2024.03.01. 06:39
Soroséknak elvárásaik is voltak a pénzért cserébe az Action for Democracy felé
Az Action for Democracy adományozóinak – a legnagyobb Soros György volt – részletekbe menő elvárásaik voltak a szervezet felé arról, hogy mire fordítsák a milliárdos összegeket.
Korányi Dávid, az Action for Democracy alapítója
Forrás: Képernyőfotó/YouTube
Korányi Dávid ügyvezető az X-en minap megosztott videón elmondja, hogy alaposan előkészítették a különböző országokban végrehajtott beavatkozási akcióikat, amelyekre az adományoknak mintegy a négyötödét költötték. Így az Action for Democracy (A4D) prominenseinek nemcsak az az állítása dőlt meg, hogy mikroadományokat gyűjtöttek, hanem az is, hogy semmilyen elvárást nem támasztottak velük szemben a donorok – írja a Mandiner.
Szó sincs arról, hogy az Action for Democracy átlagemberek kis összegű adományait gyűjtötte volna és az összekalapozott pénzt valamiféle homályos, nehezen megfogható kultúramegújító kampányra fordították volna.
Ez derül ki az X-en található MagaBabe nevű profilon a minap megosztott videóból, amelyen Korányi Dávid, az A4D ügyvezetője arról számol be, hogy részletekbe menő alapossággal készítik elő a különböző országokban végrehajtott befolyásgyakorlási akciókat, amelyeknek – kis túlzással – a büdzséit is fillérre pontosan megtervezik.
Aki fizetett, az rendelte a zenét
Korányi szavai szerint ezekre a projektekre költik az A4D-hez beérkezett adományok oroszlánrészét. – Összeállítunk egy prioritási listát, cselekvési elemeket és programokat. Például a pénzeknek egy meghatározott része a venezuelai demokratikus mozgalomra van előirányozva, egy másik szelete pedig lengyel civil társadalmi támogatásokra. Tehát minden eléggé konkretizált. Azt mondanám, hogy a támogatások 80 százaléka megy ilyen projektekre – fogalmazott Korányi.
Szavai szerint tehát
még azt is a fő adományozók határozzák meg, hogy éppen melyik ország belpolitikai folyamataiba avatkozzanak be.
A MagaBabe oldalon néhány hete közzétett videókon az A4D prominensei elismerték, hogy Soros György a legfőbb donorjuk, tehát elsősorban a tőzsdespekuláns dönthetett arról, mikor, melyik szuverén állam belügyeibe és milyen módon avatkozzon be a szervezet. Az ügyvezető egyébként arról is beszélt, hogy a kétmillió dollár fölötti adományokat tekintik igazán jelentősnek.
A Mandiner teljes cikke ITT olvasható el.
