Szabolcs-Szatmár-Bereg

2008.07.07. 06:05

A tragédiák elkerülhetők

<p>Szinte nincs olyan nyári nap, hogy ne hallanánk hírt vízitragédiáról. Fiatal, életerős álmok válnak egy pillanatra az enyészetté. S ha megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, a tragédia elkerülhető lett volna, ha... <strong>Dankó Mihály jegyzete<strong></strong></strong></p>

Jónéhány éve történt. Életem egyik legboldogabb hetét töltöttem diáktársaimmal Gergelyiugornyán. Természetesen, mint afféle zabolátlan fiatalok, nem a kijelölt üdülőhelyen vertünk tanyát, hanem feljebb, ahol a Szamos „belesimul” a szőke folyóba. Madárdalos gyönyörű nyár volt, a nap hétszámra sütött, a Tisza hűs vize enyhítette a forróságot. Ugráltunk, úsztunk, közben rengeteg barátot szereztünk. Úgy tűnt, számunkra, ez az igazi csoda.

Egyik reggel aztán jajveszékelésre ébredtünk, a másik oldalon emberek járkáltak le, s fel a parton. Futótűzként terjedt a hír, két fiatal fiú még este, munka után lejött a vízhez, hogy fürödjön egyet. S az egyik elmerült, és azóta se találták. Egy pillanat alatt elszakadt bennünk valami, teljesen más szemmel néztünk az azelőtt oly csodált folyóra. Egyfajta düh kerített hatalmába bennünket.

Emlékszem, a parton ülve, úgy éreztük, a locsogó, fodrozódó hullámok, mintha bennünket gúnyolnának, s arra figyelmeztetnének: hiába érzitek magatokat ti emberek, olyan erősen, azért a víz az úr! Zaklatott lelkünkben ordításként hatott ez a szelídség, ez az egyszerűség. Azt vártuk, hogy erejét fitogtatva, vadul tajtékozzon, hullámai neki rohanjanak a partnak, hisz elvett egy életet! Nem, csak csendesen hömpölygött, mintha mi sem történt volna...

Ha vízitragédiáról hallok, felidéződnek bennem a soha el nem felejthető képek. Egy játék az élet, de a szabályokat be kell tartani. El kel hinni, mi sem vagyunk kivétel!

Kapcsolódó cikkek:

- Dankó Mihály -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!