Czine Mihály örökségdíja

Debrecen - A Magyar Örökség-díj ünnepélyes átadása lelkesíti a népi írók örökségének ápolóit.Czine Mihály /1929-1999/ professzor, író, irodalomtörténész életének 70. évében, 1999. január 21-én - hosszas betegség után - hunyt el. A Széchenyi- és Bethlen Gábor -díjas népszerű tanárt, a tudományok doktorát, a Kolozsvári Protestáns Theologiai Akadémia díszdoktorát, a dunamelléki Egyházkerült volt főgondnokát, a Refomátus Egyház egykori alelnökét, a népi írók Baráti Társasága Czine Mihály Kelet-magyarországi Műhelyének névadóját 2012 karácsonya közelében tüntették ki a Magyar Örökség-díjjal.

A posztomusz kitüntetést özvegye, Erzsébet asszony és szeretett leánya vette át. Az akadémiai ünnepi seregben jelen volt – többek között – az egyetlen elő nővére, a tisztes fejkendős asszony is.

A debreceni Népi Irodalmi Műhely számon tartja munkásságát, hogy élete kockáztatásával tiltakozott az 1958-ban a népi írók ellen hozott párthatározat ellen, foglalkozott az erdélyi magyar irodalommal, amikor az országrész nevét nem lehetett említeni, bibliai hittel és teljes meggyőződéssel hangoztatta a katedrán, a nép körében és a templomokban, hogy a népi irodalom – az őket követő szerzőkkel – az egyetemes magyar irodalomnak szerves, nagyon fontos része. A műhelyben tevékenykedő kutatók több tanulmányt írtak Czine Mihály munkásságáról, sőt egy önnálló kötet is jelent meg életművéről: Ötvös László: Czine Mihály élet közelben. Nap Alapítvány, 2006.

A Debrecenben székelő Czine Mihály Műhely támogatta a Vésztő – Mágori népi írók pantheonjában – tizennyolc író között – az ő szobrának a fellállítását. A Magyar Örökség-díj ünnepélyes átadása lelkesíti a népi írók örökségének ápolóit, az összmagyar hagyomány és a magyar keresztyén örökség híveit. Így teljesedik be a régi mondás, Czine Mihály halála után is tanít mindnyájunkat!

HBN