Szükség volt a bundára

Balmazújváros - „A Monarchia hadserege fejlődése végett egyre több juhbundára volt szükség.”

A kisvárosban juhtenyésztés körülbelül 400 évre tekint vissza, hagyománnyá vált a török időktől, de leginkább a Monarchia idejében indult be a merinó juh tenyésztés. A racka gyapját házi szőttesként használták fel, posztót készítettek belőle, tudhattuk meg Juhász Imre zsűri elnöktől, aki a továbbiakban számtalan érdekességről számolt be.

Hazánkban a bárány és a juhhúst nem igazán fogyasztják, a gyapjú pedig szinte veszélyes hulladéknak számít." Juhász Imre

– A Monarchia hadserege fejlődése végett egyre több juh bundára volt szükség, mert tudniillik a gyapjú nem gyúlékony. Mindaddig szükség volt erre, amíg a vegyipar fel nem találta a hőre keményedő műanyagot. Attól a pillanattól kezdve, miután feltalálták az imént említett anyagot a gyapjú kezdett háttérbe kerülni, mert az előállítása a hőre keményedő műanyagnak sokkal olcsóbb és egyszerűbb volt. Ezáltal a gyapjú és a juhtenyésztés háttérbe szorult, ezért napjainkban egyre kevesebb birkát tartanak és egyre kevesebb ember él meg a juhászatból. Magyarországon a bárány és a juhhúst sem nagyon fogyasztják, a gyapjú meg már szinte majdnem veszélyes hulladék hazánkban. Minden gyapjú, ami Magyarországon képződik, Kínában landol. A juhot úgy tenyésztették ki az évszázadok során, hogy nem vedlik, ezért a kontinentális éghajlatunk miatt muszáj a juhokat minden évben megfosztanunk a bundájuktól – mondta a zsűri elnöke.

NE

Tudta-e?

[related-post post_id="3886843"]

[related-post post_id="3875314"]

[related-post post_id="3886851"]