Mit keres az elektromos gitár egy műszaki pályaválasztón?

Debrecen - A Magyar Elektrotechnikai Egyesület fesztiválján jártunk.

A címbeli kérdésre egyszerű a válasz: népszerűsíti a fizika tudományát. Hogy hogyan? Egy Tesla-tekerccsel együtt. Ha nem jutottak közelebb a megértéshez, ne csüggedjenek! A szerdai rendezvényen sem a száraz tények, képletek, defíníciók álltak a középpontban, hanem azok a műszaki csodák, amelyek vonzóak a mai gyerekek számára. Ez a mutatvány is ilyen volt. Bár a két tanár úr, Hartlein Károly és Tóth Pál röviden elmagyarázta, hogyan működik Nikola Tesla transzformátora, amellyel vezeték nélkül akart elektromos energiát továbbítani, a váltóáram – és konkrétan az AC/DC – is szóba került, de nem ez volt a lényeg. Sokkal érdekesebb volt Tesla és Marconi párbajáról hallani, és tátott szájjal figyelni, ahogy egy tanár (!) villanygitárral zúz, miközben szikrák röppennek a tekercsből egy fémhálóra.

Az alkalom kitalálói azonban ezt is felül tudták múlni. A diákok élénk nevetéssel fogadták a porondmester, Szujó Zoltán kérdését, hogy mindenkinél van-e telefon. Ezeket elő kellett venniük, és a kommentátor megkérte őket, vegyék fel a kivetítőről a tanáraiknak szóló üzenetét. A lelátó közönsége átszellemült arccal tevékenykedett, a fesztiválnak már ekkor nyert ügye volt. De még nagyobb döbbent lelkesedést váltott ki Szujó Zoltánnak bejelentése, amely szerint a délelőtt végén egy VR- (vagyis okos) szemüveget sorsolnak ki azok között, akik a kiállító iskolák, cégek standjánál legalább három játékot kipróbálnak.

Ezekből pedig nem volt hiány. Akadtak nehezebbek, mint például az a kereszteződést mintázó asztal, ahol kapcsolókat kellett kezelni, és rájönni, melyik hogyan irányítja a forgalmi lámpákat. Lehetett egy gépfegyverre emlékeztető tárggyal lőni a kivetítőn lévő céltáblára. Drónok repkedtek, 3D nyomtatók dolgoztak, CNC forgácsoló gépek töltényhüvelyeket formáztak. A MÁV terepasztalán kisvasút futott, a TTK müondetektora talán hajszálnyival kevesebb ötödikest állított meg, de sokféle elektronikus játékuk annál kapósabb volt. A gyerekek imádták a kukoricakeményítőből készült „gyurmát”, ami csak akkor szilárd, ha gyömöszölik, egyébként kifolyik az ember kezéből. És persze rettentő népszerű volt a csarnok közepén felállított csőpiramis, aminek csúcsába sörösrekeszeket egymásra pakolva lehetett felmászni, szigorú biztosítással. „Ki ne rekeszd magad a lehetőségekből!”

Bizakodók lehetünk: a sok kütyü mellett mégis megállta a helyét a tanár bácsik által egy PVC-csőből és lufiból összeütött duda. A két fizikatanár a megnyitó végén mindenkit arra kért, a délelőtt folyamán látogassa meg az állomásukat, hogy elkészíthesse a maga hangszerét. Szándékuk szerint a napot száz duda szava zárja majd, ám ehhez mindenki közreműködésére szükség van. És csodák csodája, az okostelefonhoz nőtt nemzedék azonnal megrohamozta a standot. Még(is) győzött a valóság.

PtkI