Minimálbér-emelés: aki nem akarja feladni, az kigazdálkodja

Akt.:
Az Alföldi Nyomdában várhatóan át kell dolgozni az egész bérstruktúrát
Az Alföldi Nyomdában várhatóan át kell dolgozni az egész bérstruktúrát - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Abban valamennyi általunk megkérdezett gazdasági vezető egyetértett, hogy elodázhatatlan a minimálbér emelése, különben a mostaninál jóval nagyobb munkaerő gondokkal kell szembenézniük. Ugyanakkor annak nagyságáról, illetve az ellentételezésére szolgáló járulékcsökkentés mértékéről már megoszlik a véleményük. A vendéglátásban, a mezőgazdaságban, a feldolgozó iparban, illetve a szállítmányozásban jól ismert megyei szakemberek véleményét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteki bejelentése okán kértük ki. Eszerint jövő évben 15 százalékkal emelkedhet a minimálbér és 4 százalékkal csökkenhet a munkaadói járulék, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet.

A múlt hét végén látott napvilágot a minimálbér-emelés, illetve adó-járulékcsökkentés terve. Ismert megyei vállalkozókat kérdeztünk erről, illetve várható hatásaikról. A béremelést, illetve az adó-járulékcsökkentést szükségesnek tartja Barabás Zoltán, a Fanny Line Kft. tulajdonosa, de ugyanakkor aggályát is kifejezte a tervezett intézkedéssel szemben.

Nem lesz megoldás

– Maximálisan egyetértek azzal, hogy a minimálbért emelni kell, de csak akkor, ha az állam lemond a járulékok egy részéről és átcsoportosítja a bérfejlesztésre, különben a vendéglátásban nincs meg rá a fedezet, de ez általánosan igaz a kis- és középvállalkozásokra is. Azzal is tisztában vagyok, hogy nagy összegű járulékcsökkentést a költségvetés nem bír el, a tervezett emelés viszont a vállalkozásokra ró túl nagy terhet. Ráadásul, szerintem még ezzel sem lehet megállítani a külföldre vándorlást, legalábbis a vendéglátásban, ahol a szakácsokon kívül szinte mindenki minimálbérért dolgozik.

Hozzátette, olykor a munkavállalók zsarolási pozícióba is kerülnek, hiszen a jól képzett dolgozók megismerve a kinti lehetőségeket, nyugodtan kérhetnek hazai viszonylatban akár irreális fizetést is a munkaerőhiány miatt, s ezt már nem lehet kitermelni, így elmennek. Az ördögi kör úgy zárul be, hogy akkor csökken a színvonal, ami miatt elmaradnak a vendégek, s végső soron az üzlet bezárhat, ezért Barabás Zoltán reméli, módosítják még az arányokat.

Nem volt váratlan

A mintegy ezer dolgozót foglalkoztató Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója, Szabó Miklós számára nem jelentett újdonságot a tervezet, hiszen a béremelés náluk is napirenden van, mint ahogyan az általa ismert gazdasági társaságoknál is. Jóllehet náluk mindenki jobban keres a minimálbérnél, annak 15 százalékos emelése ott is jelentkezik, hiszen a béreket nekik is az új küszöbhöz kell igazítani.

– Mi már ebben az évben is több mint 10 százalékos emelést hajtottunk végre, és jövőre is hasonló nagyságrendű bérnövelést tervezünk. Már folyik annak kiszámítása, hogyan érint bennünket a 4 százalékos járulékcsökkenés.

A minimálbér-emelés kigazdálkodásához viszont termelékenységjavulásra van szükség, amit nem minden vállalkozás tud majd elérni, ezért gondban lehetnek

– fogalmazott a vezérigazgató.

Szerinte a szükségszerű minimálbér-emelés sem oldhatja meg a közmunka, illetve külföldi munkavállalás problémáját. A versenyképes szolgáltatók, termékelőállítók, illetve a tudatos jövőképpel rendelkező vállalkozások azonban ki fogják termelni a béremelés költségét, mert különben tényleg nem fognak munkaerőt találni.

Az agráriumban, így a Tedej Zrt.-nél is kevesen dolgoznak minimálbérért, annál többen egyszerűsített foglalkoztatás keretében főleg a gyümölcsösökben, s akkor náluk is emelni kell a bért – mondta el Bódi László vezérigazgató. – Amíg végleges számokat nem ismerünk, addig számításokat se tudunk végezni, de ki fogjuk gazdálkodni a béremelést, mert nem tehetünk mást, különben hét évtized munkáját kellene feladnunk. Ebben létszámcsökkentés azonban már nem jöhet szóba, inkább az egyszerűsített foglalkoztatást bővítjük – tette hozzá az agrárszakember.

Nem jók az arányok

György Géza, az Alföldi Nyomda Zrt. vezérigazgatója úgy véli, irreálisan nagy terhet ró a munkáltatókra a 15 százalékos emelés, ami az ő esetükben 350 dolgozó bérét érinti. Ezek közül ugyan csak száz a minimálbéres, de a vezérigazgató szerint alapjaiban kell átdolgozniuk a cég bérstruktúráját a garantált bérminimum 25 százalékkal növelése miatt.

A reális elvárás legfeljebb öt százalékos lehetne, a többi már nagyon komoly nehézségeket okozhat a vállalkozásoknak.

A szándékot egyébként nem vitatom, az nemes, hiszen valóban alacsonyak a bérek, de az emelésnek a közgazdasági feltételeit is meg kell teremteni. Nem szabadna a cégeket nehéz jövedelmezőségi és likviditási helyzetbe hozni. A számokat szembeállítva egymással, nem jók az arányok, mert ez most a munkáltatóknak jelent lényeges többlet terhet, holott egy ilyen horderejű ügyben az állammal együtt az arányos teherviselés lenne a jó megoldás.

– Égerházi Péter –


Ők nem számolnak…

A Trans-Sped Kft-nél 730 dolgozó között papíron ugyan akad minimálbéres, de egyéb teljesítményszorzók és pótlékok miatt a jövedelme mindenkinek magasabb – mondta el Fülöp Zsolt vezérigazgató. Emiatt az ő cégüket, mint ahogyan általában a szállítmányozást nem érinti a tervezett 15 százalékos emelés – tette hozzá. A logisztikában tevékenykedők, illetve a csomagolást végzők fizetése ugyan közelebb van a bérminimumhoz, de azoké is messze meghaladja. A kereslet–kínálat ezeken a területeken ilyen bérarányokat diktál, ehhez kellett alkalmazkodniuk, azért őket inkább a 4 százalékos adó-járulékcsökkenés érinti. Ez egyébként szerinte máshol a béremelési kényszer egyharmadát, egynegyedét fedezheti.









hirdetés