Ukrán válság

2024.04.18. 05:36

Német vezérkari főnök: Oroszország 5-8 éven belül készen állhat megtámadni a NATO-t

785. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az orosz védelmi minisztérium 2024. április 4-én közreadott videofelvételéről készített képen orosz tüzérek Grad rakéta-sorozatvetővel lövik az ukrán állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki terület Oroszországhoz csatolt részén

Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Fotó: -

Német hivatal: a gyámjával együtt érkezett a „megtalált” ukrán gyerekek többsége

A törvényes gyámjával együtt érkezett Németországba az ott „megtalált” ukrán gyermekek többsége, akiket az ukrán média szerint Oroszország „elrabolt” a háborús övezetből – közölte a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) csütörtökön az orosz állami RT televízió német szerkesztőségével (RT DE).

A BKA szerint a kiskorúakat több esetben Oroszországon keresztül, illegálisan vitték el Ukrajnából. A hivatal ugyanakkor nem részletezte, hogy pontosan kik, hogyan, mikor tették ezt és hány gyerekkel.

 Az RT DE által közölt német tájékoztatás szerint az „elrabolt” gyerekek listáit az ukrán fél állította össze, majd nemzetközi szervekhez fordult, hogy megállapítsák tartózkodási helyüket.

Ukrajna mitológiai rendszert hozott létre az állítólag az Oroszországi Föderációba deportált gyerekekkel kapcsolatban (...) A gyerekek egy része már rég otthon vagy más államokban van a szüleivel, és még csak el sem választották őket a legközelebbi rokonaiktól

– reagált Marija Lvova-Belova orosz gyerekjogi biztos az Oroszország által „elrabolt” és Németországban megtalált 161 ukrán gyermek ügyére reagálva.

Az ukrán országos rendőrség szerdán Facebook-oldalán azt az információt közölte, hogy az ukrán rendfenntartóknak német kollégáikkal együttműködve sikerült azonosítaniuk 161 ukrán gyermeket Németországban, akiket „Oroszország hurcolt el otthonukból”. A közlemény szerint erről azon a megbeszélésen esett szó, amelyet Ivan Vihivszkij, az ukrán országos rendőrfőnök Berlinben folytatott Holger Münch-hel, a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal vezetőjével.

„Az Oroszország háborús bűneinek dokumentálása terén, nevezetesen az ukrán gyermekek kitoloncolásának és erőszakos elszállításának ügyében a német bűnüldöző szervekkel folytatott együttműködésünknek köszönhetően sikerült felderíteni 161 ukrán gyermek németországi tartózkodási helyét” – állította az ukrán rendőrség.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC )tárgyalás-előkészítő kamarája tavaly március 17-én elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök és Lvova-Belova letartóztatását, azzal vádolva meg őket, hogy „törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából”. Moszkva ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy – egyébként Washingtonhoz és Pekinghez hasonlóan – nem ismeri el az ICC joghatóságát, és számára jogi szempontból minden döntése semmis.

Ukrajna érdemrenddel tünteti ki Alain Delont

Ukrajna érdemrenddel tünteti ki Alain Delon francia filmsztárt, amiért az orosz agresszió „első napjától fogva több nyilatkozatot is tett Ukrajna javára” – jelentette ki csütörtökön Vadim Omelcsenko, párizsi ukrán nagykövet a TV5 Monde francia televízió műsorában.

Mint mondta, Alain Delon az ukrajnai háború 2022. február 24-i kitörése óta korlátlan támogatásáról biztosította a kijevi vezetést.

„Számunkra egy szimbólum, és ez fontos” – ismertette közleményében az ukrán nagykövetség. A diplomáciai képviselet felidézte, hogy a színész 2022-ben tartott megbeszélést Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ezen felül pedig a televízióban felolvasott Tarasz Sevcsenko ukrán nemzeti költő műveiből is.

