Megéri gyermeket vállalni?

Napjainkban egyre több pár jut el addig, hogy meghozzák az életük legnagyobb döntését, miszerint közös csemetét szeretnének. A skála azonban széles: gyermeket sokféle okból lehet vállalni. Van, aki az élete értelmének tartja, míg mások úgy érzik, ezzel teljesítik be a párkapcsolatukat. Akadnak olyanok is, akik saját maguk továbbélésének tekintik a gyereket. A döntés végső meghozatalában szerepet játszhatnak anyagi és társadalmi elvárások is. – Egy kisbaba, majd a felnövő gyermek rengeteg örömet hozhat a család életébe. Látni az első mosolyát, az első lépéseit, azt, amikor iskolába megy vagy éppen diplomát szerez, esetleg férjhez megy, semmihez sem hasonlítható boldogság – vélekedett Lindák Linda pszichológus. – Ugyanakkor a gyermek születése általában az első krízis egy pár életében. Megváltoznak az addigi viszonyok, párból család lesz, és észben kell tartaniuk, hogy társak mellett szülővé is kell válniuk. Ezt a krízist egyesek könnyebben, míg mások nehezebben élik át. Azok, akik tudatosan készülnek a gyermekvállalással kapcsolatos változásokra, általában kevésbé ijednek meg, és könnyebben megküzdenek a nehézségekkel – tette hozzá.

Amit feltétlenül át kell gondolni

Mielőtt gyermekvállalásba kezd egy pár, érdemes felkészülni arra, hogy ne csak a gyerekről szóljon az elkövetkező húsz év. Ugyanis amennyiben így tesznek, mire a csemete felnő, a szülők párkapcsolata tönkremegy. – Tudatosan kell időt szánni egymásra, s jó, ha az apa nem szorul ki a gyerek körüli feladatokból. Nem szabad folyamatosan kritizálni, ha valamit nem pont úgy tesz, mint az édesanya, mert könnyen elveszítheti a kedvét, ami azt eredményezheti, hogy nem segít többet. Egészen másképp nyúl egy apa a gyermekéhez, mint az anya, de a kicsinek erre is szüksége van – mondta Lindák Linda, majd hozzátette: számos nehézség adódik azalatt, míg a gyermek felnő, s a szülőknek az összessel meg kell birkózniuk.

Nem ajánlott béranyák segítségét igényelni

A béranyaság azoknak a pároknak jelenthet megoldást, ahol a nő nem tud babát kihordani, például azért, mert nincs méhe. Két formája létezik: egyik esetben a bér­anya saját petesejtjét a pár férfi tagjának hímivarsejtjével termékenyítik meg, másik esetben, ha a pár rendelkezik egészséges pete- és hímivarsejttel, már az embriót ültetik be. Tehát a bér­anya az első esetben vérségi kapcsolatban áll a gyermekkel, míg a másodikban nem. – Egy béranya nem kevés pénzt kap azért, hogy kihordja másnak a gyermekét – osztotta meg lapunkkal Lindák Linda pszichológus. – Nagyon nehéz kérdés a béranyaság, mivel sok jogi, etikai és pszichológiai problémát vet fel. A béranyában is feltámadhatnak az anyai érzések, és előfordulhat, hogy nem akar lemondani a babáról. Megeshet, hogy éppen a helyzetét kihasználva akár zsarolhatja is a párt. Mivel ez a módszer hazánkban nem engedélyezett, külföldi béranya esetén számtalan jogi probléma is felmerülhet – mondta.

A titkok nagyon károsak egy család életében, s minél később derülnek ki, annál több bajt okoznak. Ilyenek a származással kapcsolatos titkok is. – Célszerű az első pillanattól úgy nevelni a kicsit, hogy tudjon a származásáról. A szülők gyakorolhatják, hogyan beszéljenek erről a témáról, így egyre természetesebbé válik számukra. Ilyen módon lehet a gyermeknek esélye arra, hogy lelkileg egészségesen nőjön fel, és sok év múlva ne kelljen olyan fájó mondatokkal szembesülnie a szülőnek, hogy „Nem te vagy az anyám!” – vélekedett a pszichológus.

Vámosi Kira