2016.11.29. 07:39
Béremelés: az irány megfelelő
Debrecen - Nem a költségekkel van nálunk a probléma, hanem a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával.
Debrecen - Nem a költségekkel van nálunk a probléma, hanem a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával.
A minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi drasztikus emelése kapcsán azt a cégvezetők sem vitatják, hogy a béreket emelni kell, de hozzáteszik, hogy a legkevésbé képzett és versenyképes réteg bérrendezése miatt nem jut forrás a kvalifikált dolgozóik megtartására.
Nem valós probléma
Az egyik jeles hazai közgazdász (korábbi jegybankelnök) szerint ez nem teljesen valós probléma. Ő sem azt állítja, hogy korlátlanul lehet a béreket emelni, de az elmúlt években olyan jelentősen csökkent idehaza az átlag alatti reálkereset, és annyira leértékelődött a forint, hogy a versenyszférában, különösen az exportra termelőknél ez nem jelent konfliktust. A belföldre termelőknél, illetve a szolgáltató szektorban lehet belőle némi feszültség, de ha az egész gazdaságban nagyobb mértékben emelkednek a munkabérek (összhangban a makroegyensúlyi követelményekkel) akkor itt is olyan kereslet-emelkedés következik be, ami utat engedhet a keresetek számottevő növekedésének.
Növeli az inflációt
A magasabb bérkiáramlás egyébként is növeli az inflációt, ráadásul ez esetben plusz teljesítmény-elvárás sem társul a jelentős mértékű béremelésekhez. Vállalatvezetőknek erős kétségeik vannak azzal kapcsolatban, hogyan fog így javulni a gazdaságunk versenyképessége. Az említett közgazdász úgy véli, az ár-versenyképessége nagyjából rendben van a magyar gazdaságnak. Szerinte nem a költségekkel van nálunk a probléma, hanem a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával. Az adórendszer stabilitásával, az adhoc visszaállamosításokkal, a mindent átszövő korrupcióval, a verseny visszaszorulásával, a bürokráciával. Ezekből fakad egy jelentős versenyképességi probléma, de nem az árakkal-költségekkel van a baj. Másrészt ott van az 5 százalékos munkaadói járulékcsökkentés, ami a költségnyomást azért valamelyest mérsékli.
Járulék helyett adót
Az elemző szerint azzal lehet vitatkozni, hogy ilyen ütemben kell-e végrehajtani a bérek emelését. Hozzátette: lehet, hogy két év alatt a 15 plusz 8 százalék minimálbéremelés rendben van, ami problémásabb, az a munkáltatói járulék csökkentése. Mert a járulékok ugye elvben az egészségügyi és a nyugdíjkiadásokat fedezik. Sokkal inkább indokolt lett volna az átlagkeresetek alatt a személyi jövedelemadót csökkenteni. Az biztosan a munkavállalók zsebébe ment volna, ellentétben a járulék-csökkentéssel, amiből nem biztos, hogy minden esetben béremelés lesz. Másrészt nem borulna fel tőle az egészségügyi és a nyugdíjkassza egyensúlya. Ez a döntés ugyanis nem teszi lehetővé azt, hogy az egészségügyben olyan reformokat hajtsanak végre, amelyek a bérek jelentős emelkedésével és a beruházások emelkedésével párosulnak.
Lehetett volna még jobb
Az egykulcsos adó bevezetésével az alacsony keresetűek adó- és járulékterhelése jelentősen megnőtt, ami önmagában a szürkegazdaság felé tolta el annak idején a folyamatokat. Annak ellenére, hogy a minimálbérek látszólag nominális értelemben gyorsan nőttek, a nettó keresetek az inflációval is korrigálva egyáltalán nem emelkedtek 2010 óta. Ez is azt indokolja, hogy az átlag alatti kereseteknél végre érzékelhető nettókereset-növekedés történjen. A közgazdász azt tartotta volna jó megoldásnak, ha a munkaadói járulék mérséklése helyett a legalacsonyabb jövedelmi sávban 15-ről 5 százalékra csökkent volna a személyi-jövedelemadó kulcsa.
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Lehet-e elbocsátás a megemelt minimálbér miatt? A kormánypártok szerint nem kell erre számítani, a vállalkozók szövetsége azonban attól tart, hogy a béremelés miatti többletköltségeket a kisebb vállalkozások nem tudják majd előteremteni, ezért több dolgozójuktól megválhatnak.
Debrecen - Abban valamennyi általunk megkérdezett gazdasági vezető egyetértett, hogy elodázhatatlan a minimálbér emelése, különben a mostaninál jóval nagyobb munkaerő gondokkal kell szembenézniük. Ugyanakkor annak nagyságáról, illetve az ellentételezésére szolgáló járulékcsökkentés mértékéről már megoszlik a véleményük. A vendéglátásban, a mezőgazdaságban, a feldolgozó iparban, illetve a szállítmányozásban jól ismert megyei szakemberek véleményét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteki bejelentése okán kértük ki. Eszerint jövő évben 15 százalékkal emelkedhet a minimálbér és 4 százalékkal csökkenhet a munkaadói járulék, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet.