DELON, Alain
Alain Delon
Fotó: Ian Langsdon / Forrás: MTI/EPA

Omelcsenko a TV5 Monde műsorában egyenesen Alain Delonhoz intézte szavait: „Delon úr, kedves Alain, tudom, hogy nem egy egyszerű helyzetben van, de szeretném Önnel tudatni, hogy nincsen egyedül” – mondta. „Sok rajongója van és olyan emberek is, akik szeretik. Én, és népem is, mindig az Ön oldalán fogunk állni” – hangoztatta.

Az egyre romló egészségi állapotban lévő Delont január végén „bírói védelem alá helyezte” egy Párizstól délre fekvő bíróság gyámügyi bírája a színészlegenda megfelelő orvosi ellátása érdekében, ami a legfőbb vitás pont három gyermeke között. Legutóbb a bírói védelmet kiterjesztették pénzügyeire is.

FSZB: bűnözők és terroristák által használt 612 SIM-dobozt foglaltak le Oroszországban

Oroszország 42 régiójában a hatóságok 612 SIM-dobozt és több mint 300 ezer SIM-kártyát foglaltak le, amelyeket diverzánsok és terroristák is használhattak – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közönségkapcsolat-központja.

Harminc személy ellen csalás, további kettő ellen számítógépes információkhoz való illegális hozzáférés miatt indult büntetőeljárás. Őrizetbe vettek egy szentpétervári lakost is, aki a hatóságok szerint ukrán terrorszervezetek érdekében aktiválta orosz szolgáltatók SIM-kártyáit. A SIM-dobozokat márciusban, 177 helyszínen elvégzett házkutatás során foglalták le az FSZB és az orosz belügyminisztérium emberei.

„SIM-dobozok tulajdonosai törvénybe ütköző tevékenységének vetettek véget, amelyeken keresztül illegálisan aktiválták közösségi hálózatok, üzenetküldők, pénzügyi tárcák és bankszámlák profilját, amelyeket a többi között diverzáns akciókra és terrorista tevékenységre használtak”

– állt az FSZB által kiadott közleményben.

A szolgálat rámutatott, hogy egy-egy SIM-doboz akár több száz SIM-kártya egyidejű használatát is lehetővé teszi, és tömeges üzenetküldésre és telefonálásra is használható. A bűnözők az ilyen eszközöket félrevezető információ és terrorista fenyegetésekről szóló hamis üzenetek terjesztésére használják.

Irina Volk, az orosz belügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy

a lefoglalt SIM-dobozok és szerverállomások összkapacitása naponta több mint 40 millió csalárd hívás lebonyolítását tette lehetővé.

Volk szerint a belügyi tárca szakemberei összesen 937 SIM-bankot és 11 szerverállomást lepleztek le és különböző szolgáltatók legalább 277 ezer SIM-kártyáját vonták ki az „árnyékforgalomból”.

A belügyi szóvivő szerint az eszközöket tömeges üzenetküldésre, a SIM-kártyák aktiválására és a nemzetközi telefonforgalom orosz hálózatokra való átkapcsolására használták. Hozzátette, hogy 44 személyt vádoltak meg bankszámlákról történő pénzlopással.

„Megszüntették a bűnügyi telefonforgalom nagy lokációinak működését, amelyek a bűntársak számára lehetővé tették, hogy Ukrajna területéről telefonáljanak és hackertámadásokat hajtsanak végre, amelyek célja az Oroszországi Föderáció kereskedelmi szervezetei és állami hatóságai munkájának destabilizálása volt” – tette hozzá Volk.

Hét évre ítéltek hazaárulás ügyében egy hiperszonikus fegyvert kidolgozó orosz szakembert

Hétévi fegyházbüntetésre ítélte hazaárulás ügyében Alekszandr Kuranovot, a Hiperszonikus Rendszerek Tudományos Kutatói Vállalata (NIPGSZ) volt vezérigazgatóját és főkonstruktőrét csütörtökön a szentpétervári városi bíróság.

A szigorúan titkosnak minősített ügyet zárt ajtók mögött tárgyalta a bíróság. Darja Lebegyeva, 

a szentpétervári bíróság szóvivője nem részletezett „kivételes körülményekkel” magyarázta, hogy Kuranov „csak” hét évet kapott, holott a hazaárulásért a törvény legkevesebb 15 évet ír elő. 

