Gyulladásos bélbetegségek nyomában

A gyulladásos bélbetegségeknek több fajtája, kezelése ismert. A Crohn-betegségről bizonyára többen hallottak már, mégis számtalan kérdésre nem tudjuk a választ: Milyen betegségről van szó? Hogyan alakul ki? Gyermekeknél előfordulhat-e?

Fertőzéses eredetű

Prof. dr. Altorjay István, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Gasztroenterológiai Tanszékének vezetője tájékoztatta a Naplót bővebben a betegségről. – A Crohn-betegség a bélhuzam nem fertőzéses eredetű, krónikus, általában vissza-visszatérő, lassan progrediáló gyulladásos betegsége, aminek jellegzetessége, hogy a gyulladás a bélfal teljes mélységét érinti. Leggyakrabban a vékonybél–vastagbél találkozásánál, a vakbél környezetében alakul ki, de a belek bármely szakaszán előfordulhat – mondta.

– Klinikailag krónikus hasmenés, fogyás, jobb alhasi fájdalom, esetleg ebben a régióban tapintható rezisztencia jellemzi. Az endoszkópia során sérülékeny, szűkült szakaszok, utcakőre emlékeztető rajzolat, mély, hosszanti fekélyek figyelhetők meg, általában az ép és beteg szakaszok váltakozását látjuk. Legfontosabb szövődményei a sipolyképződés, (ez kóros összeköttetés kialakulását jelenti pl. a bélcsatorna különböző szakaszai között, a bél és a hasfal, vagy a végbél és a farpofák között), a vakbél környezetében kialakuló tályog, másrészt a bél fibrotizáló hegesedése miatti szűkületek kialakulása.

Sajnos, esetenként a beleken kívüli – ún. extraintestinalis – komplikációk is kialakulhatnak, például bőrelváltozások, a szem szivárványhártyájának krónikus gyulladása, ízületi panaszok vagy krónikus epeúti gyulladás. Mindez azt erősíti meg, hogy tulajdonképpen szisztémás, immuneredetű gyulladással állunk szemben, amelynek első vagy legfontosabb megnyilvánulási helye a bélhuzam, de más szerveket is érinthet a krónikus gyulladás. Éppen ezért előfordulhat, hogy bőrgyógyászati, szemészeti, reumatológiai szakrendelésről irányítják a beteget Crohn-betegség gyanújával gasztroenterológushoz – mondta.

– A kórismézésben a panaszok mellett a vastagbél tükrözése során vett szövettani minta lelete, ill. röntgenpasszázs-vizsgálat vagy bél-MR segíthet leginkább. A laboratóriumi leletek közül az aktivitás függvényében magasabb CRP, magasabb fehérvérsejtszám, mérsékelt vérszegénység szokott előfordulni – hangsúlyozta.

Szomatikus fejlődés

A szakember elmondta, fiatal felnőtt korban lép föl leg­gyakrabban, családi halmozódás előfordulhat, de nem kötelező, kialakulásában több tényező játszhat szerepet. Az egyéni genetikai hajlam mellett autoimmun tényezők, illetve a bélnyálkahártyának a lumenben élő baktériumokra adott túlzott gyulladásos válasza. – Rizikótényezők között felnőttkorban a dohányzás és a stressz emelhető ki, de az indokolatlanul eltávolított féregnyúlvány (appendix) sem előnyös. A betegség sajnos növekvő számban fordul elő gyermekeknél, ennek hátterében élelmiszerekkel szembeni túlérzékenység, allergiás hajlam sem zárható ki, de pontos okát nem tudjuk. Ilyenkor a krónikusan fellépő, nem fertőző eredetű hasmenések, esetleg a székletben kimutatható vér, valamint a szomatikus fejlődésnek a normálistól való elmaradása keltheti a betegség gyanúját – tette hozzá.

Dr. Altorjay István végezetül kiemelte, kezelésében gyermekkorban első lépésként a tápszerek tartós alkalmazása, valamennyi beteg esetében az átmenetileg adott szisztémás és lokális szteroidkészítmények szedése jöhet szóba.

– Enyhébb esetekben az 5-aminoszalicilsav krónikus szedése, a nehezebben reagáló formákban az immunszupresszív gyógyszerek tartós alkalmazása, ill. súlyos esetben a gyulladás kialakulásában központi szerepet játszó tumornekrózis-faktor-alfa ellen termelt antitestek adása jön szóba, de ma már újabb biológiai válaszmódosító gyógyszerek is rendelkezésre állnak. Ezeknek a nagyon költséges, de jó hatékonyságú készítményeknek az alkalmazása azonban nagy körültekintést, részletes elővizsgálatokat igényel, és csak dedikált centrumokban engedélyezett, aktuálisan országosan 14 központban – tudtuk meg.

Ellenőrzés

A szakember úgy véli, hogy a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás, a dohányzás kerülése, a kellő mennyiségű mozgás, a felesleges stressz­tényezők kiküszöbölése csökkentheti a Crohn-betegség kialakulásának esélyét, de egyértelműen hatékony varázsszerünk sajnos nincs. Ugyanakkor mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy ennek a krónikus gyulladásos betegségnek a hatékony és eredményes kezelésében a rendszeres gondozásnak, ellenőrzésnek, és a szoros beteg-orvos kapcsolatnak kiemelt jelentősége és fontossága van.

Leggyakrabban a vékonybél–vastagbél találkozásánál, a vakbél környezetében alakul ki.

Nagy Emese