Milyen hatással van egészségünkre a magas páratartalom?

Az emberi szervezet élettani feltétele a szoros határok között mozgó fizikai és kémiai értékek állandóságának megtartása, a homeosztázis. Ez egy állandó, szabályzásnak kitett folyamat, mely nem teszi lehetővé a nagyobb kilengéseket sem egyik, sem másik irányba – tájékoztatta a Naplót dr. Brugós László, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinika klinikai főorvosa, akit a magas páratartalom egészségügyi hatásairól kérdeztünk. A szakember hozzátette, ha mégis léteznek olyan tényezők melyek nagyobb és hosszabb ideig eltéréseket okoznak, akkor a szervezet kompenzál, próbál alkalmazkodni és kijavítani ezeket az egészségkárosító eltéréseket. Hangsúlyozta: nedvességtartalom szempontjából az emberek tűrőképessége 30-65 százalék közötti tartományban mozog; 30 százalék alatti, illetve 65 százalék feletti relatív páratartalom már negatív hatással van a szervezetünkre.

Allergének a levegőben

A szakember elmondta, a magas páratartalom elsősorban a légúti betegségben szenvedő egyéneknél okoz panaszt és állapotromlást. – Mivel az allergének és a levegőt szennyező részecskék a fokozott mértékben jelenlevő vízpárára rátapadva könnyebben jutnak be a légutakba, ott tartósan károkat okozva, fokozzák a légúti válaszkészséget, a légúti hiperreaktivitást, olyan tüneteket okozva, mint a fulladás, a váladéktermelés és a köhögés – ismertette. Hozzátette, a fokozott hőérzet miatt sokan keresik a hidegebb italok fogyasztását, különböző lehűlési technikákat alkalmaznak, ezek azonban fokozzák a fertőzések kialakulásának veszélyét.

– A tartós nedvesség fokozza a rovarok, vérszívók elszaporodását is, és ezek gyakran okozhatnak földrajzi régiónktól különben szokatlan fertőzéseket, mint a rovarcsípésekkel terjedő nyugat-nílusi láz, Zika-vírus-fertőzés, malária stb. A rovarok fokozott csípése is külön rontja a komfortunkat, főképp a szabadban. További tünetek lehetnek a fáradékonyság, a terhelési tolerancia csökkenése, az alváshiány okozta nappali aluszékonyság, a figyelem-, valamint koncentrációcsökkenés. Az említett tünetek összessége jelentősen rontja az életminőséget, melynek hosszú távon jelentősen káros a hatása a szervezet működésére – fogalmazott dr. Brugós László. A szakember arról is beszélt, hogy a magas páratartalom fokozza a bőr gombás megbetegedéseinek lehetőségét, kiütések megjelenését és a fokozott viszketésérzést is.

A szívbetegekre is kihat

Megtudtuk, a magasabb páratartalom okozta víz- és elektrolitvesztés a szívbetegekre veszélyes elsősorban szívritmuszavart okozva, a hőenergia leadása miatti energiafogyasztás nagyobb terhet ró szervezetükre. Az asztmások, a COPD-s betegek különösen érzékenyek és panaszfokozódással reagálnak a magas páratartalommal járó időszakokban. Ez jellemző a krónikus bőrbetegségekben szenvedő egyénekre is, mert a fokozott meleg és páratartam nehezíti az izzadás mechanizmusát, folyamatos vérbőséget okozva, elősegíti a bőrön levő kórokozók bejutását. A vesebetegek, cukorbetegek szintén érzékenyen reagálnak.

„Orvoshoz akkor forduljanak, ha a tünetek eltérnek a napi megszokott ingadozástól.”

– Ezt különösen a krónikus és kezelt betegeknek tanácsoljuk, akik ismerik saját tüneteik változását. Amennyiben ez meghaladja a megszokott szintet, azzal orvoshoz kell fordulni. Ez javasolt a szívbetegeknek is, ha vérnyomásértékük eltér akár magas, akár alacsony irányba – mondta dr. Brugós László. A főorvos arra kéri a betegeket, hogy amennyiben tüneteik fokozódnak, ne várják meg vele az estét vagy a hétvégét. Próbálják elérni orvosukat, elmondani és tanácsot kérni a továbbiakat illetően. Ennek ellenére, ha mégis fokozódnak panaszaik, keressék fel az ügyeletet!

Vass Kata