igazi népbetegség

2019.11.09. 07:00

Küzdelem az „ezerarcú” ekcéma ellen

A foglalkozási betegségek között az első helyen áll, népbetegségnek is nevezhetjük – mondja a szakorvos.

Fotó: illusztráció, Shutterstock

Kellemetlen bőrtünetekkel és olykor kínzó viszketéssel jár az egyik leggyakoribb bőrbetegség, az ekcéma. Megjelenésére a sokféleség jellemző: vörös, elmosott szélű, viszkető kiütések, vagy apró, nedvező hólyagocskák, illetve érdes tapintású, hámló elváltozások formájában mutatkozhat az ekcéma.

„Bármely életkorban és a test bármely részén jelentkezhet. A kiváltó okok feltárása nagy kihívást jelent a betegnek és az orvosnak egyaránt”

– tudtuk meg dr. Irinyi Beatrix bőrgyógyász, allergológus, valamint klinikai immunológus szakorvostól. Hangsúlyozta, hogy az ekcéma nem fertőző ártalom hatására kialakult bőrgyulladás, a szervezet egyéni válaszreakciója következtében jelentkezik.

Külső behatások

Az ekcémát, azaz a bőrgyulladást kialakulása szerint osztályozzuk. – Megjelenésének külső és belső, valamint ismert és ismeretlen okai lehetnek. Időbeli lefolyásuk alapján: akut és krónikus formái különíthetők el, amennyiben a bőr védőrétege (barrier funkció) nem tud eleget tenni a külső, azaz a mechanikai, fizikai, kémiai, illetve biológiai behatásoknak, s az adott ingerre fokozott aktivitással válaszol. Vagyis a kültakaró károsodása következtében a külső irritáló vagy ritkábban a belső faktorok hatására alakul ki az ekcéma – mondta el a Napló kérésére dr. Irinyi Beatrix, majd hozzátette, a belső okok a hormonális tényezők a veleszületett defektusok és a lelki tényezők lehetnek.

Az ekcéma az összes bőrbetegség 20-25 százalékát képviseli, a foglalkozási betegségek között pedig az első helyen áll, vagyis népbetegségnek is nevezhetjük. – A vegyszerekkel, olajokkal, fémekkel, illetve festékekkel dolgozók napi több órán át is kapcsolatba kerülhetnek az adott allergizáló anyaggal, melyre különböző súlyosságú bőrgyulladás, allergiás reakció alakulhat ki – fogalmazott a szakember.

Hol a gócpont?

Dr. Irinyi Beatrix úgy nyilatkozott, az orvos legfontosabb feladata a beteg tüneteinek csökkentése és megszüntetése, majd második lépésként a gyulladást előidéző ok(ok) kiderítése és gyógyítása. – Ehhez nyújt segítséget az a bőrteszt, melyben 35 különböző allergént (illatanyagok, festékek, fémek) helyezünk a tünetmentes beteg bőrére, pontosabban a hátára, majd adott időpontokban értékeljük az esetleges reakció erősségét. Góckutatással a szervezetben rejtett gócok (bakteriális, gombás és parazitafertőzések) felderítése a fő cél. Mindezek a helyes diagnózis megállapítását támogatják – számolt be a szakember.

Hidratáló kenőcsök segítenek

A szakorvos arról is beszélt, hogy az ekcémás bőrtünetek sokszínű megjelenése miatt azok kezelése is változatos. A szubjektív panaszok, mint égő érzés, viszketés csillapítására allergiaellenes gyógyszert (antihisztamin) javasolnak. – A lokális tünetekre a megjelenésük szerint gyulladáscsökkentő krémet, hűsítő rázókeveréket vagy hámlasztó, valamint hámképződést segítő kenőcsöt javaslunk.

„A kezelés, illetve a megelőzés szempontjából a legfontosabb a kültakaró védőrétegének visszaállítása, melyet hidratáló kenőcsökkel és krémekkel érhetünk el. Ezek rendszeres használata, különösen hideg, szeles, téli időjárásban elengedhetetlen”

– vallja dr. Irinyi Beatrix. A fénynek kitett területekre – főleg az arcra, a nyakra és a kézhátakra – fényvédőt ajánlanak, hogy napfény hatására ne alakuljanak ki maradványtünetek, vagyis barna foltok, hegek a gyulladt terület helyén.

Kerülni kell életünk végéig

A betegség gyógyítása mellett az utánkövetés is fontos. Az ekcémás bőrtünetek egy részére ugyanis jellemző, hogy visszatérhetnek, sőt nagyobb bőrfelszínre is szóródhatnak, különösen akkor, ha a bőr az irritáló anyaggal újból érintkezésbe kerül, vagy ha a bőr védőrétege ismét károsodik. – Az ekcéma makacs, kiújulásra hajlamos, nehezen kezelhető bőrbetegség, mely sokszor a beteg életminőségét is negatívan befolyásolja. Sőt sokszor nem is gyógyítható, mivel az adott allergizáló anyaggal való szenzibilizáció (érzékennyé válás) miatt a szervezet „emlékszik” az allergizáló anyagra. Ez azt jelenti, hogy az érzékenységet okozó anyagokkal való kontaktus újra bőrgyulladást vált ki, ezért ha csak lehet, kerülni kell a provokáló faktort egy életen át – figyelmeztetett a szakember.

ND

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában