Ezért lehet vége az albérletdrágulásnak

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Becslések szerint a hazai albérletpiac 110-130 milliárd forintos lehet, de nehéz pontos összeget mondani.

Sokan feketén adják ki a lakásukat vagy a valósnál alacsonyabb bérletidíj-bevételt vallanak be. Ugyanakkor a jövőben jelentősen kifehéredhet ez a szegmens, mivel a jövő évi adócsomag nemrég bemutatott első verziója csökkentené a kiadó lakásokból származó bevételek terheit. A tervek szerint ugyanis jövőre nem kellene a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (EHO) megfizetni, ha a lakáskiadásból származó jövedelem meghaladja az egymillió forintot.

Az ingatlan.com elemzése szerint tehát az nem várható, hogy az albérletárak az EHO esetleges eltörlése miatt mérséklődjenek. Inkább fordított lesz a forgatókönyv: meggátolja és stabilizálhatja az elmúlt években jelentősen emelkedő albérletárakat. A lakástulajdonosok legalizálhatják a mostani díjakból befolyó bevételt, aki pedig eddig is befizette az EHO-t a kiadás után, annál még több pénz maradhat. Vidéken, a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban az átlagos bérleti díjak alapján csak kevés bérbeadó érte el az 1 milliós EHO-határt, így ezeken a településeken nem hoz számottevő változást a terhelés esetleges eltörlése.

Vidéken, az egyetemvárosokban, több megyeszékhelyen és nagyvárosokban tavaly drágulás következett be, annak ellenére, hogy a kínálat is növekedett – derül ki az ingatlan.com több mint hatezer hirdetés adatán alapuló májusi körképéből. Debrecenben 7 százalékkal 80 ezer forintra, Miskolcon pedig 13 százalékkal 68 ezer forintra nőtt a lakások átlagos bérleti díja. Nyár végén, a szeptemberi iskolakezdés előtt jelentős felfutás várható a keresletben. Hosszabb távon azonban a vidéki városok albérletpiacára is igaz, hogy a bérlők jövedelmi helyzete gátat szab a díjemelkedésnek.

HBN