Mit kell tenni, ha nyugdíjba vonulnánk?

Hajdú-Bihar - Sokan nem tudják, hogy a nyugdíj iránti igényt magának a dolgozónak kell benyújtania.

Öregségi teljes nyugdíjra az lesz jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte; és legalább húsz év, öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Ha ezek a feltételek (bővebben a Fontos számok című részben) teljesülnek, és az érintett nyugdíjba szeretne vonulni, igényelnie kell annak megállapítását. Ezt a kérelmező vagy meghatalmazottja teheti meg, de például a munkáltatója nem.

Speciális űrlapon

A nyugellátást írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon (igénybejelentő lap) kell igényelni. Ennek benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölnie kell az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat, továbbá egészségi állapottól függő ellátás esetén az azzal összefüggő iratokat. A kérelemhez csatolni kell a biztosítási jogviszony megszűnését igazoló okmányokat. Az ügyfélnek tehát csak a rendelkezésre álló okmányait kell csatolnia, munkaviszonyainak igazolására nem kell beszereznie semmit – tájékoztatott a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal illetékese. A kérelmeket bármely kormányablakban be lehet nyújtani, ahol előzetes időpont egyeztetés nélkül, több ügykörben nyújtanak segítséget az ügyfeleknek. A kormányablakban eljárás indítására és tájékoztatásra is van lehetőség, és az ott intézhető ügykörök folyamatosan bővülnek. Nemcsak a nyugdíj-igénybejelentő lapot, hanem a hiánypótlását is be lehet ott nyújtani. A nyugellátás iránti igényt az általános nyugdíj-megállapító szervnél (Kormányhivatal Járási Hivatala) fogják elbírálni.

Arról is érdeklődtünk, mit kell tennie annak, aki a nyugdíjkorhatár betöltésekor egyebek közt keresőtevékenységet folytat (dolgozik), álláskeresési járadékban részesül, magán-nyugdíjpénztári tag vagy szeretne tovább dolgozni.

Nem állhat jogviszonyban

Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban sem Magyarországon, sem EU/EGT államban nem állhat. Ha tehát valaki keresőtevékenységet folytat, meg kell szüntetnie, ha az öregségi nyugdíjat igénybe kívánja venni.

Ha a saját jogú nyugellátást igénylő részére álláskeresési támogatást (álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, keresetpótló juttatás) folyósítanak, a nyug­ellátást legkorábban az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

A korábbi magán-nyugdíjpénztári tagság nem befolyásolja a társadalombiztosítási nyugdíj összegét. Ha valaki az öregségi nyugdíj igénylésekor magánnyugdíjpénztár tag és a pénztári számlája egyenlegét az államháztartás részére visszautalja, a nyugdíja összegét úgy állapítják meg, vagy módosítják annak összegét, mintha az igénylő kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe fizetett volna járulékot.

Dolgozna tovább?

Ha valaki tovább akar dolgozni az öregségi korhatárának betöltése után nem nyugdíjasként, akkor az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását (rögzítését) kérheti. Erre az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy jogosult, aki legalább 20 év nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, az új megállapított öregségi nyugdíj helyett, ha számára kedvezőbb, választhatja a rögzített nyugdíj – időközi emelésekkel növelt – összegének folyósítását.

Ha valaki korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesül és az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az ellátását öregségi nyugdíjként folyósítják tovább, újraszámolás nélkül. Az ilyen ellátásban részesülő a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a folyósított összegnél.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő az öregségi korhatárának betöltésekor öregségi nyugdíjat igényelhet. Ha nyugdíjat állapítanak meg részére, akkor a folyósított ellátása megszűnik. Ha az új nyugdíj számítása során kevesebb összeg járna, mint amit jelenleg is utalnak ellátásként, akkor a kevesebb nyugdíjat nem állapítják meg.

Nők – 40

A nők legalább negyven évi keresőtevékenység és gyermeknevelés után az öregségi nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül öregségi nyugdíjba mehetnek. Ebben az esetben a jogosult ugyanúgy kap nyugdíjat, mintha a korhatárt betöltötte volna. A korhatár későbbi betöltése az ő életében már semmilyen változást nem jelent, a nyugdíja nem fog változni, semmilyen teendője nincs a nyugdíjasnak.

Ha valaki özvegy, hozzátartozói ellátásként özvegyi nyugdíjra lehet jogosult. Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs és az élettárs kaphat a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az élettárs például csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt éltek.

