Kardoztak a főtéren

Debrecen - A kardforgatás ősi magyar hagyományát elevenítették fel Debrecenben.

A magyar katonák által az elmúlt 1100 évben a legtöbbször használt fegyverre, a szablyára, a kardra emlékeztek a magyar kard napján a debreceni Kossuth téren, csütörtökön. Az ünnepségen dr. Ruszin Romulusz, az 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka arról beszélt, hogy a honfoglalás óta a szablya, a kard mérete, alakja, használata sokat változott. Az idén 170 éves Magyar Honvédség alapításakor újra méltó helyére került. A XX-XXI. század technikai eszközei ugyan kiszorították a kardot a harctérről, de az soha nem került ki a magyar katona értékei közül – tette hozzá.

Méltán lehetünk büszkék azokra a hagyományokra, hogy a magyar kardvívó mesterek hogyan tanították a magyar katonát, Európát és az egész világot."

Dr. Ruszin Romulusz úgy fogalmazott, hogy a magyar katonák örökségük szellemének megfelelően hajtják végre feladataikat itthon, a rendőrökkel közösen a határ mentén, Irakban, Afganisztánban, Koszovóban és a világ bármely olyan területén ahol szükséges a magyar katonák jelenléte.

Debrecen katonai hagyományairól

Ez a város olyan város, amely ma is erősen kiáll a katonai szellemiség, a honvédhagyományok ápolása mellett. Itt a katonák tisztelete rendkívül fontos"

– hangsúlyozta Papp László, Debrecen polgármestere.

Elmondta: 1756-ban itt hozták létre a 39. Császári és Királyi Gyalogezredet, amely több mint 160 éven keresztül szolgálta a magyar nemzet ügyét, a haza védelmét. A XX. század viharai megszüntették az ezredet, de az 5. Bocskai István Lövészdandár fenntartja az ő hagyományaikat. Debrecen 1848-ban, 1849-ben kiemelkedő szerepet töltött be. A Magyar Honvédség 1848 május 16-án jött létre.

Papp László kiemelte, hogy ezekben a hónapokban zajlik a Honvédtemető felújítása. A későbbiek folyamán honvédmúzeumot szeretne létrehozni.

Bőven van kikre emlékeznünk

Mádai Norbert, a Magyar Szablyavívó Iskola alapítója úgy vélte, hogy ez a nap egyebek mellett emlékeztető Bocskai „kérges kezű” hajdúira, az 1848-49-es szabadságharc debreceni résztvevőire és az I. világháború itteni katonahőseire. Végül arról is beszélt, hogy Kovács Pál sokszoros olimpiai bajnok kiskorában a debreceni Aranybikában rendezett vívó akadémián szeretett bele a vívásba.

OCs