Szakértői kommentárok szerint a tudós vádalkut köthetett. Halmazati büntetésként 100 ezer rubel (mintegy 400 ezer forint) bírságot is kiszabtak rá,

Az orosz médiában korábban megjelent közlések szerint a 2021 augusztusában őrizetbe vett Kuranov, aki a nyolcvanas évek vége óta foglalkozik a hiperszonikus eszközök elméletével, külföldi állampolgárnak adhatott át államtitkot tartalmazó információt. Az Interfax hírügynökség egy informátora szerint a konstruktőr kutatásai iránt az Egyesült Államok és Kína mutatott érdeklődést.

Kuranov a műszaki tudományok doktora, a Szentpétervári Állami Műszaki Egyetem vezetési rendszerek és technológiák tanszékének professzora, a Lenyinyec holdinghoz tartozó NIPGSZ Nyrt. vezérigazgatója és főkonstruktőre volt. 1988 óta dogozott a Lenyinyecnél. Több éven át szervezője volt a Termokémiai és plazmafolyamatok az aerodinamikában című orosz-amerikai szimpóziumnak.

Az RBK című gazdasági lap szerint Kuranov vezetésével és személyes részvételével kutatások és kísérleti tanulmányok folytak a hiperszonikus légköri sebességű repülés új koncepciójának (az Ajax-koncepciónak) és a hiperszonikus technológia fő irányainak kidolgozására. A Interfax szerint az Ajax repülőszerkezet létrehozására vonatkozó elképzelések a szovjet időkig nyúlnak vissza, de a 2000-es években is folytak vele kapcsolatos munkálatok.

A Lenyinyec holding elnöke Anatolij Turcsak, a Szentpétervári Iparosok és Vállalkozók Szövetségének elnöke és az Orosz Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottságának tagja, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsa titkárának, Andrej Turcsaknak az apja. Turcsak másik, idősebbik fia, Borisz a holding vezérigazgatója.

A Rigában szerkesztett Meduza orosz ellenzéki hírportál összesítése szerint Oroszországban 2018 óta legkevesebb 12 tudóst vádoltak meg hazaárulással, köztük olyanokat is, akik hiperszonikus témákkal foglalkoztak.

Zaporizzsjai atomerőmű: ukrán drónt semlegesítettek a kiképzőközpont fölött

Ukrán drónt semlegesítettek a zaporizzsjai atomerőmű oktatási és kiképzőközpontja fölött – közölte a létesítmény sajtószolgálata csütörtökön a Telegram-csatornáján.

A tájékoztatás szerint a támadás következtében senki sem sérült meg, anyagi kár nem keletkezett. A központot legutóbb április 9-én érte támadás. Az erőmű sajtószolgálata arra figyelmeztetett, hogy az Enerhodar város és a zaporizzsjai atomerőmű ellen két hete felújult ukrán támadások veszélyt jelentenek az energiabiztonságra.

Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön azt hangoztatta, hogy a Nyugat és Ukrajna „nukleáris zsarolást” követ el Oroszország ellen azzal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt követeli tőle, hogy engedje át a zaporizzsjai atomerőmű feletti ellenőrzést.

A zaporizzsjai atomerőmű
Fotó: Libkos / Forrás: MTI/AP

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön hangot adott álláspontjának, miszerint bármelyik módját is választja Washington az amerikai belpolitikai csatározások közepette Ukrajna támogatásának, azzal de facto Kijevet csak „további, az utolsó ukránig tartó harci cselekményekre provokálják”, a garantált haszon biztosításával az Egyesült Államok számára. Hangsúlyozta, hogy egy újabb segélycsomag nem gyakorolhat befolyást a konfliktusövezetben kialakult helyzetre.

