A nyomdai fűtőtől a rádiótelefonos üzletkötőig – az elmúlt 50 év hajdú-bihari álláshirdetéseiből szemlézgettünk

Dolgozókat alkalmaznak – éveken keresztül ezzel a címmel futottak az álláshirdetések a Hajdú-bihari Napló hasábjain. Ötven évvel ezelőtt, az 1974. március 1-i szám ezen rovatában többek között kerestek fűtőt és vegyésztechnikust nyomdába, segédmunkásokat tejüzembe, vasipari gyakorlattal rendelkező anyagbeszerzőt szövetkezeti iparba. Nem számítottak népszerűnek azok a jelöltek, akik nem tartottak ki éveken keresztül munkáltatójuk mellett, esetenként behozhatatlan hátrányt jelentett, ha valaki gyakran kereste a kihívásokat.

– kérte álláshirdetésében az Ingatlankezelő Vállalat, amely felvonószerelő szakmunkásokat, takarítókat és segédmunkásokat szeretett volna foglalkoztatni.

A korabeli bérekre ebben a lapszámban a Lőrinci Fonó felhívása engedett bepillantást; a cég 16 éven felüli lányoknak hirdetett felvételt. – Betanulási idő 1 hónap. Kereset: 1950–2600 Ft betanulás után. Vidéki lányok részére szállást és kedvezményes hazautazást biztosítunk. Felvétel esetén az útiköltséget visszatérítjük – írták.

Élénken ment a toborzás a vármegyén kívüli telephelyekre is, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár az algyői és százhalombattai egységeibe keresett lakatos, villanyszerelő, esztergályos, kovács, lemezlakatos, ív-láng hegesztő, motorszerelő, csőszerelő és marós szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket. Akkoriban nem a dinamikus munkakörnyezetet, a babzsákfotelt, a cafeteriát vagy a legalább heti két nap otthoni munkavégzést dobták be, ha szerettek volna vonzó képet adni magukról a munkáltatók.

– sorolta a juttatásokat a Budapesti Kőolajipari Gépgyár az 1974. március 1-i Naplóban.

Ebben a számban azt is láthattuk, öt évtizede munkára jelentkezni is nagyon más dimenziókban mozgott, az erős jelszó megadása helyett a jeligéken volt a hangsúly, azokra hivatkozva kellett a kiadóba beküldeni a felvételi pályázatunkat #gyakorlott #vasipar.

Így alkalmaztak dolgozókat negyven éve

Negyven évvel ezelőtt, 1984. március 4-én még mindig a Dolgozókat alkalmaznak cím alatt találhattuk meg az álláshirdetéseket a Naplóban. Ebben a számban is széles körben kerestek alkalmazottakat, mint például ELZETT-mintaboltba vaseladói képzettséggel rendelkező dolgozót vagy a Debreceni Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat új termálfürdő részlegébe gondnokot. A legkeresettebb szakmára külön képzéseket indított a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat, nyolc általános iskolát végzett fiúkat keresett hegesztő, központifűtés-szerelő, vízvezeték-szerelő, vas-fémszerkezeti lakatos, épületvillamossági szerelő, épületasztalos, magasépítő ács-állványozó, szobafestő-mázoló-tapétázó, vízszigetelő, kőműves és vasbetonkészítő tanfolyamokra. – A 3 éves képzés ideje alatt a rendeletben meghatározott ösztöndíjat, ösztöndíj-kiegészítést, munkaruhát, étkeztetést és egyéb szociális juttatásokat ad a vállalat. A II. és III. év folyamán társadalmi, tanulmányi ösztöndíj köthető, melynek havi összege 500 Ft-tól 900 Ft-ig terjed – részletezték a felhívást.

Az építőipari szakembereken kívül azok helyezkedhettek el negyven éve könnyedén, akiknek csak úgy égett a billentyűzet a keze alatt. Jóval a számítógépes irodai alkalmazások elterjedése előtt a Napló 1984. március 7-i számában gépírókat, adatrögzítőket kerestek, a Hajdúsági Cukorgyár pedig angol és német felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező, gépírni tudó levelezőt, akinek a levél csatolmányait még valódi borítékba kellett helyezni.

