MTA-közgyűlés - Pálinkás József: érdemben javultak a kutatási feltételek

Budapest, 2013. május 7., kedd (MTI) - Az Akadémia tavaly tavasszal meghirdetett infrastruktúra-fejlesztési programjának köszönhetően évtizedes hanyatló tendencia után újra javulni kezdtek a kutatási feltételek a szerkezetében megújult kutatóhálózatban - hangzott el Pálinkás József, MTA-elnök a társaság 2012. évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről szóló beszámolójában, amelyet a 2014-es költségvetési irányelvekkel együtt ismertetett. A dokumentumokat az Akadémia 184. közgyűlésének keddi munkaközgyűlésén fogadták el.

Az MTA 43,4 milliárd forintos költségvetése biztosította az Akadémia és intézményei számára a szakmai feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet - hangzott el a beszámolóban.

A 2011-ben megkezdett megújítási program 2012-ben 7,7 milliárd forintos, arányait tekintve 20 százalékos többlettámogatással folytatódott, ami lehetővé tette a humán- és a kutatási infrastruktúra egyidejű fejlesztését. A kétmilliárd forintos infrastrukturális fejlesztési támogatással évtizedek után érdemben javultak a kutatási feltételek. A beszámoló szerint a büdzséből több mint 1,4 milliárd forint az intézményhálózat jelentős átalakításának finanszírozását szolgálta.

2011-hez képest jelentős, több mint 40 százalékos növekedés történt az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramoknál(OTKA). Tavaly óta az MTA működteti az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programot (EISZ), amelyre az Országgyűlés év közben 1,4 milliárd forintot szavazott meg. 2013-ban a Lendület program kerete több mint 3 milliárdra, míg az új akadémiai csoportok támogatása 2,48 milliárd forintra növekedett.

Beszámolójában az MTA-elnök hangsúlyozta: az Akadémia fontos feladatának tekinti a magyar felsőoktatás legkiválóbb műhelyeinek támogatását, mert csak a felsőoktatással együtt lehetséges olyan kutatási eredményeket produkálni Magyarországon, amelyek világszerte láthatóvá, elismertté válhatnak. Hozzátette, ehhez a források szigorú, a kiválóság szempontja szerint való elosztására van szükség. Az MTA 2012-ben 7 milliárd forinttal támogatta a nem akadémiai kutatóintézetekben zajló tudományos kutatásokat, ezzel a hazai egyetemi kutatások fontos finanszírozójává válva.

A klasszikus fejezeti programok mellett, az MTA két, kormányzati szinten is kiemelt fejlesztést folytatott. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont őszre elkészülő új épülete 9,5 milliárd forintos beruházást jelent, amely kormányzati támogatással valósul meg. A 8,5 milliárd forintból megvalósuló Wigner-CERN Adatközpontot idén júniusban adják át.

Az akadémiai vagyon értékének változásáról szólva az MTA-elnök elmondta, a beruházásoknak köszönhető a jelentős növekedés 2011-ről 2012-re. Mint hangsúlyozta: 2012 volt az első év, amikor az akadémiai gép- és műszerállomány használhatósági szintje növekedett.

Az Akadémia 2014. évi költségvetéséről szólva Pálinkás József hangoztatta, hogy Magyarországon szükség van stabil, kiszámítható posztdoktori rendszer kiépítésére, amely segítséget nyújt a PhD-tanulmányaikat befejező fiatal szakemberek számára, akik tudományos pályán akarnak dolgozni.

Az Akadémia elnöke által benyújtott előterjesztés hat területen tesz javaslatot további forrásbővítéssel új fejlesztésekre, illetve programbővítésre. Ezek közé tartozik a Lendület program folytatása, bővítése, az OTKA támogatása, a kiválósági központok létrehozása és az infrastrukturális fejlesztések folytatása.

- MTI -