A csütörtöki orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén. Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint 11 ukrán ellenroham hiúsult meg, közülük hét Avgyijivkánál, az ukrán hadsereg pedig a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt nap folyamán mintegy 940 katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 590-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette meg az ukrán fegyveres erők Észak műveleti parancsnokságának irányítópontját, az Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer két radarral felszerelt indítóállállását, az ukrán Donyeck műveleti és taktikai csoportosulás lőszerraktárát, a területvédelem 101. dandárjának fegyver- és üzemanyagraktárait, valamint két harckocsit, egy páncélozott harcjárművet, egy brit AS-90-es Braveheart önjáró és egy amerikai M777-es vontatott tarackot, két Tocska-U harcászati rakétát, cseh Vampire sorozatvetők 33 reaktív lövedékét, továbbá 191 drónt.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 15 800-at a háború kezdete óta elveszített ukrán páncélosok és egyéb páncélozott harci járművek száma.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Egy moszkvai kerületi bíróság több személy meggyilkolásának vádjával – távollétükben – elrendelte három ukrán katonai parancsnok, Pavlo Fedoszenko, Fedor Jarosevics és Andrij Matvijisin letartóztatását. Jarosevics 2023-ig az ukrán 19. rakétadandár parancsnoka volt és a vád szerint részese volt a Donyeck ellen Tocska-U rakétával végrehajtott támadásnak. Fedoszenko a 92. önálló rohamdandár, Matvijisin pedig az 8. önálló különleges rendeltetésű ezred parancsnoka.

Német vezérkari főnök: Oroszország 5-8 éven belül készen állhat megtámadni a NATO-t

Oroszország 5-8 éven belül, amint újraépítette az ukrajnai háborúban meggyengült katonai erejét, készen állhat megtámadni a NATO-t, amennyiben így döntene – jelentette ki Carsten Breuer altábornagy, német vezérkari főnök Varsóban tett látogatása során.

Akkorra elemzésünk alapján Oroszország már rendezni tudja saját erőit olyan szinten, hogy lehetségessé válhat egy támadás a NATO területe ellen

– mondta szerdán este újságíróknak nyilatkozva a tábornok.

„Nem azt mondom, hogy ez meg fog történni, hanem csak annyit, hogy ez lehetséges” – szögezte le Breuer.

BREUER, Carsten
Carsten Breuer vezérőrnagy
Fotó: Filip Singer / Forrás: MTI/EPA

„Azt látjuk, hogy Oroszország rengeteg hadfelszerelést gyárt, és nem mindent vet be ebből az ukrajnai frontvonalakon, (...) így 2029-re fel kell készülnünk” – fogalmazott a német hadsereg vezérkari főnöke.

Öt-nyolc éven belül jelentkező fenyegetést látunk

– tette hozzá.

A Kreml teljes sületlenségként utasította vissza azokat az állításokat, hogy a NATO elleni támadást fontolgatna.

Kijevi közlések szerint az ukrán hadsereg állománya mintegy 800 ezer főt tesz ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig tavaly decemberben adott utasítást az orosz hadsereg 170 ezer fővel való kibővítésére 1,3 millió főre.

A személyzeten felül Moszkva hadikiadásokra 2024-ben 109 milliárd dollárt különített el, ami több mint a duplája Ukrajna hasonló célú tervezett kiadásainak (43,8 milliárd dollár).

Őrizetbe vettek egy lengyel férfit, aki felajánlotta segítségét az orosz szakszolgálatoknak az ukrán elnök elleni merényletben

Az ukrán rendfenntartók a lengyel bűnüldöző szervekkel együttműködve őrizetbe vettek egy lengyel állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy felajánlotta segítségét az orosz titkosszolgálatoknak egy merénylet végrehajtásában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen – hozták nyilvánosságra hivatalos honlapjukon csütörtökön az ukrán főügyészség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

A nyomozás során megállapították, hogy a gyanúsított maga lépett kapcsolatba az orosz fegyveres erők parancsnokságának képviselőivel, és közölte velük, hogy kész az orosz katonai hírszerzésnek dolgozni. Feladatai közé tartozott a lengyelországi Rzeszów-Jasionka repülőtér biztonságával kapcsolatos információk gyűjtése és továbbítása Oroszország felé.

