Bárányhimlő: tartani kell tőle

Hajdúsámson - „Önkormányzatunkat is megrendítette az a szomorú hír, hogy városunkban nagyon fiatalon, mindössze 4 évesen vesztettük el tragikus hirtelenséggel Musti Regina Viktóriát január 13-án” – tette közzé vasárnap közösségi oldalán Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere.

– Bárányhimlőt diagnosztizáltak a kislánynál; állítólag, ahogy kigyógyult ebből a betegségből, szövődmények léptek fel, majd tüdőembólia, illetve vérmérgezés miatt néhány nap múlva elhunyt. A szülők feljelentést tettek a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságnál halált okozó, foglalkozás körében elkövetett kiskorú veszélyeztetése vétséggel kapcsolatban, ismeretlen tettes ellen folyik az ügy kivizsgálása – mondta el megkeresésünkre Antal Szabolcs.

A tünetek újbóli jelentkezésekor a szülők a kislányt a helyi ügyeletre vitték, majd a Debreceni Egyetem Klinikai Központjába irányították őket, itt vesztette életét.

Segíteni szeretnének

Az elhunyt kislány a család három gyermeke közül a középső volt; a család megsegítésére az Eszterlánc Óvodában gyűjtés indult Hajdúsámsonban.

– Személyesen ellátogattam a családhoz, anyagi segítséget ajánlottunk fel. Nagyon sok jóérzésű lakos megkeresett az elmúlt napokban bennünket, nem is volt kérdés, hogy gyűjtést szervezünk. A temetéssel kapcsolatos költségek lehetnek azok, amelyekben tudunk segíteni, továbbá felajánlottam, hogyha bármiben tudunk, akkor segíteni fogunk – mondta el a polgármester.

Beszélni kell a szövődményeiről

Vannak enyhébb és súlyosabb szövődményei is a bárányhimlőnek, gyakrabban, mint azt gondolnánk. Nem olyan egyszerű betegség, mint ahogyan azt régen tartottuk – mondta a Napló kérdésére dr. Józsa Lajos gyermekgyógyász főorvos.

– A leggyakoribb szövődmények a bőrön figyelhetők meg, a bárányhimlőre jellemző bőrelváltozások, hólyagok, melyek felülfertőződhetnek és komoly bőrgyulladásokat okozhatnak, amelyek szisztémássá válhatnak, akár a legsúlyosabb formáig, a szepszisig (vérmérgezésig) is eljuthatnak. Ezenkívül gyakran magas lázzal vagy elesettséggel, rossz közérzettel jelentkezik a betegség. Vannak súlyosabb, idegrendszeri szövődményei, amelyek akár agyhártya-érintettséget is jelenthetnek; és ezen kívül váratlan események is előfordulhatnak, különösen legyengült immunrendszerű betegeknél – emelte ki a gyermekgyógyász.

Védőoltás létezik, de miért nem kötelező? – kérdeztük.

– A védőoltás két oltásból áll, s ad megfelelő védettséget. Azt szoktuk javasolni, hogy még a közösségbe kerülés előtt kapja meg a gyermek, ezért inkább 15 és 18 hónapos korban szoktuk beadni, így illeszkedve a védőoltástervbe.

De nem csak ők a veszélyeztetettek, például az immungyengeségben szenvedőkre, s a várandósokra is nagyon veszélyes a betegség, a méhlepényen át fertőzheti meg a magzatot. Tudni kell, hogy ezt az oltást bármikor meg lehet kapni; bárki, tehát egy felnőtt is beoltathatja magát. A két oltás körülbelül 98 százalékos védettséget ad, de ha ennek ellenére is elkapja a betegséget a páciens, az sokkal enyhébb lefolyású lesz.

Jó példa, hogy Hajdúböszörményben immár 3. éve a város támogatja a két oltás közül az egyik beadását a meghatározott korosztálynak. De a kormányzatnak is eltökélt szándéka a bárányhimlő elleni védőoltás térítésmentessége, s akár kötelezővé tétele – emelte ki a doktor.

Hozzátette, a vírus erőssége, hatása változhatott az évtizedek folyamán, ezért markánsabbul jelentkezhet. Egyelőre nincs rá gyógyszer, a felismert szövődményeket tudjuk kezelni.

Jelenleg a rózsahimlő elleni védőoltás a kötelező, a 15 hónapos oltások között van. Ennek eredményeképpen hazánkban „át van oltva” az egész populáció, szinte teljesen eltűnt az a betegség.

- Barak Beáta, Kiss Dóra -