Megelőzhető a pajzsmirigy megbetegedése

Debrecen - A szakember szerint bár úgy tűnhet, valójában nincs több pajzsmirigy-megbetegedés Magyarországon mint korábban.

– Inkább arról van szó, hogy sokkal alaposabban keressük ezeket a betegségeket. Sokat javult a családorvosi ellátás színvonala, több lehetőség van a szűrésre, és az emberek is sokkal egészségcentrikusabban gondolkodnak, mint régen. Ha hallják, hogy egy betegséget meg lehet előzni, vagy idejében kezelni, maguk is keresik a szűrési lehetőségeket – mondta dr. Nagy Endre, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Endokrinológiai Tanszék vezetője.

Magyarországon a pajzsmirigy göbösség relatíve gyakori. Ez azért van így, mert Magyarország jódhiányos volt az elmúlt néhány száz évben. Ám az emberek csak akkor fordultak orvoshoz, amikor a göb 2-3 centisre nőtt, és láthatóvá vált a nyakon.”

Akkoriban nem léteztek a mai szűrések, a pajzsmirigyműködés-zavarok tünetei pedig nem specifikusak, a testsúly növekedése vagy csökkenése, a szívdobogás sok más kór velejárója is. Ezért szükséges a családorvoshoz fordulni a panaszokkal, az ő feladata megállapítani, mi ezeknek az oka – figyelmeztetett a professzor. Mint mondta, azóta javult a helyzet, mióta a közétkeztetésben 2012-ben bevezették a jódozott só használatát. Ennek köszönhetően az iskolában étkező gyermekek jódbevitele megfelelő, nekik már nem lesz göbös a pajzsmirigyük, ha elérik a középkort. Ám ez nem mondható el az ország lakosságának nagy részéről, aki életének jelentős részében jódhiányos táplálékot fogyasztott. A több évtizedes jódhiány – ha meg is szűnik – később akkor is hajlamosít göbök keletkezésére; és ha az egyszer kialakult, nem múlik el. Arra, hogy a jódbevitel és a pajzsmirigy göbök között összefüggés van, példaként az USÁ-t említette, ahol hatvan éve jódozzák a sót, és gyakorlatilag megszűnt a pajzsmirigy göbösség.

Diagnózis

– Amikor valaki elmegy a családorvoshoz, akár azért, mert meghűlt, az orvos a vizsgálat során szokás szerint megtapintja a pajzsmirigyet is. Van, aki a tükörben veszi észre, hogy vastagabb lett a nyaka, és ezért fordul orvoshoz. A vizsgálatok általában tapintást, valamint ultrahangot jelentenek, és egy vérvételből meg lehet mondani, hogy jól működik-e a pajzsmirigy– mutatott rá a szakember.

Kifejtette, ha göböt találnak, több út lehetséges.

Az egy centiméternél nagyobb göbökkel foglalkozni kell. Ennél kisebbek Magyarországon 40 éves kor fölött mindenkinek vannak a pajzsmirigyében, ezek jelentőség nélküliek, és csak ultrahanggal látszanak. Ez nem betegség, inkább állapot!”

– nyomatékosította a professzor. – Az egy centiméternél nagyobbak egy része viszont már növekedni is szokott, és egy-két százalékban lehet köztük rosszindulatú – magyarázta. – Ha ennek gyanúja felmerül, mindenféleképpen meg kell szúrni, mintát venni, és jóindulatú elváltozás esetén is követni kell az állapotukat. A mintavétel eredménye nagy biztonsággal megmondja, hogy jóindulatú-e a göb. A szúrás nem különösebben megterhelő vizsgálat: egy olyan vékony tűvel végezzük, amilyennel az injekciókat is adjuk – hangsúlyozta Nagy Endre. Ha pedig negatív eredményt ad, további vizsgálatokra nincs szükség. Mintavétel csak akkor szükséges, általában évek múlva, ha nőni kezd a göb.