Ezekre az információkra azért volt szükség, hogy az orosz hírszerző szolgálatok merényletet terveljenek ki az ukrán elnök ellen, amelyet akkor hajtottak volna végre, amikor Zelenszkij Lengyelországban tartózkodik.

Az amerikai légierő egyik C-17-es szállítórepülőgépe landolás után a délkelet-lengyelországi Rzeszów-Jasionka repülõtéren 2022. február 8-án. A szállítógép a NATO keleti szárnyát erősítő küldetés kapcsán érkezett Lengyelországba
Fotó: Darek Delmanovicz / Forrás: MTI/EPA-PAP

Az ukrán ügyészek és az SZBU munkatársai a nemzetközi jogi segítségnyújtás keretében tájékoztatták lengyel kollégáikat egy bűncselekmény lehetséges elkövetéséről, és ehhez kapcsolódó bizonyítékokat is átadtak nekik. „Az orosz különleges szolgálatok toborzott ügynökét” a két ország közötti gyors információcserének köszönhetően azonosították és vették őrizetbe lengyel területen – fogalmazott a főügyészség és az SZBU, a gyanúsított nevét azonban nem hozták nyilvánosságra.

Közölték még, hogy a lengyel ügyészség vádat emelt a gyanúsítottal szemben azon a címen, hogy szándékában állt egy külföldi hírszerző szolgálat érdekében cselekedni. A varsói kerületi bíróság csütörtökön ideiglenes letartóztatásba helyezte. A továbbiakban a nyomozást a lengyel belbiztonsági ügynökség folytatja a lengyel főügyészség felügyelete alatt

Az ukrán erők orosz rakétavetőket és radarokat rongáltak meg a Krímben

Súlyosan megrongált négy rakétavetőt, három radarállomást és más eszközöket egy katonai repülőtér elleni ukrán támadás szerdán az Oroszország által annektált Krím félsziget északi részén – közölte csütörtökön az ukrán katonai titkosszolgálat.

A „megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott” eszközök között volt az Sz-400-as föld-levegő rakétarendszer négy rakétavetője és egy légvédelmi vezetési pont a dzsankoji légitámaszponton” – közölték a Telegramon.

A tájékoztatásban hozzátették, hogy a támadás következtében megrongálódott vagy megsemmisült repülőgépek számát még tisztázzák.

Több Telegram-csatorna is erős robbanásokról számolt be szerdán Dzsankojban. A Reuters brit hírügynökség a beszámolókat nem tudta független forrásból ellenőrizni. Oroszország részéről nem érkezett hivatalos kommentár.

Az ukrán ügynökség nem közölt adatokat arról, hogy milyen eszközöket használtak a csapáshoz, amelyet „sikeresnek” minősített. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban köszönetet mondott az akcióban részt vevő katonáknak a hadművelet pontos végrehajtásáért.

Az ukrán hírszerzés főnöke reméli, hogy folytatódnak a támadások oroszországi területeken

Az ukrán katonai vezetésnek van terve Oroszország katonai potenciáljának csökkentésére – szögezte le Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés főnöke, reményét fejezve ki, hogy folytatódni fognak az oroszországi területek elleni támadások.

Olyan tervet javasoltunk, amely az orosz harci képességek csökkentését célozza. Ez sok területet lefed, mint például a hadiipar, a kulcsfontosságú katonai létesítmények, repülőterek, parancsnoki és irányító állások támadását

– fejtette ki az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének vezetője a The Washington Post című amerikai lapnak adott nyilatkozatában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön. 

ZELENSZKIJ, Volodimir, BUDANOV, Kirilo
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) kitünteti Kirilo Budanovot, az ukrán katonai hírszerzés főnökét egy kijevi ünnepségen 2024. február 9-én
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóiroda

Elmondta, hogy a tervek között több, határon átnyúló támadás szerepel, amelyet orosz önkéntesek hajtanak végre az ukrán hírszerzés támogatásával, valamint további dróncsapások. Szavai szerint Kijev célja, hogy az orosz lakossággal megértesse: Vlagyimir Putyin, a Kreml feje nem képes megakadályozni, hogy Oroszország belesodródjon a háborúba. "Ha mondjuk, Szentpéterváron vagy, és csak a tévében látod a háborút, mindig támogatni fogod annak folyatását. Az emberek viszont idegesek lesznek, amikor valamilyen létesítményt támadás ér az otthonuk közelében" – jegyezte meg.

