szakértői szemmel

2021.02.19. 12:48

Manapság már jól kezelhető az epilepszia

Megnehezítik a betegséggel kapcsolatos tévhitek az érintettek társadalmi beillesz­kedését.

Fotó: illusztráció / Shutterstock

Magyarországon a felnőttlakosság mintegy fél százaléka, míg a gyermekeknek csaknem egy százaléka szenved epilepsziabetegségben. A WHO 1997-ben indított küzdelmet az epilepsziabetegséggel kapcsolatos tévhitekkel, valamint az epilepsziás emberek kirekesztésével szemben. Az epilepszia világnapját azóta minden évben február 14-én tartjuk. A jeles nap mára közkedveltté vált a párkapcsolatban élők körében, sokak kedvenc ünnepe a Valentin-nap, de érdemes tudni, hogy Szent Valentin nemcsak a szerelmesek segítője, hanem az epilepsziások védőszentje is. Ezen a napon rendszerint országos rendezvényeken hívják fel a figyelmet a betegség kezelésének fontosságára, valamint az érintettek segítésének módjára különféle szakmai és betegszervezetek.

A témában Kozák Norbertet, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinika adjunktusát kérdezte a Napló. – Bár sokáig az évszázadok során lelki betegségnek tartották, az epilepszia valójában az idegrendszernek, az agynak a betegsége. Kisebb-nagyobb sejtcsoport túlműködik az agyban, ez a folyamat pedig különböző tünetekkel nyilvánul meg. Az epilepszia tünetei rohamként jelentkeznek, a legismertebb fajtája pedig egy olyan rosszullét, ami akár rángatózással is együtt jár. Éppen ezért alakulhatott közhiedelemmé, hogy az epilepsziás beteget az ördög vagy valamilyen szellem szállta meg. A roham teljesen váratlanul éri a beteget, aki hirtelen összeesik, rángatózni kezd, majd többnyire rövid időn belül kitisztul, esetleg előfordul, hogy utána még kissé zavartan viselkedik, és tájékozatlan. A roham önmagában ijesztő jelenség, és teljesen kiszámíthatatlanul éri a beteget. Az epilepsziával kapcsolatban sajnos még ma is sok olyan tévhit él, amely megnehezíti az érintettek beilleszkedését a társadalomba – mondta el lapunknak az adjunktus.

A szakember hangsúlyozta: az epilepsziabetegségnek sokféle formája van, a kezelés pedig mindig a megjelenési forma függvénye.

– A gyermekkori epilepsziák egy részét ki lehet nőni, akár magától is megszűnik, emellett vannak olyan epilepsziatípusok, amelyek gyógyszerrel jól kezelhetők, vagy műtéti beavatkozást igényelnek. Elmondható, hogy manapság már jól kezelhető ez a betegség, az érintettek mintegy 70-80 százaléka gyógyszeres kezeléssel rohammentes – emlékeztetett Kozák Norbert.

Roham esetén így segíthetünk a betegen

A szakember arról is beszélt lapunknak, hogy bár az epilepsziát illetően az öröklődés ritka, de akadnak jellemző betegcsoportok.

– Gyermekkorban magasabb arányban fordul elő az epilepszia, ennek oka jellemzően a terhesség vagy a szülés közben fellépő agykárosodás, így kísérőjelenségként kerül előtérbe a betegség, továbbá előfordul, hogy különféle anyagcsere-rend­ellenességekhez, örökletes betegségekhez társul. Időskorban is jellemzően magasabb az előfordulási aránya. Emellett bármilyen életkorban, bármely nemnél jellemző, ha valakit fejsérülés ér – hangsúlyozta a szakember.

Kozák Norbert azt is részletezte, miként érdemes segíteni a rohamon áteső beteget. – Fontos, hogy semmit nem szabad a betegek szájába erőltetni. Egy időben rögzült a lakosság körében, hogy fakanalat vagy törölközőt akartak a beteg szájába tenni, elkerülve ezzel a nyelv elharapását. Semmiképp ne tegyük, hiszen ez inkább veszélyt jelent, mint segítséget. Kitörhet a beteg foga, és fulladásveszélyes is. Ehelyett arra érdemes figyelni, hogy a beteg a roham alatt sem magában, sem másban ne tudjon kárt tenni. Érdemes eltenni a közeléből a tárgyakat, hogy a rángatózás alatt ne üsse bele semmibe a végtagjait, illetve a feje alá lehet párnát tenni, ezzel segítünk neki. A rosszullét rendszerint két-három perc alatt lezajlik, utána a beteget az oldalára kell fordítani, így a nyálát nem tudja félrenyelni. Van, aki gyorsan és van, aki lassan tisztul fel a rohamot követően. Ha valaki ismert epilepsziabeteg, és a „szokásos” rosszulléte zajlik, amikor tudja a környezete, hogy mi történik vele, és ő a rohamot követően jól van, akkor nem szükséges szakember segítségét kérni. Ugyanakkor, ha valakinél először jelentkezik a rosszullét, vagy az utcán látjuk egy idegen személy rohamát, akkor mindenképpen hívjuk ki a mentőket a helyszínre! – emelte ki az orvos.

Bucsi Bernadett Ildikó

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában