Újra divat lehet a szalmaház

Az elődeink által is gyakran használt tradicionális, egyszerű, olcsó alapanyag, a szalma szinte mindenhol megtalálható. A házak falszerkezetébe építve pedig kifejezetten jól hőszigetelő, energiatakarékos megoldás – mondta el a Napló érdeklődésére Révész Gabriella, a Magyar Szalmaépítők Egyesületének elnöke, aki azt is hangsúlyozta, ezzel az építészeti megoldással a környezetünket sem szennyezzük.

Az egyre szigorodó építési jogszabályok több kiadást és nagyobb fenntartási költségeket jelentenek egy új építésű ház kapcsán. A jó hőszigetelés kialakítása, az anyagárak, és a környezetvédelmi elvárások betartása is fejfást okozhat a házépítők számára. A szalmaház csak egy azon alternatív építési technológiák közül, amelyek hosszú távon megoldást nyújthatnak. A szakemberek szerint azonban ez az építési mód a legjobb választás lehet a jövőre nézve.

Környezeti előnyök

Révész Gabriella, a Magyar Szalmaépítők Egyesületének elnöke, építészmérnök a szalmaházak promotálásával (a szalmaházak építéskultúrájának terjesztésével) és tervezésével foglalkozik. Hisz a környezettudatosságban, és szerinte az sem véletlen, hogy egyre többen döntenek a szalmabálából készült családi házak mellett.

– Környezeti szempontból éri meg a leginkább szalmabálából építeni. Egy épület esetében a teljes életciklus fázisait vizsgáljuk. Ilyen például az építő- vagy alapanyag gyártása, előállítása. Itt a mi technikánkkal nem szennyezzük a gyártással a környezetünket, hiszen nincs károsanyag-kibocsátás, nincs csomagolási hulladék. A szalmabála ráadásul viszonylag könnyen beszerezhető bárhol az országban, maximum ötven kilométeres körzetben. Az is fontos, hogy az épület használatakor mennyi energiára van szükségünk (fűtés, melegvíz-használat.) Ebben a fázisban az a jó tulajdonsága a szalmának, hogy remek hőszigetelő építőanyag. A fűtési energia tehát lecsökken, jól lélegző épületet kapunk (ez épületbiológiai szempontból előnyös tulajdonság). Vályogvakolattal a szalmabálán mint szigetelőanyaggal jó klímát, jó páraháztartást érhetünk el az épületen belül. Így nincs szükség páraelszívóra, és nem fog az épület penészesedni. Egy újabb fázis pedig a bontás: a szalma használatával az épület elbontása után sem keletkezik semmilyen hulladék.

„Gyakorlatilag nincs ennél környezetkímélőbb építőanyag. És tényleg, szinte mindenhol megtalálható”

– hangsúlyozta az elnök.

Van hátránya

Révész Gabriella úgy gondolja, jobb figyelni az építés ütemezésére: – Jól bevett szokás, hogy március-áprilisban már van engedélyezési terv, és májusban alapozás, június-júliusban pedig faszerkezet-építés és cserepezés. Július végén, augusztus elején – az aratás indulásakor – már tető alatt kell lennie az épületnek, és a frissen érkezett szalma egyből be is épülhet. Muszáj a jó ütemezés, hiszen a szalmát nehéz tárolni, és ha nincs rá hely, akkor akár egy évet is csúszhat az építkezés (meggyulladhat, elázhat, ha sokat késik a felhasználás, és nincs megfelelően tárolva). Kellően tömör, jól kicsépelt bálával érdemes dolgozni, így a rágcsálók is elkerülik. Ráadásul a jó hőszigetelő-képesség is csak bizonyos tömörségnél működik rendesen (90-110 kg/m3). Tűzvédelmi szempontból pedig szintén fontos, hogy tömör bálákkal dolgozzunk.

Megéri anyagilag?

A szalmabála a mostani energetikai követelményeket teljesíti, és a jövőre nézve is könnyen állja majd az akadályokat. Egy átlagos családi ház megépítésének költségvetéséből azonban mindössze tíz százalék a falszerkezet. 30 millió forintnál ez nagyjából 3 milliót jelent. A szalma olcsó, így gyakorlatilag a feléből elkészíthető. Azonban a szalmaházakhoz szükséges faszerkezet nagyobb kiadás, és a munkadíj a szalmabála vakolásakor is magasabb, így a végösszeg kiegyenlítődik. A gépészeti részeken szintén nem lehet spórolni, az alternatív építési módnak köszönhetően azonban a fenntartási költségek drasztikusan lecsökkennek.

A szalmaházak tehát hosszú távon kifizetődőbbek.

Debrecenben is jelen

Az egyesület alelnöke, Igaz Titusz 14 éve foglalkozik szalmaházak tervezésével. Emellett a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építőmérnöki Tanszékén oktat.

– Ez egy teljesen legális eljárás, és személy szerint a legalkalmasabb építési módnak gondolom a jövőre nézve. Igyekszem az óráimon is népszerűsíteni valamennyire a szalmaépítészetet, sőt diplomamunkának is ilyeneket adok ki. Szerencsére sok hallgatót érdekel a téma, akár külföldi diákokat is – emelte ki a tervező.

Magyarország első szalma­panelháza is az ő nevéhez fűződik. Előre gyártott elemekből készült el 2014-ben, egy európai uniós pályázat kísérleti épületeként. Ez a lakóháza és az irodája is egyben. Más szalmaházakhoz képest a különbség, hogy nála a tetőelemekben is volt szalma, nem csak a falban.

Autentikus, mégis új

– Az egyik ok, amiért szeretik ezt választani, az a „Csináld magad!” beállítottság. Sokan azonban idegenkednek, félnek az újtól. Van, aki azért szeretne ilyet, mert autentikus vályogházat építene, de végül nálunk köt ki. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a vályogházak nem szigetelnek túl jól. A vályog ugyanis túl tömör, és kivezeti a hőt, így télen nem tartja bent rendesen a meleget. A szalma ezzel ellentétben a lyukak, rések, légbuborékok miatt remekül szigetel, a maga természetességétől fogva. Vályogházat jogszabály szerint jelenleg ráadásul nem is lehet szabályosan építeni hőszigetelés nélkül. És egy műanyag hőszigeteléssel lezárt vályogház a legnagyobb hiba, mert nem engedi a pára szabad mozgását. Így természetes szigetelés szükséges, itt jön szóba a szalma. Ekkor pedig már logikusabb útnak tűnik a szalmaház – osztotta meg a Naplóval Igaz Titusz.

Kevés a képzett kivitelező

Magyarországon 2008-ban indult el a szalmaházak építése, és 2013-ban kezdték el rendeletszinten támogatni. Jelenleg 100-150 darab ilyen építmény létezik hivatalosan, ezek közül néhány Debrecenben található. Ezek szinte minden esetben faszerkezetre épülő házak.

Az elterjedésüket nehezíti a szakképzett kivitelezők hiánya. A Magyar Szalmaépítők Egyesülete képzésekkel és gyakorlati tanműhelyekkel igyekszik növelni a számukat. A vásárlók mellett a kivitelezők közül is egyre több az érdeklődő.

Országosan évi három-négy alkalommal tartanak képzéseket, gyakorlati tanulással egybekötve. A szakemberek szerint jelenleg az igényekhez mérten még kielégítő a helyzet, de a jövőben egyre nagyobb szükség lesz a képzett kivitelezőkre.

Péter Szabolcs