Budanov rámutatott arra, hogy a pusztítás nagy részét az orosz területeken éppen az ukrán drónokra kilőtt orosz SZ-300-as légvédelmi rakéták okozták a közelmúltban. „Valójában az a kár, amit ezek a (légvédelmi) rakéták okoznak, sokkal nagyobb, mint amennyi kárt egy drón okozhat” – magyarázta. Arra a tisztázó kérdésre, hogy ezek szerint folytatódnak-e az ukrán támadások oroszországi területeken, Budanov azt válaszolta, hogy bízik benne.

Őrizetbe vettek egy szabotőr buszsofőrt

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a főügyészség nyilvánosságra hozta, hogy az SZBU munkatársai őrizetbe vettek a keleti Harkiv megyében egy helybeli iskolabuszsofőrt, aki Kazacsa Lopany falu orosz megszállása közben a buszon szállította az oroszországi Belgorod és az ukrajnai falu között oda-vissza az orosz katonákat. A nyomozás során kiderült, hogy az 59 éves iskolabuszsofőr faluja elfoglalása során felajánlotta segítségét a megszállóknak az Ukrajna elleni háborúban. A gyanúsított az iskolabuszt zöldre színezte át, orosz jelképeket festett rá, és azon szállította az egymást váltó orosz katonákat. Ezen felül támadó fegyvereket és lőszert is szállított Oroszországból az orosz csapatok részére.

Bohdana önjáró tüzérségi egység Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebokon jelentette be, hogy az ukrán védelmi ipar először áprilisban bocsát ki tíz darab Bohdana önjáró tüzérségi egységet. „Májusban és azután pedig még többet” – tette hozzá.

Illja Jevlas, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a csütörtökre virradó éjjel végrehajtott orosz dróntámadás fő célpontja a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk város volt. Hozzátette, hogy az ukrán erők az összes drónt a levegőben megsemmisítették.

Dmitro Brizsinszkij, a csernyihivi katonai közigazgatás vezetője szintén egy tévéműsorban tájékoztatott arról, hogy az észak-ukrajnai várost ért szerdai orosz támadás következtében 18 helyi lakos vesztette életé és 78 sebesült meg. Harminchét embert szállítottak kórházba, akik közül 12 állapota súlyos. Huszonnyolc ház – 419 lakás – károsodott, egy ház pedig teljesen megsemmisült.

Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek a régió központja, Dnyipro város térségére, a támadásban két helyi lakos sérült meg.

Az északkeleti Szumi megye katonai közigazgatása arról tájékoztatott a Telegramon, hogy az elmúlt napban az orosz hadsereg irányított légibombákat és öt aknát dobott a régióra. Személyi sérülésről nem érkezett jelentés.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében szereplő összesítés szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 457 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett három orosz harckocsit, 13 tüzérségi fegyvert és öt drónt.

Oroszorszg Beriszlavot támadta

Az orosz csapatok rakétatámadást indítottak az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) ellenőrzése alatt álló Beriszlav ellen – írja a RIA Novosztyi.

Orosz légicsapásban megrongálódott lakóépület a Harkiv régióban lévő Lukjanciban 2024. április 16-án
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Dróntámadás történt Voronyezsben

Éjszaka Voronyezs térségét egy ukrán drón támadta meg. A régió kormányzója arra kérte a lakosokat, hogy ne közelítsék meg és ne érintsék meg a drón töredékeit, ha megtalálják. Azt is tanácsolta, hogy figyelmeztessenek másokat a lehetséges veszélyre, és tájékoztassák a biztonsági erőket a dróntörmelékek felfedezéséről.

Robbanások hallatszottak Hmelnyickijben

Helyi idő szerint hajnali fél 1 körül robbanások hallatszottak Hmelnyickij megyében – jelentette a Suspilne. Az éjszaka elején az ukrán légierő arra figyelmeztetett, hogy egy csoport orosz drón közeledik a térséghez.

