Szemre kisebb, de a súlya nagyobb a kézműves fagylaltnak

A Nébih tájékoztatása szerint július 31-ével véget ért a nyári szezo­nális élelmiszerlánc-ellenőrzés első szakasza. Az országos akcióban csaknem 3 ezer ellenőrzésen több mint 15 millió forint bírságot szabtak ki. Az ellenőrök többek között a fagylaltokból is mintát vettek laboratóriumi vizsgálatok céljából, és százból nyolc esetben találtak problémát. A Napló kérdése Eszenyi Ferenc cukrász elmondta, lassan tízéves tendencia, hogy a fagylaltkészítők jól szerepelnek a hivatal ellenőrzésekor.

A kevesebb néha több

– A jó eredmény annak köszönhető, hogy az alapanyaggyártók kevesebb esetben használnak tojást, ami esetleg veszélyt jelenthet – nyilatkozta lapunk megkeresésére Eszenyi Ferenc. Hozzátette, a kézműves fagylaltkészítéskor, ahol jelentős a szakértelem, még mindig fontos alapanyag a tojás, de jellemzőbb a hőkezelt és porított alapanyagok használata.

– A tapasztalatunk az, hogy a Nébih örül, hogy a szakma folyamatosan „szűrődik”, és állandósul a minőség, valamint az odafigyelés a gyártók részéről. A fogyasztók is biztos tapasztalják, hogy alapvetően kétfajta fagyizó létezik. Vannak, akik nem szakmabeliként félkész termékeket vesznek, azt tejjel, de leginkább vízzel keverik, kifagyasztják, majd eladják. Ehhez hidrogénezett zsírokat kevernek, hogy nagyobb legyen egy gömb térfogata. Ez problémát szül a piacon, hiszen a kézműves fagylaltok szemre kisebbek, de a súlyuk nagyobb, mivel ezek állati eredetű zsírokból, vajból készülnek – osztotta meg a cukrász a „kevesebb néha több” mondás gyakorlati igazolását.

Fontos a minőség

Eszenyi Ferenc kifejtette, nem véletlen, hogy a minőségi fagylaltjairól is híres Olaszországban laboratóriumoknak hívják a fagyiműhelyeket, hiszen ott minden grammra készül. – A jó kézműves fagylaltozókban, ahogy nálunk is, minden valódi gyümölcsből készül. Míg egy olcsóbb fagylaltnál 10-15 százalék a gyümölcstartalom, amelyhez ízfokozókat adnak, a kézműves fagylaltoknál ez a szám 50 százalék, amelyhez jön még a cukor és a víz – mondta a cukrász, akinek az édesítőanyag-használatról is sarkalatos véleménye van. – Valamennyire trendnek mondható, hogy az egészségtudatosság jegyében édesítőszereket használnak a fagylalthoz, de ezek javarészt nem természetes, hanem kémiai úton előállított anyagok.

„Nincs jó fagylalt cukor nélkül.”

– A mi esetünkben esetleg az almacukor jöhet még szóba édesítőként – tette hozzá.

A hazai kereslet pótolta a külföldiek kieső részét

Eszenyi Ferenc a Napló kérdésére elmondta, az otthonmaradás időszakában sokaknak hiányzott, hogy kimozduljanak, ami a fagylaltozók forgalmának bár jót tehetett volna, többen ódzkodtak, hogy kinyissanak. – Mi április 10-én nyitottunk ki úgy, hogy mind a dolgozóink, mind pedig a vendégeink egészségének a védelmére nagy hangsúlyt fektettünk – fejtette ki a cukrász. Hozzátette, a mai napig tartják a biztonsági előírásokat, így van távolságtartó vonal, kézfertőtlenítő, és a maszkviselésre is odafigyelnek. – Mivel viszonteladókhoz is eljuttatunk a termékeinkből, így 50-60 kilométeres körzetben láttuk, többen csak május 1-jével mertek kinyitni. A tapasztalat az, hogy a legtöbben tudták hozni a tavalyi forgalmat – nyilatkozta. Eszenyi Ferenc szerint a hazai kereslet tudta pótolni, hogy kevesebb turista érkezett hazánkba. Sőt, a Balatonon az elmúlt 20 év egyik legjobb szezonja volt az idei.

– A gyümölcs­ár-emelkedés majd a következő évben csapódhat le, hiszen nem tudtunk például annyi sárga- és őszibarackot vásárolni, amellyel számoltunk jövőre. Emellett a cukor is csaknem hatvan forinttal drágult – osztotta meg a cukrász, aki lehetőségei szerint ragaszkodik a magyar alapanyagokhoz.

SZG