Népességcsökkenés: Dél-Biharban a legnagyobb a probléma

Komádiban a 2000-es évek elejétől gyorsult fel a lakosságszám csökkenése
Komádiban a 2000-es évek elejétől gyorsult fel a lakosságszám csökkenése - © Fotó: Matey István, archív
Hajdú-Bihar – Ahogy távolodunk Debrecentől, úgy csökken a települések népességmegtartó ereje.

  • Megyénk lakónépességének csökkenése lényegében 1996 óta folyamatos.
  • Amíg 1980-ban 551 ezer 448-an éltek a megyében, addig 2017-ben már csak 532 ezer 399-en, ez 3,5 százalékos népességfogyást jelent. Ez azonban jóval mérsékeltebb az országos 8,5 százalékos lakosságszám-apadásnál – derül ki a statisztikai hivatal Naplónak eljuttatott adatsorából.
  • A tendencia alól Debrecen sem kivétel. Amíg 1980-ban 191 ezer 494-en éltek ott, addig 2017-ben 201 ezer 981-en, de úgy, hogy a közigazgatási határok átalakítása után 1990-ben már 212 ezer 235 volt a lakosok száma. Azóta rövidebb időszakoktól eltekintve fogy Debrecen lakossága.
  • A nagyváros vonzáskörzetében több település népességszáma emelkedik, míg a központtól távolodva egyre szembetűnőbb a helységek lakosságvesztése.

Az országos átlagnál jóval kisebb mértékben ugyan, de csökken megyénk lakossága. Ebben egyrészt a természetes fogyás játszik szerepet, vagyis többen halnak meg a térségben, mint ahányan születnek. Másrészt „népességleadó” megyeként a belföldi elvándorlások száma meghaladja az ideköltözőkét. Ez a folyamat egyébként már a korábbi évtizedekben is kedvezőtlenül befolyásolta a lakosság számát. Az előbbi tényezők népességcsökkentő hatását némileg mérsékli a nemzetközi vándorlás tartósan pozitív egyenlege – válaszolta a Napló kérdésére Novák Géza, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) osztályvezetője, aki azzal folytatta, hogy a megyén belül nem általános a népesség csökkenése.

Egyötöddel

– Akadnak olyan – jellemzően Debrecen vonzáskörzetébe tartozó – települések, amelyek 2017. január 1-jei lélekszáma számottevően és folyamatosan nőtt az alapnak tekintett 1980. évihez képest. Közülük Hajdúsámsoné több mint héttizedével, Mikepércs lakossága pedig több mint felével 37 év alatt. Hajdúsámsonban a ’80-as években a népességmozgás még negatívban volt, a ’90-es évekre ez már 2 ezer 281-es pozitívumot produkált, ami 2001 és 2005 között érte el eddigi csúcsát, mára azonban jelentősen csökkent. Mikepércsen az elmúlt egy évtizedben gyorsult fel a népességnövekedés. Az 1994-ben önálló településsé vált Bocskaikert lakónépessége egyre gyorsabb ütemben növekszik. Mindhárom településen jelentős a megyeszékhelyről kiköltözők száma, de Hajdúsámson és Bocskaikert esetében a természetes szaporodás is emelte a népességszámot.

A KSH adataiból kitűnik, hogy Ebesen a ’90-es években 2 ezer 800-ról 4 ezer 400-ra nőtt a lakosságszám, ez 4 ezer 500 körül stabilizálódott. Kicsit távolabb Debrecentől, Nagyhegyes és Vámospércs népessége is növekedett néhány száz fővel 1980 és 2017 között.

