Pattanás, avagy a serdülők rémálma

Önök elgondolkodtak már azon, hogy betegség-e a pattanásos bőr? Ezt a kérdést járta körül a Science Café, a Debreceni Egyetem tudományos ismeretterjesztő sorozat közelmúltban tartott előadásán dr. Törőcsik Dániel bőrgyógyász, a Csapó utcai bevásárlóközpont könyvesboltjában. A szakember elő­adásában a serdülőkori (15–25 éves korig) pattanások kialakulásának hátteréről, illetve kezelési lehetőségeiről beszélt az érdeklődőknek.

Bőrünk tavasza

– A lakosság 80 százalékánál kialakul a pattanásos bőr, mely az esetek többségében spontán javulást mutat. Mondhatnánk akár azt is, hogy az akne bőrünk tavasza: a serdülőkori hormonális változás a bőrre is hatással van. Mindenki számára látható, amikor „kivirágzik”, hiszen szem előtt van, leginkább az arcon, mellkason és háton fordul elő. A pattanásos bőr nem betegség, ám gond, hogyha nem múlik el vagy súlyosbodik, fájdalommal jár vagy hegeket hagy hátra. Fontos megemlíteni, hogy a pattanásos bőrnek súlyos pszichoszociális következményei is lehetnek. Ilyenkor előfordulhat, hogy az érintett egyén nem mer kimenni az utcára, kerüli az embereket – ismertette a szakember.

– Minden szőrszálhoz tartozik egy faggyúmirigy is. Ha a termelődő faggyú kivezetése elzáródik, és a termelt faggyú nem tud a bőrre kijutni, megváltozik a baktériumok összetétele is a szőrtüszőben, mely együttesen okozza a gyulladt pattanásokat. Addig, amíg az állatvilágban a faggyú a hőszabályozásban, a vízlepergetésben és egyes elképzelések szerint az UV elleni védelemben játszik fontos szerepet, az emberben a pattanásos bőrért is felelős, mely hátterében az emberre jellegzetes zsírösszetételű faggyú állhat – mutatott rá a bőrgyógyász, aki arról is beszélt, hogy mit tehetünk a pattanásos bőr ellen.

Mit tehetünk ellene?

A legfontosabbnak azt tartja a szakember, hogy bármilyen enyhe is legyen a pattanásos bőr gyulladása, azt mindenképpen kezelni kell. Nem megengedhető, hogy egy serdülő szorongjon az arcbőre miatt, és az végképp nem, hogy a nem megfelelő vagy a nem időben elkezdett kezelés egész életre visszamaradó hegek kialakulásához vezessen.

Az a legjobb kezelés, amit a beteg használ, elfogad, így az orvos feladata, hogy a beteg tüneteit és a beteg igényeit egyaránt figyelembe vegye a terápia kiválasztásánál. Fontos, hogy ne csak ott kezeljük a bőrt, ahol tünetes, hanem az egész felszínen. A tünetmentesség elérése után pedig fenntartó kezelés javasolt. Sokan abba a hibába esnek, hogyha elmúlnak a pattanásaik, abbahagyják a kezelést. Ez nem szerencsés, mert idővel így azok újra megjelenhetnek.

– A leggyakrabban választott különböző helyi kezelésekkel célunk, hogy az elzáródott szőrtüszők megnyíljanak, csökkenjen a faggyúzsírok termelése, csökkenjen a bőr gyulladása vagy elpusztuljanak a kórosan elszaporodott baktériumok. A súlyosabb esetekben ugyanakkor a helyi kezelések mellett gyógyszerek szedése is szükségessé válhat – mondta Törőcsik Dániel. A legjobb hatású, tablettában elérhető szer az isotretinion, melytől sajnos sokan félnek, ugyanis magzatkárosító mellékhatása van. Így fontos, hogy terhes nők ne alkalmazzák, valamint a szedése mellett fogamzásgátlás szükséges, mely teljesen biztonságossá teszi. Amiatt is tartanak tőle, mert úgy vélik, depresszióhoz vezethet, ám nincs olyan közlemény, ami ezt egyértelműen alátámasztaná. Sokkal inkább annak van nagyobb esélye, hogy valaki éppen a pattanásos bőre miatt lesz depressziós. Jó megoldást jelenthetnek a problémás bőrre még a különféle antibiotikumok (doxycyclin, tetracyclin) is, valamint az antiandrogén fogamzásgátlás – fejtette ki a bőrgyógyász.

Mit ehetünk ellene?

Elhangzott, hogy a pattanás kialakulásának okairól még ma is komoly viták folynak szakmai berkekben. Az mindenesetre biztos, hogy a genetikai faktorok mellett a környezeti tényezők is épp­annyira számítanak. Megfigyelték, hogy túl azon, hogy kizárólag emberi „tulajdonság”, azaz állatvilágban nem fordul elő, olyan népcsoportoknál sem jelenik meg, mint például az eszkimók vagy az elszigetelten élő helyi törzsek, felvetve az étrend szerepét. Bár nincsen konkrét aranyszabály ami mindenkire igaz lenne, ám vannak irányvonalak, melyeket érdemes lehet kipróbálni. Az előadáson hallhattuk, hogy a szénhidrátszegény étrend, csakúgy mint a halak, a természetes ételek, a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása kedvező lehet a bőrre nézve. Az A-vitamin-származékok – ami megtalálható például a répában, sárgabarackban, paprikában vagy avokádóban – szintén jótékony hatást fejthetnek ki. Ellenben a csokoládé, a mogyoró és számos beteg elmondása alapján, a tejtermékek fogyasztása is okozhat pattanásokat, valamint a tünetek súlyosbodását. Fontos továbbá megemlíteni, hogy nemcsak az étel minősége, hanem mennyisége is szerepet játszhat a pattanások kialakulásában.

Végezetül a szakember felhívta a figyelmet, hogy a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikáján kedd délutánonként kifejezetten a pattanásokkal küzdő fiatalokat várják, melyre személyesen, illetve telefonon (52/411-717, mellék: 54319 vagy 56411) lehet előjegyzést kérni.

VK