Hetven éve együtt: a hosszú házasság titkáról is mesélt az esztári házaspár

Akt.:
Iván József és felesége, Ági néni 70 éve házasok
Iván József és felesége, Ági néni 70 éve házasok - © Fotó: Nagyné Kelemen Mónika
Esztár – Az esztári Iván házaspár 70. éve mondta ki egymásnak a boldogító igent. Nem bánták meg. A hosszú évek alatt sok mindenben volt részük, de elmondásuk alapján mindent túl lehet élni, át lehet vészelni, ha van szeretet. Iván József és felesége, Ági néni most is jó egészségnek örvendenek, jókedvűen beszélgettünk.

– Mi a hosszú házasság titka? – kérdez vissza az idős házaspár.

Az első és a legfontosabb: a szeretet, az alkalmazkodás. Ha szeretet nincs, akkor semmi sincs. Ezen múlik minden.”

Elmondták, hogy fiatalkorukban a szüleik közel laktak egymáshoz, a férj Hajdúböszörményből került Esztárba, 1940-ben. Beszélgettek, ismerkedtek egymással. Egy évig tartott az udvarlási időszak, utána házasodtak össze 1947. december 13-án.

Igen korán

– Hamar elhagytam a szülői házat, 17 éves voltam, amikor esküdtünk. Először a férjem szüleinél laktunk. Dolgoztunk, a férjem a pocsaji beton­üzemben, én is odajártam vele egy évig. 1948-ban született Piri lányom, otthon voltam vele, akkor csak a férjem dolgozott. Azt terveztük, hogy összerakjuk a pénzünket, és építünk magunknak házat.

– Sikerült is, segítséggel – vette át a szót Ági nénitől férje. – Ahol dolgoztam, az igazgatótól kértem volna pénzt, ő másképp, az építőbrigáddal segített, velük raktuk fel a falakat, én meg kívül-belül mázoltam, éjjel-nappal dolgoztam, hogy a saját kis házunkat építsem. Éjjeliőr is voltam, a pocsaji tanyán, nappal meg hörcsögöltem, kamillát szedtem, mindent csináltam, csak hogy gyarapodjunk. Állataink is voltak, azzal is foglalkoztunk. Albérletben is laktunk több helyen, miközben a saját otthonunkat építettük. 1951-ben született Ágnes lányunk. Az életünk úgy alakult, ahogy azt elterveztük. Szépen, lassan gyarapodtunk.

Harmincöten az ünnepen

– A gyerekeket nagyon szeretjük, az unokákat is, a déd­unokákat is, ők is nagyon szeretnek bennünket. Mindig jönnek, ha kell, segítenek is.

Kérdezik: papa, mama, mit segítsünk, hozzunk-e valamit nektek? Mi örülünk, ha itt vannak körülöttünk, látjuk őket, bennük van a boldogságunk. Megadtunk nekik mindent, amit tudtunk, ami tőlünk telt.”

Két gyermekünk, öt unokánk és 12 dédunokánk van. A mi kapcsolatunkban ez csak boldogság volt, mindegyikőjüket nagy örömmel vártuk, úgy a gyermekeinket, mint az unokákat és a dédunokákat. A 70. házassági évfordulónkon a szűk család, harmincöten köszöntöttek bennünket.

Láb után láb

A jelen után ismét a múltba kalandozik vissza az idős házaspár.

es2

Mondják, náluk az első találkozástól mostanáig tartott és tart a szeretet, soha nem tekintgettek másfelé. A nehézségek között említik a feleség otthoni balesetét, amikor megsérült a lába. Orvoshoz került, majd műtét következett, előbb Debrecenben, majd Budapesten. Három hónapig volt távol otthonától. Nem telt el vasárnap úgy, hogy a férje vagy valaki más meg ne látogatta volna. Mikor felépült, a férj került a kórházba, szintén a lába sérült, egy autó átment rajta. Ugyancsak műtét. Berettyóújfalu, majd Budapest, de nem tudtak vele mit kezdeni. Aztán Debrecenben helyrehozták. Mindig egymás mellett voltak, ahogy az esküvőn mondják a pap előtt: jóban, rosszban. Az egymás iránti kitartás, szeretet erősítette őket.

Elromlott a motor

A házaspár mindkét tagja láthatóan jó egészségnek örvend. Egyöntetűen állítják, az egészség megőrzésének nincs különösebb titka. Aztán a férj elmosolyodik, és az asztalra mutat. – Ott van a titok ön előtt! A Biblia. Ezt olvassuk mindig. Innen indul a szeretet. Ha szeretet van, minden van. Az egészségünkről annyit, hogy nem hagyjuk el magunkat, egész életünkben dolgoztunk, most már lassabban járunk, de megvagyunk, egymást segítjük. Reggel 6 órakor kelek, az apróbaromfikat ellátom, míg a feleségem itt a főzőben betüzel a cserépkályhába. Aztán tévézni is szoktunk, a napi dolgokat megnézzük. Nem iszunk, nem dohányzunk. Az ebédet hordatjuk, de hétvégén a mama főz, de a gyerekek is mindig hoznak valamit. Még az ősszel is motoroztam, Pocsajból hordtam a kútról a vizet, de sajnos a motorom elromlott – idézi fel búsan.

– A kiskertemben nyáron minden megterem, én gondozom. Kinn a tornácon sorba van rakva a fa, én vágtam fel, pedig január végén töltöm a 93. évemet, a feleségem pedig márciusban tölti a 89. évet.

Nem gondoltuk, hogy ilyen hosszú életűek leszünk, a szüleink nem voltak idősek, hamar meghaltak”

– gondolt vissza.

A házaspár nagy tiszteletnek örvend a faluban is. Nemegyszer kocsival viszik őket a faluközpontban tartandó eseményekre. Évek óta ők gyújtják meg a falu adventi koszorúján a gyertyát.

HBN–Nagyné Kelemen Mónika


Mindig van ok egy könnyű étel elkészítésére
Nyíradony - Ne urizáljon, ne nyűglődjön, éljen szegényesen! Ez a hosszú élet titka. A humor, a jókedv, az őszinteség sugárzik a 93 éves Krómer Istvánné Bodnár Anna néni minden szavából. Még mindig ereje teljében van: felássa a szomszéd krumpliját, három disznót nevel, húsz tyúkot lát el, és egy...



Berettyóújfalu.
HAON.HU






hirdetés