Járjunk utána, hogy mitől fáj a fejünk!

Talán nincs is olyan ember, aki ne tapasztalta volna már meg élete során, milyen az, amikor a feje fáj. Ez a fájdalom azonban sokszor kínzó, lüktető és elviselhetetlen, amit a fájdalomcsillapítók sem feltétlenül tompítanak. Arról, hogy mikor beszélhetünk migrénről vagy „egyszerű” fejfájásról, illetve mit tehetünk ellene, dr. Oláh László neurológus, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika és Tanszék vezetője nyilatkozott a Naplónak.

Betegség és tünet is lehet

– A migrén a fejfájások egyik típusa. A fejfájás egy nagy betegségcsoport, melyen belül számos típus különböztethető meg. A fejfájások egyik nagy csoportjába az elsődleges, a másikba a tünetes fejfájások tartoznak. Az elsődleges fejfájások hátterében egyéb betegséget, egyértelmű okot nem találunk, ezekben az esetekben maga a fejfájás a betegség. Ebbe a csoportba tartozik a migrén, melyet többnyire, de nem kizárólag féloldali, halántéktáji, lüktető, görcsös, erős fájdalom jellemez, s a beteget gyakran zavarja a fény, a hang, s hányinger, hányás társulhat a panaszokhoz. A migrénes fejfájás 4-től 72 óráig tarthat, s átlagban havi 1-2 alkalommal jelentkezik – fogalmazott a szakember. Kifejtette: a migrénes fejfájást az esetek kis részében jellegzetes tünetek előzhetik meg: ez lehet cikk-cakk vonalak, vagy csillámló pontok látása, a látótér mozaikszerűen feltöredezhet, máskor homályos foltok jelentkeznek az egyik látótérfélben, vagy olyan érzése lehet a betegnek, mintha vízfüggönyön keresztül látná a világot. Ennél ritkább, hogy a bevezető tünet menetelő zsibbadás vagy beszédzavar formájában jelentkezik. Ezek a tünetek általában 15-30 percig tartanak, s amint elmúlnak, kezdődik az órákon át tartó fejfájás.

Hangsúlyozandó, hogy az előbb említett bevezető tünetek valamelyike csak a migrénes fejfájásban szenvedők kis részében fordulnak elő, esetükben sem mindig előzik meg a fejfájást.

Dr. Oláh László arra is kitért, hogy abban az esetben, amikor maga a fejfájás a betegség, s ez gyakran előfordul, érdemes orvoshoz fordulni a hatékony kezelés megtalálása céljából. Abban az esetben viszont, amikor a fejfájás egy másik betegség tüneteként jelentkezik, akkor a háttérben megbújó betegség kiderítése és kezelése az elsődleges feladat.

– A fejfájást okozó betegség lehet enyhe, jól kezelhető, mint pl. az arcüreg- vagy homloküreg-gyulladás, de a magas vérnyomás, látászavar (nem megfelelő szemüveg viselése), vérszegénység, illetve bizonyos, értágító hatással bíró gyógyszerek is okozhatnak fejfájást. Ezek az okok többnyire jól kezelhetők, s ezzel a fejfájás is megoldódik. Sajnos vannak más, ennél komolyabb betegségek, melyek vezető tünete a fejfájás. Ilyen például az agydaganat, az agyvérzés, az agyhártyagyulladás. Ezek a betegségek kórházi átvizsgálást és kezelést igényelnek. Általánosságban elmondható, hogy az 50. élet­év után kezdődő, illetve az egyre súlyosabb és gyakoribb fejfájás mihamarabbi orvosi átvizsgálást igényel. A lázzal, zavartsággal társuló fejfájás, a fejsérülés után jelentkező főfájdalom, az ütésszerű, igen heves, fizikai munkavégzés során jelentkező fejfájás, valamint a neurológiai tünetekkel (arcaszimmetria, végtag­gyengeség, beszédzavar…) járó fejfájdalom esetén szintén sürgős orvosi vizsgálat szükséges. A fejfájást okozó betegségek hátterének tisztázásához gyakran vesszük igénybe a koponya-CT- vagy MR-vizsgálatot, illetve kérjük a társszakmák (fül-orr-gégészet, szemészet, belgyógyászat) segítségét, de ritkán gerincvízvételre is szükség lehet – ismertette a szakember.

Csillapítható a fájdalom?

