Fejlett technológiákat kell beszerezni

Akt.:
Balról jobbra: Volosinovszki János (Nagisz Zrt.), Csizmadia László (Tranzit-Ker Zrt.), Bodnár Lajos (Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft.), Rákóczi András (Tedej Zrt.), Nyakas András vállalkozó, dr. Ferencsik Sándor vetőmag-üzemvezető, dr. Forgács Beáta jogi igazgató, Olaszné Molnár Tünde gazdasági igazgató (Agrárgazdaság Kft.)
Balról jobbra: Volosinovszki János (Nagisz Zrt.), Csizmadia László (Tranzit-Ker Zrt.), Bodnár Lajos (Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft.), Rákóczi András (Tedej Zrt.), Nyakas András vállalkozó, dr. Ferencsik Sándor vetőmag-üzemvezető, dr. Forgács Beáta jogi igazgató, Olaszné Molnár Tünde gazdasági igazgató (Agrárgazdaság Kft.) - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – A 2018-as év tervei­ről, az ágazatra váró kihívásokról érdeklődve vendégeink megerősítették: hisznek abban, hogy a hatékonyságnövelő beruházások azok, amelyek előre fogják vinni a gazdaságok életét. Arra törekszenek, hogy a meglévő termelőeszközeikkel a lehető leghatékonyabban tudjanak termelni.

Volosinovszki János, a Nagisz Zrt. mezőgazdasági integráció élelmiszer-ágazatát képviseli, az alapvető élelmiszeripari termékek helyzetét jelenleg tragikusnak látja, köszönhetően az elmúlt 15 évben elmaradt fejlesztéseknek. Továbbá annak, hogy az üzemek többsége múltszázadbeli technológiával dolgozik jelentős kézi munkaerő felhasználásával. Ráadásul a rendkívül alacsony feldolgozási színvonalat még nehezebb helyzetbe hozta a kötelező minimálbér-emelkedés és annak járulékai.

– Olyan nagyszámú fizikai létszámot foglalkoztatnak a hazai élelmiszeripari üzemek, hogy az évről évre bekövetkező kötelező minimálbér-emelkedés mértéke miatt a jogszabályokat maradéktalanul betartó cégek néhány éven belül nagyon nehéz helyzetbe kerülnek. Sok feldolgozóüzem áldozata lehet a bérek emelésének, mert a jelenlegi technológiai színvonalon lehetetlen lesz azt kigazdálkodni, amennyiben a bérnövekedéssel párhuzamosan a járulékok nem csökkennek. A mi példánkon szemléltetve: 350 dolgozó esetében a minimálbér-emelkedés havi 10 millió forint többletköltséget jelent 2018-ban. Két év alatt közel 300 millió forinttal nőhet a bérköltségünk. A hazai üzemekből az a szintű technológiai fejlettség hiányzik, ami Nyugat-Európában megvan, és megfelelő képzettségű munkaerő sem áll rendelkezésre.

Már nem arról van szó, hogy csak kétkezi munkásokra van szükség, hanem olyan fejlett technológiákat kell beszerezni, amelyekhez informatikus mérnök szakemberekre van szükség.”

– Azok a cégek, amelyek nem fejlesztenek a hatékonyságnövelő beruházások irányába – amivel akár 20-30 százalékkal is lehet csökkenteni a dolgozói létszámot –, tönkremehetnek – mondta a szakember a Napló-kerekasztalnál. Hozzátette: a hazai feldolgozóipar nélkül nehéz és kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a mezőgazdaság, mert ha a feldolgozásból eredő hozzáadott érték eltűnik, hazánk alapanyag-termelő országgá válhat.

További igények mentén

A Tedej Zrt. részéről Rákóczi András vezérigazgató-helyettest köszönthettük a beszélgetésen. Mint megtudtuk, Tedejen komoly beruházásokat terveznek a precíziós növénytermesztés területén, amivel jelentős költségmegtakarítást érhetnének el. Elindítottak egy technológiai kísérleti programot az állattenyésztés irányába is, ami egy teljesen új dolognak számít a mezőgazdaságban. Az öntözés fejlesztésében és annak hatékonysága növelésében is előrelépnének. Szeretnék az éves tejtermelésüket 20-22 millió literre felfejleszteni három éven belül, a sertéskibocsátást 4 ezer tonnára felemelni, a baromfiét pedig megdupláznák. Mint azt az agrár szakember elmondta, a kertészet fejlesztése is napirendi kérdés, jelenleg a pályázati döntésre várnak.

