Az etetésben lehet a megoldás

Erről beszélt lapunknak dr. Babinszky László egyetemi tanár. Mint fogalmazott, a haszonállataink a hőstresszre jóval érzékenyebbek, mint a hidegre. A hőstressz nem más, mit az az állapot, amikor az állat a termelt hőtől nem tud megszabadulni a magas környezeti hőmérséklet miatt. Ez gyengíti, rombolja az immun- és az antioxidáns-rendszerét, ami kedvezőtlenül befolyásolja egészségét és a felvett tápanyag hasznosulását. Cél, hogy az állatokat a fajnak, a fajtának, valamint az egyedek életkorának megfelelő, úgynevezett termoneutrális zónában tartsuk, ahol a legkisebb az állat hőtermelése.

Van nyári takarmány

– Mivel a termoneutrális zónát üzemi körülmények között nehéz biztosítani, technológiai (műszaki) módszerrel, például intenzív szellőztetéssel, párásítással, hűtéssel is lehet javítani a környezeti hőmérsékleten. Talán a legkézenfekvőbb a légkondicionálás volna, viszont ennek költségét nem lehetne kigazdálkodni – részletezte Babinszky László, hozzátéve, hogy a közeljövőben stressztűrő genetikai fajták kinemesítésére is lehetőség nyílik, majd a napjainkban legelfogadottabb módszerre tér rá.

– Az emberhez hasonlóan a táplálkozással az állatoknál is komoly eredményt lehet elérni az egyedek termocentrális zónában tartásában hőtermelésének csökkentésére. Léteznek már, például a sertéseknél, az úgynevezett nyári takarmányok, amelyek több zsírt, illetve antioxidáns tulajdonsággal bíró vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaznak. Ezek előállításában a társtudományok (kémia, biokémia, humán- és állatorvos-tudomány, immunológia stb.) bevonásával kutatások folynak az egyetemen. Mindenképpen szükséges készülnünk az éghajlatváltozásra, hiszen a melegben az állatok kevésbé gyarapodnak (a hústermelés csökken), a tojástermelés visszaesik, a tehenek kevesebb tejet adnak. Mindez együtt egy-egy gazdaságban milliós kiesést jelenthet.

KZS