15 millió búzaszem, 15 millió magyar

Biharnagybajom - Három falu gazdaköre, a biharnagybajomi, a sárrétudvari és a szerepi közös aratónapot tartott szombaton.

– Ilyen szalonnát csak Bajomban ehet az ember, mangalica! Persze, hogy ezt sütjük reggelire, kell az erő egész napra – magyarázza Láposi Lajos a felesége, Mester Gyuláné, Földesi Gyula és neje a tűz körül szombat reggel, B. Csák István biharnagybajomi gazda földjén.

Gyűjtötték a búzát

– Eljöttünk az aratónapra, hogyne jöttünk volna, hiszen ismerősökkel találkozunk, lesznek előadások is a mezőgazdaságról. Mi azonban már nem kaszálunk. Csak főzünk. Borjúpörköltet. Olyat, amilyennel tavaly szeptemberben Sárrétudvariban első díjat nyertünk a tejnapon – mondják a szalonnát sütők, majd a folyton kavargó szél miatt rájuk szálló füst odébb ülteti őket.

A sorrendben ez már a huszonnegyedik hagyományőrző aratónapja az egymáshoz közel élő szerepieknek, sárrét­udvariaknak és a biharnagybajomiaknak. Most ez utóbbi település vállalta a rendezést, mégpedig a gazdakörök, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) és az egyik takarékszövetkezet közreműködésével, támogatásával.

Bácsó Balázstól, a szerepi falugazdásztól tudjuk, hogy az eseményen gazdafórum is lesz, előadói között olyan személyiségekkel, mint Pepó Péter egyetemi tanárral és Lakatos Zoltánnal, a hajdúgabona vezetőjével. A hagyományőrző nap egyben a Magyarok Kenyere program 2018. évi egyik állomása is, ahol a NAK búzagyűjtőnapot is tart. Ilyenkor a gazdák tehetségüktől függően egy-két zsák búzától egészen 15-20 mázsáig ajánlanak fel kenyérgabonát, segítve ezzel a hátrányosabb helyzetűeket. Az aratóversenyen 6 csapat indul, a rendező településeken kívül Konyárról kettő és Berettyóújfaluból is érkeztek. A nap folyamán megtekinthető Ványai Gusztáv nagyrábéi gyűjtő Okos gépek – találékony emberek című kiállításának néhány darabja.

Jövőképet a fiataloknak

A csepergő eső elől a nagy sátor védelmébe húzódtunk, ahol már a megnyitóra gyűltek össze a résztvevők, az érdeklődők és a meghívott vendégek. B. Csák István, Biharnagybajom alpolgármestere (nem azonos a gazdával – a szerk.) köszöntőjében a magyar embernek az életet jelentő búzáról és a kenyérről beszélt. – Tisztelet övezte mindig a legnagyobb, a legnehezebb nyári munkát, az aratást. Fontos megbecsülni a vidék értékeit, megismertetni és népszerűsíteni azokat. Ezt tesszük mi is, az aratócsapatok megmutatják, milyen is volt régen az aratás – fogalmazott. Vitányi István országgyűlési képviselő is a hagyománymegtartás fontosságáról beszélt. Ezek ma már az egyes mesterségek megőrzését jelentik. Az ilyen rendezvények – mint amilyen a biharnagybajomi aratónap is – pedig erősítik az identitástudatot. – Amíg ezek a bemutatók, események megvannak, biztosított a hagyományőrzés – fejezte be köszöntőjét Vitányi István.

– Fontos a hagyományok őrzése, de a jövőre tekintve az is lényeges, hogy az a tevékenység kellő jövedelmet is tudjon termelni – ezt már Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárkamara megyei vezetője jelentette ki, majd azzal folytatta, hogy a vidéki fiatalság számára vonzó jövőt kell biztosítani. A jövő generációja tudja pontosan, hogy mire számíthat, mire építhet. Ehhez pedig közösségek kellenek.

- Kovács Zsolt -

Versenyeredmények

Aratóverseny:

1. Konyári Nótások

2. Sárrétudvari Gazdakör

3. Váradi Csapat (Biharnagybajom)

Főzőverseny

1. Biharnagybajomi Gazdakör

2. Sárrétudvari Gazdakör

3. Szerepi Gazdakör

A gazdák a vidék őrzői

– Huszonnegyedik alkalommal találkozom a három falu gazdatársadalmával itt, az aratónapon, amelyek egyikén, másikán magam is kaszát ragadtam – kezdte megnyitó beszédét Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, országos gazdaköri elnök. – Fontos, hogy ma három falu gazdái egy összefogással versenyt szerveztek. A NAK és a gazdakörök pedig összefogással búzagyűjtést, adománygyűjtést a rászorulók segítésére. A 15 millió magyart, 15 millió búzaszem jelképezi. Ezt saját erőből megsokszorozzuk és átadjuk azoknak, akiknek szüksége van búzára.

Jakab István kitért arra is, hogy már zsenge ifjú korában megfogta a kaszát, járt aratni, és ez adott neki erőt, hitet és hivatást. – Aki tudja, hogy mit jelent ez a munka, csak az tudja értékelni, hogy ilyen országunk, nemzetünk van – folytatta az Ország­gyűlés alelnöke. – A gazdatársadalmunk összefogása példaértékű. A gazdák őrzik a magyarságot, őrzik a vidéket, a gazdatársadalom a magyarságunk alappillére. Kiállnak az ország ügye mellett, és ezzel is jelzik, hogy voltak, vannak és a jövőben is lesznek. Megmutatják a jövő nemzedékének, hogy honnan indultak, és becsüljék meg azt, ami van – fejezte be megnyitó beszédét Jakab István, az Országgyűlés alelnöke.