– Az időjárás adta kockázatokat tovább kell mérsékelni földjeinken. A régi, kevésbé korszerű ültetvényeinket pedig hatékony, szuperintenzívekre cserélni. Mindez a csepegtetéses és a fagyvédelmi öntözést, a tápoldatozást és a jéghálót is magában foglalja. Hektikus piacon dolgozunk, különösen a növénytermesz­tés területén, fel kell készülnünk a minőségi szerinti terménytárolásra is, ráadásul hosszabb időtávra berendezkedve – nálunk ez is napirenden lesz – fogalmazott. Hozzátette, az innováció, a kutatásfejlesztés, a humánerőforrás-fejlesztés is kulcskérdés náluk, részt vesznek a duális képzésben, szerződéses kapcsolatban állnak a hajdúböszörményi és a tiszavasvári agrár-szakközépiskolával, sok diákot fogadnak gyakorlati képzés keretében. A feldolgozás egyelőre minimális szinten valósul meg Tedejen, de kiterjesztését tovább kell „erőltetniük” – tudtuk meg.

Számtalan szárnyas

A Tranzit-Ker Zrt. képviselője szerint a fejlesztések dominóelv alapján működnek. Ha bővül a termelés valamelyik szelete, az további igényeket hoz magával. Fő profiljuk a baromfitenyésztésen belül a víziszárnyas-, a kacsa- és libatenyésztés, termék-előállítás. Illetve a tavalyi évtől már csirkeneveléssel és -feldolgozással is foglalkoznak.

– Amikor elhatároztuk, hogy növeljük a kacsatermelésünket, mindenekelőtt a szülőpártelepeket kellett bővíteni, ami maga után vonta a végterméknevelő telepekét is – mondta Csizmadia László agrármérnök, szaktanácsadó.


Fotó: Molnár Péter

– Jelenleg is olyan, megfelelő infrastruktúrájú telephelyeket és területeket keresünk, amelyek évi egymillió darab pecsenyekacsa tartására lehetnek alkalmasak. A birtokunkban van az a hortobágyi üzem, ami néhány évvel ezelőtt a világ legnagyobb víziszárnyas-keltetője volt, mi pedig még tovább fejlesztettük kapacitásban és minőségben is (tavaly 800 millió forintot költöttünk rá), remélhetőleg 4-5 éven keresztül kiszolgálja az igényeinket. Mindezek hatására a végtermék-előállító telepeinken is beruházásokat kell végrehajtani. Több mint 50 saját állattartó telepünk van, a Tiszántúlt lefedjük egészen Szentestől Salgótarjánig. A melegedő éghajlat miatt szükséges klimatizálni a nevelőfelületeket, mert ma már intenzív fajtákkal dolgozunk, amelyek nem bírják a szélsőséges időjárást. Emellett vannak zöldmezős beruházási elképzeléseink is. Például az egyik hajdúnánási telepünkön 1 milliárdos fejlesztést kívánunk megvalósítani, részben a meglévő istállók és kiszolgáló létesítmények rekonstrukciójával, részben újak építésével. A megvalósítás elősegítése érdekében pályázatot nyújtottunk be, de ennek eredményétől függetlenül meg kell valósítanunk, halogatni nem tudjuk. 4-5 éven belül építenünk kell egy 200 ezer tonnás takarmánykeverőt. A jelenlegi kapacitás most még kiszolgál bennünket, de a fejlődés léptéke megkívánja, hogy bővítsünk. A sor végén a vágóhíd áll, ahol szintén komoly beruházások történnek, hűtőházat építettünk automata kacsafeldolgozóval – ezek mind egymásra épülő folyamatok, amelyek elől nem lehet kitérni – érvelt a szakember.

A tenyésztés is fontos

– Saját törzsállományunk van libából. A tenyésztői munka fókuszában jelenleg elsősorban fajtafenntartás áll, megfelelő genetikai előrehaladást önerőből nem tudunk elérni, ez nagyon komoly és csak lassan megtérülő beruházást igényelne. A tenyésztőmunka, a meghatározó hazai fajták teljesítőképességének fejlesztése nemzeti érdek. Az ágazat szakmai szereplőinek hatékony összefogására lenne szükség ahhoz, hogy állami szerepvállalás mellett megfelelő eredményeket tudjunk elérni. Saját tenyésztésű, magyar gyökerekkel rendelkező lúdfajtáról van szó, a benne rejlő genetikai értéket meg kell őrizni. A piaci szereplők ezt a feladatot saját erőből nem tudják megoldani. Az állattenyésztésben a takarmányozás költségének meghatározó jelentősége van. A minőség javítása és a költségek csökkentése érdekében rendszeresen kísérletezünk, teszteljük az új eljárásokat, kutatási eredményeket. Erre nálunk a termelés nagyságrendje nagyon jó lehetőséget biztosít. Ennek köszönhetően sikerült elérnünk, hogy az általunk értékesített lúdtermékeket GMO-mentes takarmányok etetésével állítjuk elő.

A járványvédelem, az élelmiszer-higiénia, élelmiszer-biztonság fenntartása, fejlesztése folyamatos figyelmet, befektetést igényel. A fogyasztó ma már elvárja, hogy az általa megvásárolt termék életútja számára is követhető legyen a tojástól egészen a hűtőpultig. Az erre irányuló, egyre szigorúbb vevői auditoknak folyamatosan meg kell felelnünk – fogalmazott Csizmadia László.