Ugyanakkor 31 olyan település is van Hajdú-Bihar megyében, amely 1980 óta lakosságának legalább ötödét elvesztette”

– folytatta Novák Géza. – Közös jellemzőjük, hogy Debrecentől viszonylag távolabb helyezkednek el, foglalkoztatási mutatóik elmaradnak a megyei átlagtól és korszerkezetük kedvezőtlen. A jelentősen fogyó népességű helységek többsége a megye déli részén, a Berettyóújfalui járás területén található kis lélekszámú község, de egy város, Komádi is feltűnik ebben a körben.

nsc

Grafika a megye népességéről | Kattintásra nagyobb méretben

Kitűnik a KSH adataiból, hogy a dél-bihari kisvárosban a 2000-es évek elejétől gyorsult fel a lakosságszám csökkenése, 6 ezer 130-ról 17 év alatt 5 ezer 128-ra. A halálozás 30–40 százalékkal haladja meg a születéseket. Ezzel együtt nagyarányú az elvándorlás.

Negyedikből ötödik

– A megye többi, viszonylag nagyobb lélekszámú településének lakónépessége – Hajdúszoboszló kivételével – nem éri el az 1980 elejit – tájékoztat Novák Géza. – A fürdőváros stabil, 24 ezer fő körüli népességszámát a tartós vándorlási nyereség tudja fenntartani, természetes fogyás mellett. Az érintett városok közül Püspökladány és Berettyóújfalu lakosságszáma 1980 óta több mint tizedével csökkent, amihez a régóta jellemző vándorlási veszteség mellett az utóbbi két évtizedben a halálozások élve születéseket meghaladó száma is hozzájárult.

A nagyobb lélekszámú városok népességcsökkenésének mértékében is szerepet játszhat a megyeszékhelytől való távolság.”

Hajdúböszörmény lakossága alig változott, a tendencia enyhén csökkenő. Itt leginkább a születések és a halálozások közötti különbözet a mérvadó. Hajdúszoboszlón is megfordult a születések és a halálozások számának aránya, viszont a különbözetet a népességmozgás kompenzálni tudta. Balmazújvárosban a 2000-es évek elejére fordult negatívba a születések és a halálozások aránya, míg csekély volt a népességmozgásból adódó negatívum. Hajdúnánás 2006–2007-ig a megye negyedik legnépesebb városa volt, majd a születések és a halálozások számának utóbbi javára történő jelentősebb változása, valamint az elköltözések miatt ma már az ötödik helyen van. Berettyóújfalut és Püspökladányt 1990-től folyamatos és egyre gyorsuló népességfogyás jellemzi. Ebben a születés és a halálozások számának negatív irányú eltolódása és az elköltözések játsszák a döntő szerepet.

Kovács Zsolt


Egyre kevesebb lakossal

Egyek lakossága már a ’80-as években is apadt mintegy 700-zal az elvándorlás miatt. Bár akkor még többen születtek, mint amennyien meghaltak ott. Utána itt is negatív lett a születések és a halálozások aránya. Kaba még 2005-ben is őrizte a 6 ezer 400 körüli lakosságszámát, majd ekkortól csökken, 2017-ben 5681. Bojton 1980-ban 909-en, 2017-ben 557-en éltek, de a jelentős többletszületés miatt már 2012-től megfordult a csökkenő trend. Toldon 446-ról 295-re, Vekerden 295-ről 127-re, Bihardancsházán 317-ről 187-re, Újirázon 869-ről 504-re, míg Hencidán 1636-ról 1151-re csökkent a lélekszám 1980 és 2017 között.


Szubjektív

Jó látni a Debrecen környéki helységek fejlődését, és ezzel együtt számában gyarapodó népességét. Ugyanakkor elszomorító a bihari falvak reménytelennek tűnő helyzete. Bár ott is van egy nagyváros (Nagyvárad), ám annak vonzó hatása megáll az országhatárnál. Bihar lakossága pedig csak apad. Az ember márpedig olyan, megy, ahol megélhetést talál. A megélhetés pedig oda megy, ahol sok ember van. Ördögi kör. Mi lehet a kitörési pont…? Kovács Zsolt



Balmazújváros.
HAON.HU






hirdetés