– A három centit meghaladó göböket pedig lehetőség szerint el kell távolítani. Egyrészt azért, mert biztosan tovább nőnek, a környező szerveket nyomhatják, másrészt e méret fölött megnő a rák gyakorisága. Persze a kockázatokat mérlegeljük. Például egy 90 éves betegnél talált 35 mm-es göböt csak akkor távolítunk el, ha erős gyanú van rá, hogy rosszindulatú, és megrövidítené a beteg élettartamát. Maga a növekedés egyes esetekben kisebb kockázatot képvisel, mint a műtét – mondta Nagy Endre, s azzal folytatta, minden emberi szervezetből eltávolított szövet esetében történik szövettani vizsgálat, természetesen ilyenkor is. Ennek eredménye dönti el az utókezelés jellegét. Olykor a jóindulatú göb is igényelhet valamilyen utókezelést. Ha pedig malignusnak, vagyis rosszindulatúnak bizonyul, amire egy százalék körül van az esély, komplex kezelési csomagot alkalmaznak. Ez a műtét után jódizotópos kezelésből és hormonkezelésből áll.

– A jódizotópos kezelés lényege, hogy a beteg sugárzó jódot tartalmazó kapszulát nyel le. A sugárzó jód az emberi szervezetben kizárólag a pajzsmirigyszövetbe és a pajzsmirigydaganat-szövetbe jut be. A fölösleg távozik a vizelettel – emelte ki a professzor. A sugárzó jód belépve a pajzsmirigysejtekbe és a pajzsmirigydaganat-sejtekbe azokat elpusztítja. – A műtétnél törekedni kell a daganat teljes eltávolítására, de ha mégis megbújik egy apró daganatrész, amit sokszor ki sem lehet mutatni, az izotóp jód biztosan megtalálja. Ezt követi a gyógyszeres kezelés, hiszen akinek nincsen pajzsmirigye, annak ezek után élethosszig tiroxin hormont kell szednie. Ez reggelente 1-3 tabletta bevételét jelenti – összegezte.

Mi az a tiroxin?

– A pajzsmirigy hormonja, ami a sejtek anyagcsereszintjét állítja be az emberi szervezetben. Ennek a hormonnak a szintje az emberi test valamennyi sejtjének működését befolyásolja, a belektől kezdve a vesén át az agyig.

Ha magas a hormonszint, az is baj, ha alacsony az is. Optimálisnak kell lennie.”

Az agyalapi mirigy szabályozza a pajzsmirigy működését, s állítja be a tiroxin szintjét. Ezt a szerepet vesszük át kívülről, a tablettás kezeléssel – magyarázta az orvos.

– A gyógyszerben lévő hormon hajszálpontosan ugyanaz, mint amit a szervezetünk is termel. Ez egy nagyon egyszerű molekula, könnyen elő lehet tisztán állítani, nincs benne szennyeződés, és még olcsó is. Ez ilyen értelemben egy jól befolyásolható betegség! – hangzottak el a biztató szavak.

Gyógyítható

– A pajzsmirigyrák, ha ad is valahová áttétet, az esetek nagy részében csak a nyaki nyirokcsomóba, máshová nem. A sebész a pajzsmirigydaganat operációjakor az egész szervet kiveszi, mert ha a daganat visszatér, ott tér vissza, tehát az ép szövetet is el kell távolítani, az érintett nyaki nyirokcsomókkal együtt. Ha ez megtörtént, azt gondoljuk, hogy a beteg daganatmentes. Az izotópot azonban ilyenkor is beadjuk, mert az esetek tíz százalékában van valahol „elbújva” kimutathatatlan daganatszövet, amit a szer megtalál és elpusztít – mondta a professzor.

Tehát tulajdonképpen egy olyan rákról van szó, amelynek létezik olyan kezelése, ami egyetlen másik ráknál sem: minden daganatsejtet megtalál, és azt elpusztítja.”

Ezután tablettában adott tiroxinnal beállítjuk a hormonszintet, és a betegek tartósan jól vannak.. Ez egy gyógyítható betegség! A pajzsmirigyrákos betegeknek a műtét után 10 évvel több mint 90 százaléka rendben van és daganatmentes. Ami jobb arány, mint sok jóindulatú betegség esetében – jelentette ki Nagy Endre.

Megelőzni egyszerű!

A szakember hangsúlyozta, mindenki felelős magáért és családjáért: hogy elkerüljük ezeket a kórokat, igen sokat tehetünk. – Csak jódozott sót használjunk! A jódozott só senkinek sem árt, ritka az olyan súlyos pajzsmirigybetegség, amelynek nem kedvez, túladagolni lehetetlen, ezért nyugodtan fogyasszuk! Aki ezt teszi, megfelelő mennyiségű jódot juttat a szervezetbe, és 20-30 év múlva nem lesz göbös pajzsmirigye.

PtkI

[related-post post_id="4146624"]

[related-post post_id="4130372"]