Vigyázzunk télen a lepkeorchideákra!

A Phalaenopsis, vagy közismertebb nevén a lepkeorchidea sokak szerint „a lusták szobanövénye”, hiszen az évben többször és sokáig virágzik, és korántsem olyan macerás a gondozása, mint ahogyan azt sokan gondolják. Persze, mint a legtöbb növénynél, az orchideánál is vannak tipikus hibák, amelyeket a kezdők és rutinosak egyaránt elkövethetnek.

– A leggyakoribb gondozási hibák közé tartozik a túlöntözés és a megfázás, télen ugyanis csak akkor kell öntözni őket, ha már nem nedves az ültetőközeg. A legcélszerűbb, ha átlátszó orchideacserepet használunk, ezáltal folyamatosan követni tudjuk a növény, valamint a gyökerek állapotát – nyilatkozták a Hajdú-bihari Naplónak az egyik debreceni virágüzlet munkatársai. A rendkívül népszerű dísznövényekkel kapcsolatban régebben az a tévhit járta, hogy csak üvegházban nevelhetők. Mára azonban bebizonyosodott, hogy a lakásban is kiválóan érzik magukat, csak néhány egyszerű szabályt kell észben tartanunk gondozásukkal kapcsolatban. A virágbolt munkatársai elmondták, melyek azok pontosan.

Levelei álljanak a fény felé

Akad, aki egész évben odabent neveli orchideáit, mások pedig csak a hidegebb hónapokra költöztetik be őket. Egy azonban biztos: megfelelő páratartalomra mindenképp szükség van. – A száraz, meleg lakásban a párásítás kiemelten fontos. Ha nincs párásítónk, természetesen akkor is áthidalható ez az akadály. Tegyünk egy tálcára agyaggranulátumot vagy kavicsot, öntsük fel félig vízzel, és tartsuk mindig nedvesen. Erre helyezzük az orchideacserepeket, de vigyázzunk! A cserép ne érjen a vízbe, mert az tönkreteheti a gyökereket. Ha esetleg radiátor is van a növény közelében, érdemes oda is párologtatóedényt elhelyezni a nagyobb hatékonyság érdekében – tanácsolják a szakértők. Mivel nagyobb fényigényű növényről van szó, érdemes a lakás világos pontjára elhelyezni, például az ablakba. Ha ez nem oldható meg, akkor használjunk növényi világítást. A legideálisabb számára a 18–22 fokos hőmérséklet, de kevesebb öntözéssel a minimum 15 fokot is elviseli.

Megtudhattuk azt is, a lepkeorchidea a huzatot nem szereti, friss levegőre viszont szüksége van. Ha arra leszünk figyelmesek, hogy hullajtja a szirmait, annak oka többnyire a kevés szellőztetés, a fényhiány vagy a napégés, de lehet akár a cigarettafüst is, így ha tehetjük, próbáljuk meg óvni a növényt ezektől a számára kedvezőtlen tényezőktől. Előfordulhat, hogy pajzstetveket találunk leveleinek hátulján, ezek ellen a kártevők ellen Chinetrin permetezéssel tudunk védekezni (3 alkalommal, 7-10 naponta), vagy vegyszer hiányában saját kezűleg kell leszedegetnünk azokat.

A szakértők azt mondják, legjobb, ha a lepkeorchideákat előzetesen felforralt csapvízzel, szoba-hőmérsékletű esővízzel vagy olvasztott, tiszta hóval öntözzük. Csak akkor szabad őket öntözni, ha ültetőközegük már száraz, a levelek permetezését télen pedig kifejezetten kerülni kell, hiszen az a levelek rothadásához és ezáltal a növény pusztulásához vezethet. Arra is rámutattak: tápoldatot szintén ritkábban kell használnunk télen. Elegendő, ha két-három hetente vagy minden második, esetleg minden harmadik öntözéskor juttatunk extra anyagokat a gyökerekhez. Rendkívül fontos, hogy a virágszár mellé mindig tegyünk támaszt, és rögzítsük hozzá a virágfejeket. A lepkeorchidea gyakran megdől a cserépben, ilyenkor azonban nem szabad bántani, hiszen a természetben is a fák ágairól csüng, így nem kell attól félnünk, hogy eltörik. Szanaszét álló léggyökereit sem szabad megregulázni, ha pedig alsó leveleit hullajtja, ne ijedjünk meg, hiszen az természetes folyamat. Végül, de nem utolsósorban, ha elvirágzott, szárait ne vágjuk le, hiszen az alvórügyeiből új virágok bontakozhatnak ki.

Berecz Dorina