Az özvegyi nyugdíj később is járhat feléledés címén. A jogosultság akkor éled fel, ha az nem házasságkötés címén szűnt meg és az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a korábban folyósított özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

A munkavégzés feltételei

Az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, valamilyen közszolgálati jogviszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban áll. Ha valaki nem a közszférában, hanem a piaci szférában végez munkát, az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően az öregségi nyugdíj folyósítása mellett a keresőtevékenység végzésére nincs korlátozás. Nyugdíjas szövetkezet tagja esetében korlátozás nélkül történhet munkavállalás. A nyugdíjkorhatárt be nem töltött, de öregségi jellegű nyugdíjban részesülő személy nyugdíjának, a korhatár előtti ellátásban részesülők esetében a korhatár előtti ellátásának a folyósítását az év végéig szüneteltetni kell, ha az ellátásban részesülő adott évi összjövedelme meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát. Ez a korlátozás megszűnik, ha a nyugdíjas betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt.

- Barak Beáta -

Fontos számok

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár az 1954-ben születettek esetében a 63. életév betöltését követő 183. nap. Aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév lesz az öregségi korhatára. Az 1956-ban született emberek a 64. életév betöltését követő 183.napon, az 1957-ben vagy azt követően született emberek a betöltött 65. életév napján érik el a nyugdíjkorhatárt.

Élménydús programok azoknak, akik már nem dolgoznak

Aktív évei alatt reggel munkába indulva hányszor kívánta, bár nyugdíjas lenne már, hogy végre azzal foglalatoskodhasson, amivel csak szeretne! Most azonban, hogy önre szakadt a tömérdek szabad idő, egyszerűen nem tud vele mit kezdeni? Ne süllyedjen bele az unalom posványába, éljen aktív életet hatvan felett is!

A nyugdíjasévek beköszöntével sokan azon kapják magukat, úgy érzik, valami hiányzik az életükből. Ez a valami pedig gyakran bizony a változatosság, valamint a tevékeny mindennapok.

Attól, hogy valaki nyugdíjba ment, egyáltalán nem áll meg az élet. Sőt! Mutatjuk, mi mindennel teheti élménydússá az elkövetkező időszakot!

Kreatív tanfolyamok

Talán nem is gondolná, de az élethosszig tartó tanulás is lehet a boldog időskor kulcsa! Mindig is meg szeretett volna tanulni egy egzotikus idegen nyelvet? Nosza! Most már nem lehet kifogás, hogy nincs idő a házikra.

De nem is kell feltétlenül ilyenféle tanulásra gondolni. Ma már megannyi kreatív kurzus létezik a házi szappankészítéstől a különböző főzőtanfolyamokig, próbálja hát ki magát egy olyan területen, amiben eddig vagy nem jeleskedett, vagy amiről nem is gondolta volna, hogy szórakoztató lehet.

A tanfolyamok további előnye, hogy nem kell félni a magánytól, emberek között, társaságban töltheti az időt.

Sport

Ne nézzen csodálkozó szemekkel, sportolni igenis időskorban is lehet, sőt igazából kellene is. Mielőtt azonban bármibe is belevágna, érdemes kikérni az orvosa véleményét, hogy a mozgásforma az egészségi állapotához is passzoljon, hiszen valószínűleg nem mindenkinek való mondjuk a hosszútávfutás. De nem is kell feltétlenül komoly sportokban gondolkoznia, már az is elég, ha bringára pattan vagy sétálni indul. Az azonban ilyenkor is hasznos lehet, ha minden alkalomra kitűz maga elé egy elérendő célt. Fogadja meg, hogy minden egyes nappal eggyel több kilométert tesz meg, vagy ahogy a napok nyúlnak, úgy ön is elhúzza kicsit a testmozgás időtartamát. Persze, ha valaki igazán maradandó élményre vágyik (és egészségi állapota is engedi), akkor ne fogja vissza magát, próbáljon ki valamilyen extrém sportot. Az ejtőernyős ugrás történetétől garantáltan tátva marad majd ismerősei szája, amikor a következő főzőkurzuson elmeséli nekik.

Utazás

Tudjuk, hogy a legtöbb hazai nyugdíjas anyagi okokból kifolyólag nem nagyon gondolkozhat hosszú egzotikus nyaralásokban, de utazgatás alatt nem is feltétlenül ezt értjük. Persze, ha megteheti, fogjon egy hátizsákot, és járja be a világot! Ha viszont nem, akkor gondolkozzon kisebb távlatokban: Magyarországnak rengeteg káprázatos vidéke van, amiket egyszer az életben mindenkinek látni kell. Mivel pedig nyugdíjaskorban a tömegközlekedés is olcsóbb, hagyja az autót a garázsban, és pattanjon vonatra. Meglátja, milyen hangulatos lesz vonaton utazva bejárni az országot! A helyi civil csoportokhoz is érdemes társulni, akik például túrázni járnak rendszeresen.