Akkor is kell fejleszteni

A Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. 19 millió liter napi tejet állít elő. Negyedik éve tart az a folyamat náluk, hogy állandó tehénlétszám mellett évente egy-egy millió literrel több tejet termelnek.

– Az elmúlt évben ez tovább nőtt, több mint 1,5 millió literre. Pályázat útján próbáltunk további fejlődési lehetőségeket megteremteni (takarmányok tárolásának lehetősége, silóteret építeni és a többi), de a napokban kaptuk meg az elutasítást, hogy nem költséghatékony, nem fenntartható a gazdálkodásunk. Szomorú, hiszen a szarvasmarha-befektetés óriási pénzt igényel, ennek megtérülése viszonylag lassabb időszak, az állatainkat pedig nap mint nap etetni kell – fogalmazott Bodnár Lajos elnök.

Az innovációról szólva az gondolom, jó lenne, ha körbenéznénk a világban, hogy mit is jelent ott az innováció.”

– Hazánkban nincs következménye annak, ha e célkitűzés eredménytelen, nincs hatékonysága, gazdasági haszna. Számos elképzelésünk van, hogyan lehetünk hatékonyabbak, de az utóbbi években rá kellett jönnünk, hogy magunkra vagyunk utalva, nem nyertünk egyetlen fejlesztési támogatást sem, pedig a fejlesztésekkel leállni nem lehet, ez a jövő alapja. Így hát saját erővel és banki segítséggel is bővültünk. Ha a versenyképességünk javul, akkor a likviditásunk is, és ez alapozza meg, hogy meg tudjuk tartani azokat a dolgozókat, akik még itt vannak. Sajnos óriási probléma a szakmunkás-utánpótlás, de a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében is megfigyelhető, hogy igen kevés a szakmai gyakorlatuk – tette hozzá.

A bérekről

Beszélgetőtársaink közül többen is arra panaszkodtak, hogy a pályázatok kiírása sokszor arra ösztönöz, hogy a cég fejlesszen, és közben növelje a dolgozói létszámot. Pedig többek között azért is fejlesztenek, hogy kevesebb emberrel tudjanak még hatékonyabbak lenni. A Békénél az elmúlt 10 évben 8 alkalommal történt béremelés. Mégis úgy látják, a mezőgazdaságban dolgozók átlagkeresete elmarad a többiekétől. „Az élet maga hozza, hogy ha nem emeljük a béreket, a dolgozók elmennek. Mi ezt régen megelőztük” – mondta Nyakas András. Hozzátette: vannak olyan dolgozók, akiknek hiába fizetnének többet, nem tudnának jobban és hatékonyabban dolgozni.

– Barak Beáta –


Napló-kerekasztal a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről

2017. december 1-jén: a 2016. december 1-jei állományhoz képest 18 ezerrel volt több a szarvasmarha, számuk megközelítette a 870 ezret. A tehénállomány egy év alatt 12 ezerrel, 395 ezerre nőtt.

A sertések száma 2,9 millió volt, 37 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Az anyakocák száma 6 ezerrel csökkent a 2016. decemberi állományhoz viszonyítva.

A tyúkok száma 32 millió volt, 183 ezerrel kevesebb az egy évvel azelőttihez hasonlítva. A tojóállomány 11 millió volt, ami egy év alatt 252 ezres csökkenést jelent.


Európai piacon helytállni

Mennyire vagyunk versenyképesek? Akkor tudunk azok lenni, ha hasonló támogatási környezetben gazdálkodunk. Abban kellene gondolkodásmódbeli változást elérni, hogy mi nem magunkhoz viszonyítva és Magyarországon belül termelünk, hanem tágabb környezetben kell dolgoznunk. Az, hogy minden uniós tag egyforma lehetőségekkel induljon, vajon elvárható? Azt látjuk, hogy körülöttünk több ország is hallatlan dinamikával fejlődik, példát veszünk róluk – hangzott el.


Balról jobbra: Csizmadia László, Bodnár Lajos, Rákóczi András és Nyakas András
Hajdú-Bihar - A mezőgazdasági termelést több ágazatban végzik, s számtalan kihívásnak igyekeznek megfelelni. A Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. 1955-ben alakult. Bodnár Lajos: 59 évig szövetkezeti formában dolgoztunk, majd továbbléptünk, alkalmazkodva a gazdasági folyamatokhoz. 2014-be...

Debrecen - Az uniós csatlakozás erős piaci versenyt eredményezett. A minőség javítása, a költségek csökkentése, a környezettudatos gazdálkodás fontos kihívás a cégek életében. Ugyanakkor jelentős problémákkal is szembesülnek, miközben növekedni kívánnak. A mezőgazdaság egy energiabomba, aminek ha...



Hajdúnánás.
HAON.HU






hirdetés