Százötven éves debreceni agrár-felsőoktatás

Debrecen – Ünnepi pillanatához érkezett magyar és a debreceni felsőoktatás, és ennek külön jelentőséget ad a Visegrádiak találkozója.

A Visegrádi Egyetemi Szövetség Közgyűlése, jubileumi ünnepség, a Tiszántúli Agrártudományi Napok, a Visegrádi Élelmiszertudományi Szimpózium, valamint jubileumi diplomaátadó is gazdagítja azt az egyhetes programsorozatot, amellyel tiszteleg a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara a 150 éves debreceni agrár-felsőoktatás előtt szeptember 2. és 7. között. A rendezvényekre állami vezetők, az agrárszektor legnevesebb hazai és nemzetközi szakemberei, egyetemi vezetők és szakmai szervezetek képviselői érkeznek, mintegy 450-en.

A fentiek alkalmából megtartott, hétfői sajtótájékoztatón Komlósi István dékán kiemelte: a jogelőd debreceni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet létrehozását már 1856-ban kezdeményezte a Debreceni kereskedelmi és Iparkamara, ám mivel az akkori politikai helyzet még nem tette lehetővé ezt, majd csak 1868-ban valósulhatott meg. Az iskola széleskörű adakozásnak köszönhetően épülhetett meg, s az első helye a mai Bem téren volt, ahonnan a Fűvészkertbe költöztették. A pallagi palota 1901-ben nyílt meg, a mostani helyén pedig 1953 óta folyik a képzés.

A felsőfokú agrároktatás történetében mérföldkő 1970, amikor a korábbi hároméves akadémiai, majd a négyéves főikolai képzésből ötéves képzést nyújtó egyetemi kar fejlődött ki. Létrejött a Debreceni Agrártudományi Egyetem, amely Európa-szerte elismert szakembereket adott az agráriumnak. A kezdetektől egyébként Debrecen 15 ezer szakemberrel gazdagította az agráriumot felső fokon.

A dékán azt is ismertette, hogy az ünnepi rendezvényen egyebek mellett az élelmiszer-biztonság is kiemelt téma lesz, és erről a bonni egyetem szakembere tart majd előadást. Nagy János, a MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet egyetemi tanára a beharangozón azt is elmondta, hogy a jubileumi – szeptember 6-án, csütörtökön megtartandó – programsorozat főcíme a „A magyar mezőgazdaság kihívásai”, és ez méltó a jeles évfordulóhoz.

A témák között szerepelnek például a jövő állati termékei előállításának stratégiai kérdései, a precíziós növénytermesztés és a mesterséges intelligencia kapcsolata, az agrárökológia egyensúlya, továbbá a klímaváltozás hatásai is. A rendezvényeken 12 ország (USA, Kanada, India, Szerbia, Szlovákia stb.) 26 előadója vesz részt.

Kovács Béla, a MÉK Élelmiszertudományi Intézet vezetője ugyanakkor azt is elmondta, hogy a szeptember 7-i V4-konverencián a 35 év alatti fiatal oktatók, kutatók és PhD hallgatók mutatják be a legújabb kutatási eredményeiket. A rendezvény egyúttal a fiatal és a szenior kutatóknak is egyaránt alkalmat nyújt a kapcsolatok kialakítására is. Az előadások témái többek között: a szeléntartalmú tej előállítása, az eltérő lisztekből készült kenyerek beltartalmi paramétereinek vizsgálata, valamint a tejelő juhfarmokról származó tej és környezeti minták higiéniai állapota is.

HBN