is következhet, hogy az a munkavállaló, aki nem jelenik meg munkavégzésre, az munkajogi következményekkel is számolhat. Dr. Balogh Áron kiemelte továbbá, hogy az igazolatlan távollét akár azonnali hatályú felmondás indoka is lehet, amely esetben nincs felmondási idő és végkielégítés sem jár. Mint kiemelte,

ebben a helyzetben az együttműködés és a tájékoztatás a fontos: ha valaki nem tervez a munkahelyére bemenni, az előzetesen, írásban egyeztessen a munkáltatójával ennek feltételeiről.

Különös méltánylást érdemlő családi ok?

Fontos kérdés továbbá, hogy az új élethelyzet beilleszthető-e a munka törvénykönyvében szereplő különös méltánylást érdemlő személyes, családi vagy elháríthatatlan okok közé. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy sem a jogszabály, sem a joggyakorlat nem ad bővebb eligazítást ebben a kérdésben. A szakértő meglátása szerint a mentesülés egészségügyi okokat, például keresőképtelenséget vagy olyan akadályt takar, amely pillanatnyi, alkalmi jelleggel áll fent. Ilyen lehet egy temetés vagy szakrendelési időpont. Az ok megszűnését követően a munkavégzési kötelezettség továbbra is fennáll, így ha a másik szülő vagy idősebb testvér otthon van, akkor a mentesülés oka megszűnik. A munkajogász szerint a megegyezés szerinti fizetett vagy fizetés nélküli szabadság szolgáltathat alapot a tartós távollétnek.

A munkavállaló kérelmezheti a munkáltatójától, hogy engedje fizetés nélküli szabadságra, hogy gyermekét otthon gondozhassa. Ennek a kérésnek a munkáltató eleget tehet, ebben az esetben a távollét is igazolt. Ez alatt az időszak alatt munkabér nem jár, és a tb-biztosítotti jogviszony is szünetel, tehát az egészségügyi ellátás és szolgáltatás a fizetés nélküli szabadság első napjától nem illeti meg a munkavállalót. A fizetett szabadságból 7 munkanapot a munkáltató a munkavállaló kérésére köteles kiadni, de közös megegyezés alapján ez több is lehet. Ebben az esetben el lehet térni attól a rendelkezéstől is, hogy a szabadság igénybevételét 15 nappal előre jelezzék.

Más eset viszont, ha a beteg gyermek ápolása címén a keresőképtelenség idejére a szülőt gyermekápolási táppénz illeti. Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén 84 naptári nap jár a szülőknek, 3 és 6 év közötti gyermek esetében 42, egyedülálló szülőnek pedig 84, míg 6 és 12 év közötti gyermek esetében 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári napi gyermekápolási táppénz folyósítható. 12 év felett csak különös méltánylást érdemlő esetekben, így például a jövedelmi helyzet és a közös háztartásban lévők száma alapján járhat.

A járvány változásokat hozhat a munkaerőpiacon

Az ügyvéd kitért továbbá arra, hogy abban az esetben, ha a munkáltató nem foglalkoztatja beosztása szerinti munkaidejében, akkor a munkavállalót alapbér illeti meg. Ez alól kivétel viszont, amennyiben a munkáltató elháríthatatlan külső ok miatt nem tud munkát adni.

„Egyértelmű, hogy ha egy kormányzati vagy járványügyi intézkedés miatt bezárnak egy munkahelyet, akkor a munkavállalók részére sem jár alapbér”

– ismertette dr. Balogh Áron. Más eset viszont, ha a munkáltató önként dönt a bezárás mellett. Abban az esetben, ha más hasonló tevékenységű munkáltatók képesek leállás nélkül működni, vagy tevékenységüket átszervezni – éttermek esetén például kizárólag a házhoz szállításra áttérni –, akkor önmagában a járvány sem lehet elháríthatatlan ok, ezért a bérfizetés alól sem mentesülhet egyértelműen a munkáltató.

A jogász meglátása szerint a járvány gazdasági hatásai előreláthatóan nemcsak a vendéglátást és a turizmust, hanem a magán-munkaerőpiac minden munkáltatóját és munkavállalóját komolyan meg fogja viselni. Mint fogalmazott, nem várható el egy kis- vagy középvállalkozástól, hogy a folyamatos veszteségek mellett, azonos feltételekkel foglalkoztasson munkavállalókat. A munkáltatók dönthetnek úgy, hogy a súlyosbodó gazdasági helyzet miatt – működéssel összefüggő okból – munkaviszonyokat szüntetnek meg, és ezek indokoltsága nehezen kifogásolható. A jogellenes megszüntetéssel szemben a munkavállalók keresettel fordulhatnak a bíróságokhoz, amelyre az ítélkezési szünettől függetlenül harminc nap áll a rendelkezésükre.

Véleménye szerint a legtöbb esetben nem a per a helyes válasz sem a munkáltató, sem a munkavállaló részéről. A törvény számos lehetőséget biztosít arra, hogy a felek megállapodásukkal rendezzék a munkajogi helyzeteket.

– Ha a munkáltató és a munkavállaló ki tud alakítani valamilyen átmeneti megoldást a foglalkoztatásra vagy a hátrányok elkerülésére, akkor hosszú távon mindenki jobban járhat. Szabadságolások helyett a tevékenység átszervezésével munkahelyek menthetők meg, de a munkarend is átalakítható úgy, hogy a szülők felváltva tudjanak dolgozni, például rugalmas, vagy osztott munkaidő alkalmazásával, részmunkaidővel, munkakör megosztásával – hívta fel a figyelmet dr. Balogh Áron.

Szilágyi Gergő

Kapcsolódó cikk:

Karantén, táppénz, home office: munkajogi kisokos a járvány idejére

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos további cikkeinket ide kattintva érhetik el.