A világ 10 legnagyobb csalója

George C Parker (1870-1936) karrierjének

legendája New York-i ingatlanok

eladásából született. Ő

ugyanis nem bíbelődött

külvárosi telkekkel, lepusztult

lakóépületekkel, inkább

eladta a Metropolitan Museum of Artot és a

Szabadság-szobrot gyanútlan

áldozatainak. A kedvence a

Brooklyn-híd volt, melyet karrierje

csúcspontját heti kétszer is

értékesített. Szépen

ívelő pályafutása a

hírhedt Sing Sing börtönben

fejeződött be 1928-ban - amelynek

vendégszeretetét élete

végéig élvezhette.

Gregor MacGregor (1786-1845) egykori skót

ezredes nem egyszerűen ingatlanokat

árusított, hanem rögvest

megalapította a Poyais-i államot,

melynek hercegévé önmagát

nevezte ki. A gond csak az volt, hogy az

állam mindössze papíron

létezett, így azok a

"nemesfémekben rendkívül gazdag"

területek, amelyeket eladott a gyanútlan

kivándorolni

szándékozóknak,

valójában nem léteztek.

Később 200 000 font értékben

hitelt is kibocsátott az állam

nevében - akkoriban egy munkás heti

bére egy font volt, csak, hogy a

nagyságrendet érzékeltessük.

Az igazságszolgáltatás elől

külföldre szökött, majd

élete alkonyán Venezuelában

telepedett le, ahol még nyugdíjat is

kapott azért, mert valaha harcolt

Dél-Amerika

függetlenségéért.

Victor Lustig (1890-1947) első nagyobb

húzása egy pénznyomó

gép többszöri eladása volt. A

30 ezer dolláros masina az első

néhány alkalommal még

valóban százdollárosokat

köpött ki magából, utána

viszont már csak üres papírt. Lustig

leghíresebb mutatványa azonban az

Eiffel-torony eladása volt, ő azonban

nem egy gyanútlan tulajdonosnak adta el, hanem

ócskavasként

értékesítette óriási

összegért, sőt még

kenőpénzt is elfogadott az

üzletért. Élete végén

az Alcatrazba került, 20 éves

büntetését nem tölthette ki,

mert előbb elhalálozott. A halotti

bizonyítványán az állt:

kezdő ügynök.

Frank Abagnale (1948-)

tinédzserként hamis csekkek

kibocsátásával kezdte

pályafutását, melyekből

rögtön 2,5 millió dollárt

sikerült összeszednie. Eközben

számtalan szerepet eljátszott, volt a

Pan Am pilótája, orvos és

ügyvéd is. Négy évet

töltött börtönben,

szabadulása óta

tanácsadóként vesz részt

csalási ügyek

felgöngyölítésében. A

Tom Hanks és Leonardo DiCaprio

főszereplésével készült

"Kapj el ha tudsz!" az ő életét

dolgozza fel.

Charles Ponzi (1882-1949) az első modern

pilótajáték

megszervezésével, az angol nyelvben a mai

napig az ő nevét viseli e kifejezés

(Ponzi-scheme). 1920-ban lecsukták,

néhány évvel később

azonban óvadék fejében szabadon

engedték. Nem sokat teketóriázott,

újabb üzletbe fogott, ekkor mocsaras

területeket adott el hihetetlen árakon.

Tevékenységének

köszönhetően Olaszországba

toloncolták, ahol Mussolini pénzügyi

tanácsadója lett. Innen

Brazíliába vonult vissza

nyugdíjba, igaz menekülése

közben - hogy, hogy nem - magával vitte a

diktátor vagyonának egy

részét is.

Philip Arnold (1829-1878) és

unokatestvére John Slack neve a Diamond

Hoax-szal együtt került be a

történelembe. A ravasz páros

leselejtezett gyémántokat rejtett egy

wyoming-i bánya földjébe, majd

rövid úton világgá

kürtölték, hogy hihetetlen

lelőhelyet találtak. Az üzletemberek

licitjei csak úgy repkedtek, végül a

Tiffany vásárolta meg a földet 660

ezer dollárért. Sajnos csak az alaposabb

vizsgálatok derítették ki, hogy a

kövek egy része már eleve csiszolt,

illetve, hogy a bánya rubinokat, smaragdokat

és zafírokat is rejt, ami több, mint

gyanús. Bár beperelték őket,

sikerült bíróságon

kívül rendezni az ügyet, s még

így busás haszonnal álltak

tovább az unokatestvérek.

Howard Welsh (1953-) 31 milliós

pilótajátékot szervezett

mélyen vallásos katolikusok

körében. A befektetés

értelmében a résztvevők

adómentes befektetésben vehettek

részt, melyek célja egy "isteni

misszió véghezvitele templom,

gyülekezet vagy egyházmegye

formájában". Welsh-t és

társát Lee Hope Thrashert két

év üldözés után

fogták el,

börtönbüntetésüket Virginia

államban töltik.

Gerd Heidemann (1932-) a német Stern

újságírója nem kevesebb,

mint hatmillió dollárért adta

el munkaadójának a "Hitler most

felbukkant naplójának"

közlési jogait. Bár a könyv

teljes mértékben egy barátja,

Konrad Kujau által készített

hamisítvány volt, mégis becsapott

olyan nagyságokat is, mint Hugh Trevor-Roper

történész. A

bírósági

tárgyaláskor Heidemann mindvégig

fenntartotta, hogy Kujau átverte őt,

mégis bűnösnek találták

és három évre

ítélték.

Shaun Greenhalgh (1961-) tizenhét

éves pályafutása alatt

többmillió fontot keresett műremekek

hamisítványainak

értékesítésével.

Többek közt

értékesített egy "Gauguin"-t az

Art Institute of Chicagonak és egy "ókori

egyiptomi szobrot" a British Museumnak.

Lebukása után nemcsak őt, de

szüleit is elítélték, akik az

elszegényedett tulajdonosnak kiadva magukat

segédkeztek az eladásban.

Bernard Madoff (1938-) neve

valószínűleg mostanra mindenki

számára ismerős. Az általa

nagyban szervezett pilótajáték a

legfrissebb becslések szerint 36 milliárd

dollárral rövidítette meg a

rászedett áldozatokat. A volt

Nasdaq-elnök bűnösnek vallotta

magát és élete

hátralévő részét

valószínűleg börtönben

tölti, viszont a pénznek nyoma veszett:

Mindössze 700 millió dollár

hollétét sikerült eddig

felderíteni.

Forrás: pénzcentrum.hu

• Gazdasági

híreink

cégvezetők

között

pénzügyi balek

leépítések

idején

meg videóinkat is!