360 fokos videó: velünk élő múlt

Hajdúnánás - Ottjártunkkor egy újszülött borjú első lépéseit is megcsodálhattuk, és megtudtuk, a területen nagyjából 100 magyar szürkével testközelből is találkozhatunk.

Hajdúnánás nyugati határában a hóesés fehér köpenyként borította Kendereskertet. Nevét onnan kapta, hogy századokon keresztül ezen a helyen kendert termesztettek. 1918-ban, az akkori városvezetés azonban úgy döntött, hogy egészen másfajta funkciót szán a területnek, apaállatokkal telepítették be a birtokot. A parasztgazdák és a birtokosok elsősorban szürke bikákat tartottak itt, és innen közvetítették ki például a gulyákban legelő tehenekhez vagy a családi gazdaságban lévő nőstény jószágokhoz.

– Az öntörvényű apaállatok, a hatalmas húskolosszusok együtt legelésztek a tehenekkel, az embernek be kellett avatkoznia és „elzárással” lehetett szabályozni a szaporulatot. Olyan helyre kellett telepíteni a hímeket, ahol jászolhoz vannak kötve, és bármikor a nőstények rendelkezésére lehetett őket bocsátani. Tudatos és hatékony rendszer volt ez akkor – elemezte Buczkó József hajdúnánási néprajzkutató és muzeológus.

Ez a helyszín abban leli a jelentőségét, hogy háromnegyed évszázadon keresztül nem csupán a szürke marhák, hanem az egyéb őshonos állatfajták tekintetében is rezervátumként játszott fontos szerepet. A bikák mellett méneket, sertéseket és a rackákat, kizárólag hímivarú állatokat tartottak a telepen”

– tudtuk meg a szakembertől.

A legtöbb szürke

1935-ben a megyében már hanyatló félben volt a szürke szarvasmarhák tartása, ugyanis a magyar pirostarka kedveltebb volt a gazdák körében. – Hajdúnánáson sokkal több szürke marha volt, mint az összes hajdú települést együttvéve, akkortájt nagyjából 3500-ra rúgott ez a szám. Fogatozásra használták, szántottak velük vagy egyszerűen csak tenyésztették, és eladásra szánták a szürkemarha-állományt. A telepnek a sorsa az 1960-as években pecsételődött meg, az utolsó Bandi nevű bikát 1963-ban szállították el, és az itteni szürkemarha-tenyésztésnek is befellegzett – ismertette a helyi muzeológus.

Az új világ

Kendereskert szépségét az élő pásztormúzeum teszi teljessé, ahol a régmúlt tárgyait, bútorzatát és képeit csodálhatjuk meg. A kincsek a majorság akkori életszínvonalát mutatják be.

– 2011-ben Hajdúnánás képviselő-testülete Szólláth Tibor polgármesterrel együtt úgy döntött, hogy a helyet újraálmodja, és visszaadja régi feladatának. Egy rezervátumot hoztunk létre azoknak az őshonos állatoknak, melyek jellemezték Hajdúnánást és az Alföldet egyaránt – mondta József. Kiemelte, hogy azért tartották fontosnak a hely megépítését, mert a városnak a múltját az állattartás nélkül nem értenénk meg. Ha kiejtjük azt a szót, hogy hajdú, akkor benne van a hajtó szavunk, ami utal ennek a társadalmi rétegnek az ősi foglalkozására, a marhatenyésztésre. A hajdú emberek címerállata volt a magyar szürke szarvasmarha, amiből jelenleg több mint 100 van Kendereskertben. Mellettük nagyjából 80 bivaly, mangalica, tyúk, kacsa, szamár és kecske is „lakik”.

- Nagy Dóra -

Nézz körbe 360 fokban!

A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera háta mögött! Még több 360 fokos videóért iratkozz fel a Hírek 360 YouTube-csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook-oldalát!

[related-post post_id="4125904"]

[related-post post_id="4124467"]