– A tünetes fejfájások esetén a fejfájás hátterében álló betegséget kell megszüntetni. Ilyenkor fontos lehet a magas vérnyomás kezelése, a fejfájást kiváltó értágító gyógyszer elhagyása, a melléküregek gyulladásának, fülgyulladásnak, netán az agyhártyagyulladásnak az antibiotikummal történő kezelése. Koponyaburkok alatti vérzés, vagy koponyán belüli daganatok esetén sebészi megoldás választható. Természetesen a fenti gyógymódok mellett a kínzó fejfájás csillapítására szokványos fájdalomcsillapítók alkalmazhatók – válaszolta dr. Oláh László.

Hozzátette, az elsődleges fejfájások esetében különböző fájdalomcsillapítók próbálhatók, melyek közül leg­gyakrabban az úgynevezett nem-szteroid gyulladáscsökkentőket/fájdalomcsillapítókat alkalmazzák. Ezeket havonta 1-2 alkalommal be lehet venni, általában komolyabb mellékhatással nem járnak. A szakember azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy ezeknek a gyógyszereknek a hosszú távú és gyakori szedése egyéb szervek megbetegedéséhez vezethet, s gyomorfekély, nyombélfekély, vesebetegség alakulhat ki.

– A migrén során is a nem-szteroid gyulladáscsökkentőket kombináljuk hányáscsillapítókkal, bár tudni érdemes, hogy vannak ennél hatékonyabb és specifikusabb gyógyszerek is a migrén kezelésére, nevezetesen a triptánok, melyek csak szakorvosi vizsgálat után adhatók. Alapszabályként kimondható, ha a gyakori fejfájás miatt gyakran vagy rendszeresen vesz be a beteg fájdalomcsillapítót, akkor érdemes orvoshoz fordulni.

„Hogy mit tartunk gyakorinak, nagyon változó, de már a heti 2-3 fájdalomcsillapító szer rendszeres használata gyakorinak tekinthető”

– húzta alá a neurológus.

Mit tehetünk, hogy ne forduljon elő?

Jó hír, hogy a fejfájás több módon is megelőzhető. Bizonyos ételek vagy italok (például vörösbor, csokoládé) fogyasztása után is kialakulhat fájdalom, ezeket érdemes kerülni. Szintén fejfájást okozhat az éjszakai vezetés és a nem megfelelő szemüveg használata is.

– Az elsődleges, visszatérő fejfájások gyakorlatilag minden fajtájánál vannak megelőző gyógyszereink, melyek azt a célt szolgálják, hogy a fejfájások gyakoriságát és intenzitását mérsékeljük.

„Tudni kell azonban, hogy ezek a megelőző gyógyszerek nem direkt fájdalomcsillapítók, s hónapokon át mindennapos szedést igényelnek.”

Ezek között előfordulnak hangulatjavítók, epilepszia ellenes szerek, pulzust lassító gyógyszerek, melyeket a fejfájás megelőzésére használunk, nem pedig a fő indikációt jelentő hangulatjavító, epilepsziaellenes vagy pulzuslassító céllal. Tehát az orvosi vizsgálat kapcsán a neurológus mindig mérlegeli, hogy van-e, lehet-e komolyabb, aggasztó ok a fejfájás hátterében, s ha nem, akkor a beteggel együtt megbeszéli, hogy mivel jár jobban a beteg – nyomatékosította a szakember.

– Ha ritka a fejfájás, és az jól reagál a szokványos fájdalomcsillapítókra, akkor ezeknek a szereknek az alkalomszerű bevételét javasoljuk (havi 3-4 alkalommal). Ha azonban már sokkal gyakoribb a fejfájás, s a beteg minden nap, vagy majd minden nap fájdalomcsillapítót használ, akkor a kevesebb mellékhatással bíró, rendszeresen szedendő megelőző gyógyszert tanácsoljuk. Tudni kell azonban, hogy a megelőző gyógyszer hatása sem abszolút, s csupán csökkenteni képes a fájdalmak gyakoriságát.

Természetesen ilyenkor rendszeresen visszahívjuk a beteget ellenőrzésre, hogy lemérjük a megelőző gyógyszer hatását. Ennek megítélésében sokat segít, ha a beteg fejfájásnaptárt vezet, s abban jelöli, hogy mikor, milyen fejfájása volt, illetve volt-e annak kísérő tünete – tette hozzá a szakértő.

Vass Kata