Egy évtized alatt sem nőtt meg a bizalom azok iránt, akik gyakran váltottak, 1984 márciusában a Debreceni Konzervgyár is a hirdetésébe foglalta, hogy

Számos munkakörre kerestek embereket az elektrolakatosoktól a húsipari szakmunkásokon át a vegyipari gépésztechnikusokig, jelentkezni személyesen lehetett a gyár munkaügyi osztályán.

A korabeli bérezésről a Hőtechnika Építő- és Szigetelő Vállalat felhívásából tájékozódhatunk az 1984. március 7-i lapunkban. – Kereseti lehetőség: a teljesítménytől és a szakmai gyakorlattól függően 6–10 000 Ft között, megegyezés szerint. 120 munkanapos próbaidő után az NDK-ba való kiküldetés lehetséges – tudatták az extrákat.

Jó állásra vágyott a kilencvenes években?

Tíz évvel később erőteljesen megváltozott a narratíva, eltűnt a Dolgozókat alkalmaznak szekció, átvette a helyét a munkaügyi központ és a meglehetősen formabontó toborzási formák. A harminc évvel ezelőtti, 1994. március 4-i Hajdú-bihari Naplóban olyan munkáltatóval is találkozhattunk, amelyik azzal hirdette az állást, hogy aki jót akar magának, az bizony rossz helyen jár náluk: – Jó állásra vágyik? Szereti a kiegyensúlyozott munkát? Akkor ne jelentkezzen! Azonban ha olyan 30 év körüli, ambiciózus, felsőfokú végzettségű férfi vagy nő, aki szereti a komoly kihívásokat, a nehéz feladatokat, és biztos jövőt szeretne, akkor önre van szükségünk. Feladata exkluzív termékeink országos értékesítési hálózatának megszervezése és hatékony működtetése lesz. Munkájáért cserébe biztos egzisztenciát és karriert kínálunk. Jelentkezését várjuk „Nagy kihívás 301005” jeligére a kiadóba – keltették fel azoknak az érdeklődését, akik labilis állapotban szerettek volna exkluzív termékeket értékesíteni.

Az 1994. március 9-i számban arra találunk példát, hogy milyen fél oldalakat betöltő táblázatokban hozta le a munkaügyi központi az üres állások listáját a vállalatoktól beérkezett állásbejelentések alapján. A kiterjedt táblázatban felsorolták a munkaköröket, a munkavégzés helyét, és azt is, hogy milyen nemű kollégát szeretnének foglalkoztatni. Ebben a lapban a legnagyobb létszámban varrókra, textilkonfekcionálókra, biztosítási tanácsadókra, és menedzser-üzletkötőkre volt a legnagyobb kereslet.

A formabontó vonalon a Naplónak ebben az 1995-ös számában is volt induló: – Keres-e ön annyit, amennyit én? – tették fel a figyelemfelkeltő kérdést, melyet, lássuk be, az illető bérpapírjának ismerete nélkül igencsak nehéz bárkinek is megválaszolni. A hirdető intelligens, ambiciózus emberek jelentkezését várta egészségügyi világprogram terjesztéséhez, ehhez egy tájékoztatón kellett részt venni a megadott időpontban.

A nemeket egyébként nem csak a munkaügyi központ tüntette fel, például egy debreceni kaszinó kikötötte, hogy kizárólag nők jelentkezését várják részmunkaidős foglalkoztatásban esti, éjszakai munkára, dealer munkakörbe.

A férfiak sem maradtak ám lehetőségek nélkül, 1996. március 1-jén a következő felhívás várta a lelkes jelentkezőket: – A Westel Rádiótelefon Kft. debreceni irodája fiatal, jó megjelenésű, dinamikus férfi pályázók jelentkezését várja. Feladatok: Rádiótelefonok, rádiótelefonokhoz kapcsolódó szolgáltatások értékesítése, szerződések megkötése. Feltételek: Legalább középfokú végzettség, saját gépjármű, B kategóriás jogosítvány, erkölcsi bizonyítvány. Kereskedelmi és értékesítési tapasztalat, valamint angolnyelv-tudás előnyt jelent. Jelentkezés: Postán keresztül eljuttatott, fényképes szakmai önéletrajzzal március 8-ig – ha ma építenek egy időgépet, és visszamennek harminc évet, még bőven lesz idejük beadni a jelentkezést.

Korábbi cikkeink segítségével további tartalmas túrákat tehetünk lakóhelyünk letűnt évtizedeiben: