Orosz–ukrán háború

2024.02.12. 05:59

Azbej Tristan: Magyarország támogatja az ukrán menekülteket, de a háborút nem

719. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Illusztráció/ Ukrán tüzér az orosz állásokat készül lőni egy Bohdana önjáró löveggel a kelet-ukrajnai Bahmut térségében húzódó fronton 2024. január 26-án

Forrás: MTI/AP

Fotó: Efrem Lukackij

Azbej Tristan: Magyarország támogatja az ukrán menekülteket, de a háborút nem

Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akciójával segíti az ukrán menekülteket, ám nem támogat semmilyen olyan akciót, amely tovább eszkalálja a konfliktust, vagy amely a magyar emberek pénzét adja másnak – közölte hétfői Facebook-bejegyzésében a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára, miután részt vett az európai uniós Külügyek Tanácsának brüsszeli informális ülésén.

AZBEJ Tristan
Azbej Tristan
Fotó: Szigetváry Zsolt / Forrás: MTI

Azbej Tristan azt írta: a találkozó – amelyen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megbízásából képviselte a magyar kormányt – lehetőséget adott arra, hogy megvitassanak olyan témákat, amelyek egyszerre fontosak a magyar nemzeti érdekek és általában véve a béke és stabilitás szempontjából.

Az ukrajnai szolidaritással kapcsolatban többször érik igaztalan vádak Magyarországot, miközben a valóság az, hogy az elmúlt két évben több mint egymillió ukrajnai menekült előtt nyitotta meg határait, és orvosi ellátást, élelmiszert, szállást, valamint oktatási lehetőségeket biztosít nekik. Ám Magyarország nem támogat semmilyen olyan akciót, amely ellenőrizetlenül és átláthatatlanul segíti Ukrajnát – fejtette ki.

Kitért arra is: Magyarország következetesen elítéli a Hamász terrorcselekményeit, támogatja Izrael jogát az önvédelemhez, és követeli az ártatlan túszok mihamarabbi szabadon bocsátását.

Ugyanakkor Magyarország nagy figyelmet fordít a humanitárius szükséget szenvedő polgári lakosságra, amelyet a Jeruzsálemi Latin Patriarchátuson keresztül segít – tette hozzá, kiemelve: meg kell akadályozni, hogy a helyzet tovább eszkalálódjon, és államok közötti konfliktussá váljon.

Azbej Tristan hozzátette bejegyzésében: nem fogadják el, hogy a brüsszeli emberi jogi párbeszéd kerülje a vallásszabadság témakörét.

Ezért az Európai Unióban is kiállunk a vallás szabadsága, különösen az üldözött keresztények emberi jogai mellett

– írta az államtitkár.

Moldova megsemmisítette a területére tévedt harci drónon talált robbanóanyagot

A moldovai rendőrség szerint 50 kilogramm robbanószert találtak a lezuhant drón törmelékei között vasárnap a déli Etulia települése mellett, közel az ukrajnai határhoz. A drón darabjait begyűjtötték és hatástalanították.

A moldovai határőrség szerint a péntek esti orosz légitámadás során Izmail térségében az ukrán légvédelem által lelőtt egyik drónról lehet szó.

Izmail mintegy 40 kilométerre van Etuliától.

Mihai Popsoi moldovai külügyminiszter az X platformon közzétett bejegyzésében elítélte Oroszország Ukrajna elleni „folyamatos barbár támadásait”, amelyek – mint fogalmazott – közvetlenül érintik Moldovát.

Tavaly Moldova területén több alkalommal is találtak a szomszédos országban dúló háborúból származó rakétaroncsokat, amelyek még tartalmaztak töltetet, így szükségessé vált tűzszerészeti ártalmatlanításuk.

Norvég hírszerzés: Kína és Észak-Korea támogatásának köszönhetően Oroszország kezd felülkerekedni a háborúban

Oroszország kezd felülkerekedni az Ukrajna elleni háborújában, köszönhetően nagyobb katonai tartalékainak, valamint olyan államok támogatásának, mint Kína és Észak-Korea – jelentette ki hétfőn Oslóban Nils Andreas Stensönes, a norvég hírszerzés vezetője a norvég biztonsági szolgálatok éves kockázatelemzési jelentését ismertetve.

Ebben a háborúban Oroszország jelenleg erősebb helyzetben van, mint egy éve, és kezd előnyre szert tenni

– hangoztatta. Hozzátette: a kijevi vezetésnek „jelentős nyugati támogatásra” lesz szüksége ahhoz, hogy a helyzet megfordításában reménykedhessen.

Moszkva nagyjából háromszor annyi katonát tud mozgósítani, mint Ukrajna, és a vártnál jobban alkalmazkodott a nyugati szankciókhoz

 – emelte ki Stensönes. Hozzátette, 

hogy az orosz ipar képes elegendő mennyiségben lőszert, harcjárműveket, drónokat és rakétákat gyártani, hogy egész éven át fenntarthassa háborús erőfeszítéseit.

Stensönes szerint Oroszország Irántól, Fehéroroszországtól és Észak-Koreától kap fegyvereket. Mint mondta, értesüléseik szerint Kína ugyan nem szállított fegyvert, de az orosz hadiipar számára hasznosítható különféle gépeket, járműveket, elektronikai eszközöket és pótalkatrészeket biztosít.

A norvég hírszerzés vezetője szerint a nyugati fegyverszállítmányokra azért van szükség, hogy a kijevi vezetés megvédhesse magát, illetve visszaszerezhesse a kezdeményezést a konfliktusban.

Dánia és Hollandia mellett Norvégia a harmadik európai ország, amely amerikai gyártmányú F-16-os vadászrepülőgépek átadását tervezi Ukrajnának. Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy

Norvégiának és az EU-nak késznek kell lenniük nagyobb felelősséget vállalni saját és szövetségeseik biztonságának szavatolása érdekében.

Lars Christian Aamodt, a norvég nemzetbiztonsági hatóság vezetője az éves jelentés kapcsán arról beszélt, hogy országa energetikai létesítményeit egy támadás nagyobb kockázatának teszi ki az, hogy az Európai Unió egyre jobban függ a norvég olajtól és gáztól.

Ukrán katonai szóvivő: jól képzett orosz csapatok támadják Avgyijivkát

A Donyeck megyei Avgyijivka várost jól képzett orosz katonák támadják, az ukrán védők különleges erőkkel és partraszálló csapatokkal néznek szembe, emellett az utóbbi napokban az oroszok egyre több páncélozott járművet vontak be a térség ostromába – jelentette ki Dmitro Lihovij, a délkelet-ukrajnai szektorban (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok szóvivője egy hétfői tévéműsorban.

A szóvivő szavai szerint az orosz csapatok igyekeznek elvágni az ukrán hadsereg ellátási útvonalait, és a fontos iparvárost védő erők bekerítésére törekednek. Hangsúlyozta, hogy a térségben súlyos katonai összecsapások zajlanak, és a frontvonal folyamatosan változik.

 „Az elmúlt napokban az ellenség elkezdett páncélozott járműveket bevonni a támadó hadműveletekbe: harckocsikat, gyalogsági harcjárműveket” – fejtette ki. Hozzátette, hogy 

az oroszok korábban gyalogosokból álló kis csoportokkal támadtak a térségben.

Illusztráció/ Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Iszkander rakétát töltenek be egy kilövésre alkalmas rakétavetőbe egy meg nem nevezett oroszországi helyszínen 2024. február 2-án
Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Az ukrán katonai hírszerzés a Telegramon nyilvánosságra hozta, hogy információi szerint orosz drónkezelőket képeznek ki a szíriai Sajrat katonai repülőtéren Ukrajna elleni támadások végrehajtására. A közlés szerint az orosz drónkezelők kiképzését a libanoni Hezbollah síita terrorszervezet rendőrsége és az Iráni Forradalmi Gárda végzi. A képzési programban Sahíd-136 és Ababil-3 típusú, valamint Raad távirányítású drónok kezelése szerepel.

Hírszerzési jelentések szerint a hadgyakorlatokat a Hezbollah egyik parancsnoka, a drónok gyártására és karbantartására szakosodott Kamal Abu Szadik vezeti"

 – tette hozzá az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége.

Olekszandr Ruvin, a Kijevi Igazságügyi Szakértői Tudományos Kutatóintézet (KNDISZE) igazgatója a Telegramon arról számolt be, hogy intézetének szakértői szerint Oroszország 3M22 Cirkon típusú hiperszonikus rakétát lőtt ki Kijevre február 7-én. Mint írta, egy rakéta roncsainak megvizsgálása során jutottak erre a következtetésre. Kiemelte, hogy a rakétát olyan helyre célozták, ahol egyáltalán nincsenek katonai létesítmények, és emlékeztetett arra, hogy a támadásban civilek sebesültek meg.

Újabb brit állampolgároknak tiltotta meg a beutazást az orosz külügyminisztérium

Oroszország beutazási tiltólistára vette a brit katonapolitikai intézményrendszer és akadémiai közösség 18 képviselőjét, válaszul az ellene foganatosított hasonló brit intézkedésekre – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

Válaszul London folytatódó konfrontációs kurzusára, amelynek keretében erőfeszítések történnek hazánk demonizálására, oroszellenes narratívákat gyártanak annak érdekében, hogy a nemzetközi színtéren csökkentsék Oroszország befolyását, valamint további fegyverekkel pumpálják fel a kijevi neonáci rezsimet, döntés született arról, hogy Nagy-Britannia katonapolitikai intézményrendszerének és akadémiai közösségének számos alakja felkerül az orosz stoplistára

– állt a tárca honlapján megjelent közleményben.

A tilalmi listára felvett személyek között szerepel James Cartlidge, a brit védelmi miniszter helyettese, Charles Roland Vincent Walker, a brit fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese, valamint az oxfordi és a cambridge-i egyetem több munkatársa.

A tárca szerint a „ruszofób” britek „szerepet vállalnak Oroszország alkotmányos rendjének és társadalmi-politikai folyamatainak lejáratásában”, amiben részt vesznek a legnagyobb brit és nyugati oktatási intézmények alapján működő agytrösztök is.

Putyin: 3,6 százalékkal nőtt tavaly az orosz GDP

Oroszország GDP-je 2023-ban 3,6 százalékkal nőtt – jelentette ki az orosz elnök egy hétfői moszkvai gazdasági tanácskozáson.

Putyin szerint a globális GDP-növekedés tavaly átlagosan 3 százalékos volt, a fejlett országoké pedig 1,5 százalékos.

Elmondta, hogy Oroszország ipari termelése tavaly 3,5 százalékkal nőtt, a feldolgozóiparé 7,5 százalékkal, a számítógépek és perifériák előállítása 32,8 százalékkal, a járműiparé 25,5 százalékkal, a bútoriparé 20,7 százalékkal, a bőr- és bőráru-gyártás 12,3 százalékkal, a gépjármű-, pótkocsi- és félpótkocsi-gyártás pedig 13,6 százalékkal bővült.

Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium korábban 3,5 százalékos növekedést jósolt.

Az államfő a hétfői tanácskozáson közölte, hogy az éves infláció a 2023 december végi 7,4 százalékról 2024 január végére 7,2 százalékra csökkent.

SZENT GYÖRGY
Vlagyimir Putyin orosz elnök 
Fotó: Valerij Sarifulin / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik

Beszámolt arról is, hogy a központi bank irányadó kamatának  megemelésével összefüggésben az országban némileg lelassult a hitelezés, januárban a jogi személyek hitelállománya 0,2 százalékkal csökkent, a magánszemélyeké ezzel szemben ugyancsak 0,2 százalékkal bővült.

Putyin tájékoztatása szerint 2023-ban a szövetségi költségvetési hiány 1,9 százalék volt, ugyanakkor a büdzsé bevételei az olaj- és gázbevételek nélkül közel 25 százalékkal, idén januárban pedig a tavalyi évhez képest mintegy 85 százalékkal gyarapodtak.

Ismertette azt is, hogy idén januárban a szövetségi költségvetés hiánya 308 milliárd rubelt tett ki, ami 1,3 milliárd rubellel kevesebb, mint 2023 januárjában. (A rubel jelenleg valamivel 4 forint alatt áll.)

Putyin kiemelte, hogy a helyzet a kormány és a szakértői körök várakozásainak megfelelően alakul. Példaként hozta fel, hogy továbbra is erős a fogyasztói kereslet, ami szerinte pozitívan tükröződik az orosz vállalkozások hangulatában és terveiben.

Az elnök hangsúlyozta, hogy „rendkívül fontos egyensúlyt teremteni a fejlesztési feladatok, a beruházások és a hitelezés növelése, a foglalkoztatás megőrzése és az árstabilitás biztosítása között”.

A következő években, figyelembe véve az orosz és az egész világgazdaság előtt álló kihívásokat, proaktív, ösztönző politikára van szükség, amely lehetővé teszi Oroszország ipari, mezőgazdasági, közlekedési és csúcstechnológiai potenciáljának új szintű felszabadítását, valamint a modern, jól fizetett munkaerővel rendelkező termelőüzemek létrehozását és korszerűsítését

– hangoztatta Vlagyimir Putyin.

Közleményben ítélte el lengyel gazdák tiltakozó akcióját az ukrán mezőgazdasági minisztérium

Közleményben ítélte el, és „szándékos rombolásnak” minősítette az ukrán mezőgazdasági minisztérium a lengyel gazdáknak a közös határon tartott tiltakozó akcióját, melynek során ukrán gabonát engedtek ki egy kamionból az úttestre. Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította a lengyel hatóságokat, hogy indítsanak eljárást az incidensben részt vevő gazdák ellen.

„Az ukrán gabona tönkretétele a lengyel határon elfogadhatatlan. Minden gazda tudja, hogy mennyi munkába kerül a gabona megtermelése, különösen háborús időben” – mondta hétfőn Kuleba. Hozzáfűzte: 

A baráti ukrán-lengyel kapcsolatok érdekében felelősségre kell vonni a provokációt elkövetőket.

A lengyel rendőrség közölte, hogy vizsgálja azt az esetet, amikor lengyel gazdák megállítottak egy ukrán gabonát szállító kamiont vasárnap a határátkelőn, és rakományát a földre engedték.

Az Európai Unió mezőgazdasági politikája, többek között a vámmentes ukrán terményimport ellen tüntetnek lengyel gazdák a délkelet-lengyelországi Dorohuskban, az ukrán határ közelében 2024. február 12-én
Fotó: Wojtek Jargilo / Forrás: MTI/EPA/PAP

A közösségi médiában képek jelentek meg az incidensről. A lengyel gazdák pénteken vonták blokád alá a lengyel-ukrán határátkelőket, és forgalomlassító akciót is tartottak a lengyelországi közutakon az Európai Unió zöld megállapodása és az ukrán mezőgazdasági termékek európai uniós behozatala ellen tiltakozva.

A lengyel gazdák november végétől január elejéig az egyik lengyel-ukrán határátkelőnél már tartottak hasonló tiltakozó akciót, amellyel az akkoriban több határátkelőn folytatott fuvarozói sztrájkhoz csatlakoztak. Országos forgalomlassító tiltakozó akciót a gazdák január 24-én is tartottak.

„Az erőszak újabb eszkalációja zajlik közös határunkon” – fogalmazott Tarasz Kacska ukrán gazdasági miniszterhelyettes, aki arra figyelmeztetett, hogy ha a lengyel hatóságok nem reagálnak a tönkretett szállítmányra, az az „idegengyűlölet és a politikai erőszak további fokozódásához vezethet”.

Ukrajna nagy hatótávolságú drónok sorozatgyártására készül

Ukrajna az idén olyan nagy hatótávolságú drónok ezreit fogja gyártani, amelyek képesek lesznek elérni Oroszország távoli térségeit is – közölte hétfőn Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettes, digitális fejlesztési miniszter.

Fedorov a Reutersnek nyilatkozva elmondta: 

már most tíz olyan cég működik, amelyek drónjai képesek elérni Moszkvát, illetve Szentpétervárt.A harci drónok gyártásáról szólva kiemelte, hogy rohamosan bővül az önmegsemmisítő drónok kategóriája 300, 500, 700 és 1000 kilométeres hatótávolsággal. Hozzátette, hogy két éve ezek a kategóriák még nem is léteztek.

A miniszter szerint az orosz olajlétesítmények ellen az utóbbi időben végrehajtott csapások a kijevi vezetés előrelépését jelzik a drónpiac gyors deregulációjában, illetve növekvő finanszírozásában, miközben az állam kockázati befektetőként van jelen ezen a piacon.

FEDOROV, Mihajlo
Mihajlo Fedorov ukrán kormányfőhelyettes
Fotó: Alessandro Della Valle / Forrás: MTI/EPA/Keystone

Az állami BRAVE1 kezdeményezés keretében mintegy 2,5 millió dollár (900 millió forint) támogatást gyűjtöttek össze a hadiipari startup-cégek számára tavaly, s ezen összeg nagyjából tízszeresét tervezik elkülöníteni erre az idén – tette hozzá.

Oroszországgal ellentétben, ahol a dróngyártás túlnyomó részben állami kézben van, Ukrajnában magánvállalatok dominálnak a pilóta nélküli harceszközök termelésében.

Fedorov továbbá azt hangsúlyozta, egyetért Kirilo Budanovval, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) vezetőjével, miszerint a kijevi vezetés „bizonyos paritást ért el” Moszkvával, ami a nagy hatótávolságú drónok termelését illeti.

A miniszter közölte, hogy több mint 300 ezer – különböző típusú – drónra adtak le rendelést tavaly, és több mint 100 ezret küldtek a frontra, nem számítva az önkéntes adományokat, amelyek „jelentős hozzájárulást” jelentettek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég arról beszélt, hogy Ukrajna az idén egymillió úgynevezett élőképes, FPV-drónt tervez gyártani, amelyek előállítása viszonylag olcsó, és nagy számban kerülnek bevetésre mindkét fél által a frontvonalakon.

Ukrajna mintegy 20 ezer drónkezelőt képzett ki, mióta elindította vonatkozó katonai kiképzőprogramját 2023-ban az ország mintegy 20 magániskolájában.

Zelenszkij hétfőn aláírta az ukrán parlament február 6-án jóváhagyott rendeleteit, amelyekkel újabb 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot, valamint az általános mozgósítást május 13-ig.

Orosz védelmi tárca: az orosz erők két frontszakaszon előretörtek

Donyecknél és Limannál kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben négy frontszakaszon húsz ukrán támadást vertek vissza – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a legtöbb, szám szerint 13 ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg. A tájékoztatás szerint az ukrán fél a frontszakaszon több mint 820 katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 290-en a Liman körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. 

Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett két harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két amerikai M777-es vontatott tarackot, valamint 33 drónt.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója hétfőn azt állította, Washington és London arra készül, hogy különmegbízottat neveztessen ki Ukrajnába. Fő feladata az lesz, hogy Volodimir Zelenszkij elnöknél kieszközölje az „angolszászok” számára „helyes döntések” meghozatalát, valamint megakadályozza Kijev esetleges kiugrási kísérletét a harci helyzet rosszabbodása nyomán.

Az SZVR sajtószolgálatának közleménye szerint Nariskin azt hangoztatta: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a G7 csoport többi államát kívánja rávenni arra, hogy hozzanak létre egy ilyen posztot, amely birtokosának állandó hozzáférése lenne az ukrán államfőhöz, és minden tervéről tudna. Az orosz kémfőnök szerint a „helytartó” szerepére több „ruszofób” politikus is pályázna, akik közül „kiemelkedik” Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy 25 évi szabadságvesztésre ítéltek egy ukrán katonát, aki 2022 márciusában „politikai és ideológiai gyűlöletből” gépkarabéllyal agyonlőtt két civilt Mariupolban. A férfit korábban bűnösnek találták egy harmadik polgári személy meggyilkolásában, büntetését ennek figyelembevételével szabta ki a bíróság.

Kreml: a legfontosabb, hogy a nyugati vezetők megismerték Tucker Carlson Putyin-interjújának tartalmát

Még ha negatívan is fogadták a nyugati vezetők Vlagyimir Putyin orosz elnök Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjúját, maga a reagálás azt mutatja, hogy megismerték annak tartalmát, ami Moszkva számára a legfontosabb – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

Peszkov szerint a nyugati politikusok érzelmi töltetű reakciói valószínűleg azzal magyarázhatók, hogy alkalmazkodni akarnak ahhoz a helyzethez, amelybe az országuk mostanra került, és „valahogy ki akarják magyarázni magukat az adófizetőik előtt”.

„Nekik valójában már eddig is megvolt a lehetőségük arra, hogy folyamatosan tisztában legyenek az orosz elnök álláspontjával, ellentétben a széles nézőközönséggel” – fogalmazott a szóvivő.

CARLSON, Tucker; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz államfõ (j) interjút ad Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiségnek a moszkvai kormányzati negyedben, a Kremlben 2024. február 9-én
Fotó: Gavriil Grigorov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik

Finnországról szólva kijelentette: Alexander Stubb megválasztott elnök nyilatkozatai „nagyon-nagyon barátságtalan természetűek”, de Moszkva nem veszítette el a reményt, hogy „mégis kiegyensúlyozottabban fog viszonyulni az orosz–finn kapcsolatok kérdéséhez”.

Finnország jelenleg a barátságtalan országok közé tartozik. Teljes mértékben csatlakozott a szankciókhoz

– nyilatkozott.

Az ukrán katonai hírszerzésnek azzal az állításával kapcsolatban, hogy az orosz hadsereg használja Elon Musk Starlink műholdas internetrendszerének termináljait, Peszkov azt mondta, hogy ezeket Oroszországban nem hitelesítették, ezért hivatalosan nem lehet az országba szállítani, „és hivatalosan nem is szállítanak” ilyeneket.

Az orosz nyomozati szervek illetékességébe sorolta az Izvesztyija című napilap azon értesülésének kommentálását, amely szerint átkutatták az orosz légügyi hatóság (Roszaviacija) központi irodáját. Megjegyezte, hogy folyamatban lévő vizsgálatról van szó, ezért nem valószínű, hogy az illetékes testületek tájékoztatást adnának a történtekről.

A lap szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hanyag kezelés és hivatali visszaélés címén indított büntetőeljárást, miután a közelmúltban 59 orosz repülőgépet és helikoptert adhattak el külföldre, „barátságtalan országoknak” is. Ezek közül három Mi-8-as helikopter az ukrán oldalon vehetett részt a háborúban, több Il-76-os szállítógép pedig kikapcsolt transzponderrel repülhetett, hogy eltitkolja az útvonalát.

Oroszország ismét drónokkal támadta Ukrajnát

Az ukrán légvédelem 14 orosz drónt és egy cirkálórakétát semmisített meg az éjszaka folyamán – jelentette be hétfő reggel az ukrán légierő a Telegramon.

Vasárnap esti beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az orosz erők ismét iráni gyártmányú Sahed típusú drónokkal támadták Ukrajnát.

Kijev a légvédelmi kapacitás, valamint az elektronikus hadviselési rendszer fejlesztésén dolgozik. Ez egyike a legfontosabb célkitűzésinknek idén

 – tette hozzá.

Drónokat észleltek a főváros fölött is, ahol mintegy két órán át tartott a légiriadó. Négy drónt a fekete-tengeri kikötőváros, Odessza fölött semmisítettek meg.

Az ENSZ távol tartja magát az Il-76 lezuhanásának vizsgálatától

Mint ismert, januárban lezuhant egy katonai személyszállító repülőgép 65 hadifogollyal és hat főnyi személyzettel a fedélzetén az oroszországi Belgorod régióban. Az Il-76 vizsgálat következtetései kellemetlenek Kijev számára.

Az ENSZ igyekszik távol tartani magát az incidens vizsgálatától, mert meg kellene erősítenie a Kijev számára kellemetlen következtetéseket. Levelet is írtunk az ENSZ-nek, amelyben arról tájékoztattunk, hogy adataink szerint egy amerikai Patriot rakétát használtak, ami az Egyesült Államokat cinkossá teszi az ügyben

– mondta Dmitrij Poljanszkij, az Orosz Föderáció ENSZ-nél működő állandó képviselőjének helyettese.

Csökkent a belgorodi régió ukrán bombázásának intenzitása

Az ukrán fegyveres erők 24 óra alatt nyolcszor lőtték a belgorodi területet. A kormányzó február 11-i adatai szerint az ukrán hadsereg hét aknavetőgránáttal lőtt három határ menti területet. Áldozatok nem voltak.

A januári statisztikákkal összehasonlítva a támadások intenzitása csökkenni látszik.

Oroszország soha nem utasította el a békére irányuló tárgyalásokat

Oroszország soha nem utasította el az ukrajnai konfliktus megoldására irányuló tárgyalásokat, és kész a diplomáciai megoldásra – mondta Dmitrij Poljanszkij, az Orosz Föderáció ENSZ-nél működő állandó képviselőjének helyettese a RIA Novosztyinak adott interjújában. Január végén a Bloomberg Kremlhez közeli forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag nem hivatalos csatornákon jelzéseket küldött az Egyesült Államoknak arról, hogy készen áll a tárgyalásokra az ukrajnai „katonai különleges művelet” befejezéséről.

Arra a megkeresésre, hogy kommentálják azt a nyugati médiában nemrégiben népszerűsített tézist, miszerint Moszkva állítólag szinte könyörög a Nyugatnak, hogy megkezdhesse az Ukrajnáról szóló tárgyalásokat, Poljanszkij azt mondta: 

Először is, természetesen nem könyörögünk semmiért. Sokszor elmondtuk, hogy készen állunk az ukrán válság diplomáciai megoldására, vagyis arra, hogy egy különleges katonai művelet keretein belül a kitűzött céljainkat diplomáciai úton is megvalósítsuk

 – hangsúlyozta.
Poljanszkij rámutatott, hogy Moszkva soha nem utasította el a tárgyalásokat.

Megsérült a kikötői infrastruktúra Herszonban

Megrongálódott a kikötői infrastruktúra a Kijev által ellenőrzött Herszonban.

Herszon régió 2022 szeptemberében népszavazás útján csatlakozott Oroszországhoz. Az ukrán fél nem ismeri el a legitimitását, és továbbra is lövi a régiót. Jelenleg Oroszország ellenőrzi Herszon régió 75 százalékát, míg az ukrán csapatok a Dnyeper jobb partján lévő részét, köztük Herszon városát.

Kisteherautó semmisült meg Kupjanszk közelében

A Nyugati csoport tüzérei megsemmisítettek egy csoport kisteherautót Kupjanszk közelében. A nyugati haderőcsoport 1. gárda-harckocsihadseregének tüzérei tűzparancs végrehajtása közben eltalálták az Ukrán Fegyveres Erők egy csoportját – közölte újságírókkal az orosz védelmi minisztérium.

Kupjanszk irányában a légi felderítés során az UAV kezelői az ukrán fegyveres erők járműveiből álló konvoj előrenyomulását fedezték fel orosz állások felé

 – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Oroszország speciális szoftvert fejlesztett ki

Oroszországban egy univerzális neurális hálózatot hoztak létre minden típusú NAKA drón számára, amely lehetővé teszi az ellenséges objektumok és felszerelések pontos azonosítását a különleges műveleti zónában, beleértve a Leopard tankokat, a Bradley gyalogsági harcjárműveket és bármilyen más járművet. A szoftvert kifejlesztő cég, a Hardberry-Rusfactor képviselője elmondta a RIA Novostinak:

Írtunk egy programot, minden típusú drónhoz, NAKA néven. Lényegében egy neurális hálózatról beszélünk, amely felismeri az adott objektumokat, beleértve az ellenséges felszereléseket is.

Mint mondta, a NAKA neurális hálózat olyan berendezésekre van telepítve, amelyek videót fogadnak az UAV kameráktól.

Orosz drón zuhant le Moldova határában

Moldova február 11-én egy Shahed típusú drón darabjait fedezte fel a moldovai–ukrán határvidéken, nem sokkal az Odesszai terület elleni orosz dróncsapás után – jelentette a moldovai határrendőrség.

Csaknem tízezren jöttek tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán–magyar határszakaszon 4509 fő, a román–magyar határszakaszon belépők közül 5377 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte hétfőn a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 47 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták a közleményben.

Elon Musk műholdjait használják az oroszok – állítja Kijev

Hangfelvételt tett közzé az ukrán katonai hírszerzés, melyen állításuk szerint két orosz katona beszélget a Starlink terminálok felállításáról. Ukrajna szerint ugyanis az oroszok rácsatlakoztak az Elon Musk tulajdonában álló Starlink-hálózatra, melyet éppen a háborúban álló ország támogatására telepítettek a térségbe – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Az ukrán hírszerzés (GUR) szerint az Elon Musk tulajdonában álló SpaceX által gyártott Starlink-hálózatot használják az oroszok, noha a hálózatot éppen Ukrajna támogatására telepítették a térségbe – számolt be a Reuters hírügynökség. Andrij Jusov, az ukrán katonai hírszerzés tisztviselője közölte, már több esetet regisztráltak, és kezd az ügy rendszerszintű problémát ölteni.

Noha Ukrajna először közölte hivatalos úton, hogy Oroszország is használja a Starlink-hálózatot, Elon Musk vállalata azt állítja, nincs üzleti kapcsolatban sem az orosz vezetéssel, sem a hadsereggel. 

Az ügyről az üzletember is megszólalt: X-oldalán közölte, tudomásuk szerint nem adtak el közvetlenül vagy közvetve Oroszországnak Starlink terminálokat.

Kétes kimenetelű amerikai atomtervek Ukrajnában

Nemrég meglepő interjút adott a Reuters hírügynökségnek Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter, aki arról számolt be, hogy egy „agresszívabb ütemterv” alapján már idén négy atomerőművi egység építését kezdik el a nyugat-ukrajnai Hmelnickij Atomerőmű telephelyén. Két orosz, VVER–1000 típusú egységet fejeznének be, és két amerikai AP–1000 típusú blokk építéséről is szó van – ismertette Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a már elsőre is meglepő beruházás tervét.

Kifejtette: az említett atomerőműben az első két blokkot 1987-ben és 2004-ben helyezték üzembe, a harmadikat és a negyediket 1985-ben és 1986-ban kezdték el építeni, de a csernobili katasztrófát követően, az atomellenes tüntetések hatására a projektet leállították. 

Illusztráció
Forrás: AFP

A készültségi szint 35-40, illetve öt-tízszázalékos, lényegében egy bő három évtizede álló létesítményt kellene befejezni úgy, hogy folyamatosan ki volt téve az időjárási viszonyoknak, ezért az állapota, használhatósága erősen kérdéses. Másrészt pedig teljesen más a műszaki tartalom, a technológia tervezett szállítója, és a tervezett kettő helyett összesen négy blokk épülne – írja a Magyar Nemzet.

Hárfás Zsolt itt rámutatott,

Ukrajna úgy szeretne az Európai Unió tagja lenni, hogy láthatóan semmibe veszi azokat az európai szabályokat,

amelyek a nukleáris biztonság garantálására és az engedélyezi eljárásokra vonatkozóan nagyon szigorú követelményeket fogalmaznak meg.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el. 

Ukrán drónt lőttek le orosz terület felett

Ukrán drónt lőttek le az orosz Belgorod területe felett, Majszkij falu közelében – közölte az orosz védelmi minisztérium. 

Tehervagonokból építenek falat az oroszok Donyeckben

Az oroszok mintegy 30 kilométer hosszú tehervagonokból álló falat építenek a megszállt Donyecki területen – írta a Kyiv Independent.  A „cári vonat” becenévre hallgató gát újabb védelmi vonalként szolgálhat az előrenyomuló ukrán csapatokkal szemben.

A vasárnapi eseményekről itt olvashat: 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában