Tökéletes védelem nincs ellenük

Ahogy a közmédiában is hallható, Magyarországon körülbelül 44 kullancsfaj él, s ebből hat terjeszthet ránk veszélyes fertőzéseket. Házi kedvenceink közül ezek zömében a kutyákat betegítik meg, a macskákat kevesebb paraziták által terjesztett kórokozó fenyegeti – tájékoztatott dr. Bíró Tamás állatorvos.

Kutyáknál két fő betegséggel kell számolnunk, az egyik a babéziózis, melynek kórokozója egy vörösvérsejtekben élősködő egysejtű, az általa okozott betegség vörösvérsejtek széteséséhez vezet, s igen nagy számban okoz elhullást; a másikat egy baktérium okozza: ez a Lyme-kór, ami főleg emberekre nézve veszélyes, de kutyáknál is jelentkezik. Ezeket más-más kullancsfajok terjesztik.

A babéziózist – melynek legjellemzőbb kései tünete a véres vizelet – terjesztő kullancsfaj kedveli a magas páratartalmat, a nedves helyeket, tehát vízpartokon, nádasokban, folyók, patakok mentén fordul elő. A Lyme-borreliosist terjesztő faj élőhelyei bokros, erdős részek, itt a növényzeten található meg.

„Téves nézet, hogy csak erdőkben, birkalegelőkön élnek kullancsok. Talán hajdan ez igaz volt, de manapság olyan mértékben elszaporodtak ezek az ízeltlábúak, hogy a városi parkokban, saját kertjeinkben is nagy tömegben megtalálhatók”

– hangsúlyozta Bíró Tamás, s hozzátette, enyhébb, szárazabb teleken rohamosan képesek elszaporodni, s megemelkedett számukból adódóan a korábbi fertőzöttségi arány is sokszorosára növekedett. Régebben minden tízezredik kullancs fertőzött volt, most akár minden tizedik is az lehet. Eloszlásuk nem egyenletes, de Magyarországon mindenütt megtalálhatók.

A legfontosabb a megelőzés

Magát a kullancsot irtani nem lehetséges. Rejtőzködő életmódja lehetetlenné teszi a fentről való permetezést, amit a szúnyogok esetében alkalmaznak. Ezért inkább az állatainkat kell védenünk, ez pedig többféle módon is megvalósítható. Léteznek tabletták, csepegtetős módszerek, nyakörvek, szprék, amelyek hosszabb-rövidebb időre elriasztják az élősködőt. Tökéletes védelem nincsen, ezért sokan kombinálják e megoldásokat. A borreliosis ellen védőoltás is létezik, s az állatorvos szerint annak, aki olyan helyen él, ahol sűrűn fordul elő ilyen fertőzés, célszerű beoltatnia házi kedvencét. – A babéziózis ellen nincs védőoltás, de van egy hatásos injekció, amely esélyt ad arra, hogy meggyógyuljon a beteg. Ez azonban nem minden esetben történik meg, a hatás több tényező függvénye: milyen súlyos a fertőzés, mennyire gyengült le az állat – mutatott rá a szakember.

Ha mégis megcsípett

A kullancs fűrészszerű állkapcsával felvágja a bőrt, és cementhez hasonló anyaggal kötődik a gazdatest bőrébe, ezért olyan nehéz eltávolítani. Ha fertőzött, a vérszíváskor vagy a helytelen eltávolítás következtében képes bejuttatni a kórokozókat a gazdaszervezetbe.

A szakirodalmi adatok szerint a kullancscsípés első 24 órájában nagyon enyhe a fertőzésveszély, két napon belül mérsékelt, ám 72 óra után szinte biztosra vehető, hogy bekerült a szervezetbe az általa hordozott kórokozó. Ez pedig sokféle lehet, hiszen az előző gazdaszervezetből szívott vérrel bekerült mikrobákat továbbadja következő áldozatának, terjesztve a betegségeket, miközben ő maga nem betegszik meg. Eközben pedig reprodukálódik: petéket rak le, melyek szintén megkapják tőle a kórokozókat. Így szorzódik fel a fertőzött kullancsok száma.

A szakember kiemelte, nagyon fontos tehát, hogy az élősködőt minél előbb eltávolítsuk. Erre legalkalmasabb a kullancseltávolító kanál és a csipesz; ezek minden gyógyszertárban kaphatók. Segítségével a kullancsot a tövénél megfogva egy határozott mozdulattal távolítsuk el, az sem számít, ha a fej a bőrben marad, hiszen abban nincsenek kórokozók. Bíró Tamás arra is figyelmeztetett, ezt soha ne végezzük puszta kézzel, mert a fertőzés bőrsebeken keresztül bejuthat az emberi szervezetbe.

PtkI