Zelenszkij megerősítette az orosz reptér megtámadását

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az ukrán hadsereg megtámadta Dzsankoj orosz repülőterét a megszállt Krím félszigeten. Nem hivatalos források szerdán Ukrajnából és Oroszországból is robbanássorozatról számoltak be a bázison.

„Köszönöm, harcosok. Köszönöm a pontosságot. Köszönöm Szirszkij főparancsnoknak, hogy megszervezte ezt a műveletet” – mondta Zelenszkij. Az elnök napi videójában köszönetét fejezte ki a katonáknak, akik „különleges műveleteket, különösen fontos, rendkívül jelentős műveleteket szerveztek, amelyek megsemmisítik az orosz hadsereg felszerelését, harci infrastruktúráját”.

NATO-főtitkár: több fegyvert Ukrajnába!

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg azt mondta a tagországoknak, hogy tovább kell feszíteniük készleteiket Ukrajna támogatása érdekében. „Ha a szövetségesek választhatnak a NATO képességcéljainak teljesítése és az Ukrajnának nyújtott több segély között, az üzenetem egyértelmű: küldjünk többet Ukrajnának!” – mondta.

Ukrajna mellett az Európai Tanács

Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy sürgősen, légvédelmi eszközök, tüzérségi lőszerek és rakéták átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését – tájékoztatott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az informális uniós csúcsértekezlet első munkanapja után.

A tagállami vezetők üdvözölték azt a javaslatot, mely szerint az uniós bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó kamatbevételeket Ukrajna javára kell felhasználni, és a vonatkozó intézkedés mielőbbi elfogadására szólítottak fel.

Szombaton szavaznak

Az Egyesült Államok képviselőházának elnöke, Mike Johnson bejelentette, hogy

szombaton szavaznak a Szenátusban két hónapja elfogadott 95 milliárd dolláros segélycsomag egyes elemeiről, amiből Ukrajnának 61 milliárd dollárt szánnak.

Joe Biden amerikai elnök a bejelentés után azt mondta, hogy azonnal aláírja majd a törvényjavaslatot, hogy üzenje a világnak: kiállnak a barátaik mellett.

Tieznhét halott, hatvan sebesült

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij az Európai Tanács rendkívüli ülésén beszédet mondott, amit a Csernyihiv elleni orosz támadásról szóló beszámolóval kezdett: 17 ember meghalt, több mint 60 megsebesült. Néhány ház megsérült, egy kórház és egy szálloda megsemmisült. Jelenleg is dolgoznak a kutató-mentők, hogy a romok alatt rekedt embereket a felszínre hozzák.

Orosz rakétacsapásban megsemmisült lakóház romjai az észak-ukrajnai megyeszékhelyen, Csernyihivben 2024. április 17-én
Fotó: Francisco Seco / Forrás: MTI/AP

Tegnapra kell a pénz

Ukrajna miniszterelnöke azt mondta a BBC-nek, hogy „harmadik világháború” lesz, ha Ukrajna elveszíti konfliktusát Oroszországgal, miközben sürgette az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy fogadja el a régóta elakadt külföldi segélytörvényt.

„Tegnap van szükségünk erre a pénzre, nem holnap, nem ma. Ha nem védjük meg... Ukrajna elbukik” – tette hozzá Denisz Smihal.

Volodimir Zelenszkij elnök tavaly azt mondta, hogy ha Oroszország megnyeri a konfliktust, akkor legközelebb megtámadhatja Lengyelországot, kiváltva a harmadik világháborút. A Kreml tisztviselői nyugati rémhírterjesztésnek titulálták az állítást.

Amerikai miniszter bírálta a késedelmet

Az Egyesült Államok pénzügyminisztere bírálta a Képviselőházat az Ukrajnának nyújtott segélyek késleltetése miatt. Janet Yellen találkozott Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel és Szerhij Marcsenko pénzügyminiszterrel a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tavaszi ülésén tartott ukrajnai konferenciát követően.

