Márciusban mutatják be Debrecen új település szabályozási tervét

A főépítész bemutatta városfejlesztési terveket, valamint válaszolt a felmerülő kérdésekre.

– A városrendezés Debrecen sajátos geopolitikai helyzetéből adódóan gazdasági kényszer helyzetben van. Debrecen mezőgazdaságának egy részét elvesztette, ezáltal az önfenntartó képességét is. A várostervezés kicsit kiszolgáltatottnak mondható, hiszen ha valamilyen gazdasági erő be akar lépni a városba, azonnal kell reagálnia a városnak, hogy el ne menjen máshova. Valahol olyan, mintha Debrecen feladta volna a mezőgazdasági ambícióit, beengedte a BMW-t a helyére – fogalmazott a főépítész.

Pazarló területhasználat

Debrecen közigazgatási területe számokban így írható le: 46.166 hektár, 75.040 telek, 15 településsel határos. A terület felhasználási egységek megoszlása szerint 41 százalék mezőgazdasági, 35 százalék zöldfelület- és erdőgazdálkodási, 6 százalék természetközeli, 5 százalék közlekedési, 12 százalék jellemzően beépített területtel, valamint 2 százalék felszíni vízzel bír a város.

– Ez a városszerkezet két beavatkozás kivételével – a BMW és a Déli Ipari Park – 15 éve is így nézett ki. Debrecen óriási tartalékokkal rendelkezik lakó- és gazdasági területben – mondta Gábor István. Kitért arra is, hogy 2003 óta a szabályozási terv folyamatosan próbálja lekövetni a változásokat, a következő hónapban bemutatják az új szabályozást, melyet értékrendek alapján próbáltak kialakítani.

– Olyan funkciókat kellett betenni egy új szabályozásba, amelyeket nem ismert a 15 éves szabályozás. Pazarló területhasználatunk van. Alföldi város vagyunk, 46 ezer hektár terület igénybevételi lehetőségünk végtelennek mondható, s ezzel a végtelenséggel visszaélt az ember, ezért kompaktabbá kell tenni a várost, meg kell tanulnunk városként élni – hangsúlyozta Debrecen főépítésze. Hozzátette: – Biztos vagyok benne, hogy vannak jól és rosszul sikerült épületek nemcsak Debrecenben, hanem országosan is. Nem vagyok büszke arra, ami most a városban van. Megpróbálom a városrendezésben, a szabályozási tervben valamiféle arányosság felé tolni az ingatlan fejlesztőket, hogy ne uralkodjon el a mindent habzsoló, telket felemésztő építési kultúra, mert ez nem tesz jót – hangsúlyozta Gábor István.

Az erkély közügy

A fórumon szó esett a társasházakról. A főépítész elmondta, az egyes tulajdonosok és a társasházak közötti viszonyok nincsenek rendezve. – Az erkély a lakásokhoz alapterületként tartozik, de az az épület tartószerkezete, tehát az erkély nem magánügy, hanem a társasház közös ügye. Nagyon kevés társasház van Debrecenben, ahol ezt így kezelik. A klíma kültéri egység felszerelése sem magánügy, közügyben kell kezelni – mutatott rá Gábor István.

KD