YELLEN, Janet
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter 
Fotó: Jim Lo Scalzo / Forrás: MTI/EPA

Megvitatták Ukrajna globális pénzügyi támogatását, Kijev reformjának előrehaladását és Oroszország kártérítési kötelezettségét.

Yellen asszony kijelentette, hogy az Egyesült Államok monetáris támogatása „kritikusabb, mint valaha”, és „elválaszthatatlanul összefügg Ukrajna sikerével a csatatéren és a kormány azon képességével, hogy alapvető szolgáltatásokat nyújtson a népének”.

Fegyverek, szankciók

A légvédelem megerősítése mellett a katonák fegyver- és lőszerellátásának biztosítása a legfontosabb harctéri feladat, az Oroszország elleni szankciók szigorításával és szigorú betartásával pedig a háború kezdeményezőjének gazdaságára kell érzékelhető hatást gyakorolni. Oroszország minden vesztesége Ukrajnát erősíti – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a már megkötött fegyver- és lőszerszállítási megállapodások végrehajtását kérte az uniós vezetőktől.

Légvédelem

Az ukrán elnök az Európai Tanács tagjaihoz szólva azt mondta, hogy országának sajnos nincs olyan erős légvédelme, mint Izraelnek, pedig az itt élők élete is ugyanolyan értékes, mégsem tudják őket kellően megvédeni.

„Olyan speciális rendszerekkel lehetne megvédeni Ukrajnát, mint a Patriot, az IRIS-T, a SAMP-T, és a NASAMS. Önök ezekkel rendelkeznek, nekünk pedig szükségünk van rájuk Ukrajnában!” – mondta Zelenszkij.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. április 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 5072 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4389 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Nyilatkozott az orosz mesterlövész, miután megadták magukat az ukránok (videó)

Újabb videót tettek közzé az oroszok. Az alábbi felvételen az látható, hogy ukrán katonák megadják magukat orosz mesterlövészeknek, tudván, hogy ez az egyetlen esélyük a túlélésre – írja a Magyar Nemzet.

A csoportot vezető katona elmondta, hogy napokig dúlt a harc két mesterlövészcsapat között, amelyben több ukrán katonát likvidáltak. Az ukrán hadsereg a fenti videóban szereplő katonákat ezt követően küldte a csatába, hogy kimentse a bajbajutottakat, ekkor fogták el őket az oroszok.

Légvédelmi eszközök átadásával kell erősíteni Ukrajna védelmét

Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy „sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését”, valamint szankciók meghozataláról határoztak Iránnal szemben – tájékoztatott Charles Michel, Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az informális uniós csúcsértekezlet első munkanapja után, csütörtökre virradó éjszaka.

Charles Michel brüsszeli újságírókkal közölte, 

a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani és fokozni kell a szükséges katonai segítségnyújtást, beleértve a tüzérségi lőszerek és rakéták átadását Ukrajnának.

Tájékoztatása szerint az Európai Tanács tagjai elfogadott zárónyilatkozatukban felszólították a tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsot, hogy biztosítsa a vállalások teljesítésének nyomon követését. A katonai támogatás nyújtásának a tagállamok biztonság- és védelmi politikájának teljes tiszteletben tartása mellett, valamint biztonsági és védelmi érdekeik figyelembevétele mellett kell történnie – szögezték le.

MICHEL, Charles
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke
Fotó: Olivier Hoslet / Forrás: MTI/EPA

Üdvözölték azt a javaslatot, mely szerint 

az uniós bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó kamatbevételeket Ukrajna javára kell felhasználni, és a vonatkozó intézkedés mielőbbi elfogadására szólítottak fel.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői elítélték Oroszország nem szűnő légi- és rakétatámadásait Ukrajna polgári lakossága, valamint polgári és létfontosságú infrastruktúrája ellen, beleértve az energiaágazatot. Az Európai Unió és tagállamai fokozni fogják a humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtást olyan berendezések biztosítása által, mint az áramfejlesztők és a transzformátorok – tájékoztatott Michel.

A szerdai eseményekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában