Kétoldalú együttműködés

2023.12.04. 15:58

A magyar–lengyel testvériség fenntartása központi eleme a külpolitikai stratégiának (videó)

A magyar–lengyel testvériség fenntartása ezentúl is központi eleme lesz a külpolitikai stratégiának, még ha bizonyos kérdésekben a felek eltérő állásponton is vannak – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, írja az MTI.

MW

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lengyel kollégájával, Szymon Szynkowski vel Sekkel Budapesten 2023. december 4-én

Forrás: Facebook/Szijjártó Péter oldala

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a lengyel kollégájával, Szymon Szynkowski vel Sekkel folytatott megbeszélését követően kiemelte, hogy hazánk nem taktikai szempontból tekint a kétoldalú együttműködésre.

Mi a magyar–lengyel kapcsolatokat többnek látjuk barátságnál, s többnek látjuk egyfajta szövetségesi együttműködésnél, mi Magyarországon a magyar–lengyel kapcsolatot a testvériség szintjén kezeljük

– jelentette ki.

„És ha vannak is eltérő álláspontjaink vagy eltérő hangsúlyaink vagy eltérő megközelítéseink bizonyos kérdésekben, a testvériség attól még testvériség marad” – tette hozzá.    

Majd aláhúzta, hogy Magyarország tiszteletben tartja a lengyel nemzetet és annak döntéseit, ekképpen pedig a megválasztott kormánnyal törekszik jó együttműködésre.

Leszögezte: a magyar–lengyel testvériség fenntartása lesz a külpolitikai stratégia egyik legfőbb eleme a jövőben is.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy új hivatali partnerével sokat beszéltek az Európai Unió jövőjéről, különös tekintettel arra, hogy minden jel szerint ismét felerősödtek a szándékok az alapszerződések megváltoztatására, a brüsszeli hatáskörök további erősítésére vonatkozóan.

„Egyetértettünk abban, hogy az erős Lengyelországnak és az erős Magyarországnak is az érdeke, hogy az Európai Unió is erős legyen, azonban abban is egyetértettünk, hogy az Európai Uniót nem a lenézett, legyengített vagy megzsarolt tagországok teszik erőssé (.) Az Európai Unió attól lesz erős, ha maguk a tagállamok is erősek, tudják képviselni az érdekeiket, kitartanak, sőt ragaszkodnak a történelmi, vallási örökségeinkhez és hagyományainkhoz” – sorolta.

Ennek kapcsán pedig azt hangsúlyozta, hogy ezért elutasítják azokat a „szélsőséges” terveket, amelyek „egyfajta szuperállam létrehozását” célozzák, még több hatáskört adva Brüsszelnek.

„Azt gondoljuk, hogy már van épp elég hatáskör Brüsszelben, sőt úgy látjuk, hogy amikor válság, nehéz időszak van, akkor a tagállami döntések, a kormányközi megállapodások és együttműködés keretében várható döntések mindig sokkal eredményesebbek, gyorsabbak és hatékonyabbak” – vélekedett.

A miniszter aláhúzta, hogy ragaszkodnak az egyhangúság fenntartásához az EU-s döntéshozatal során azokon a területeken, ahol ezt a szerződések előírják.

„Nem fogadjuk el azt, hogy brüsszeli bürokraták, Soros-bérencek vagy adott esetben nagy tagállamok döntsenek helyettünk a saját ügyeinkben” – fogalmazott.

„Gondoljunk bele, mi lenne akkor, ha a védelempolitika tekintetében, az adózásban, az oktatásügyben, vagy akár az energiaellátás biztonsága terén nem mi, hanem a Soros-hálózat különböző elemei hoznák meg a döntéseket” – mondta.

Végezetül pedig arra is kitért, hogy hasonlóképp, az illegális migráció legalizálására tett erőfeszítéseket is elutasítják.

„Elutasítjuk azon brüsszeli erőfeszítéseket, amelyekkel zsarolni próbálják a tagállamokat arra nézve is, hogy adjuk fel azon szuverén jogunkat, hogy mi magunk döntsük el, kiket engedünk be Magyarországra és kikkel vagyunk hajlandók együtt élni” – közölte.

„Ezen fontos európai kérdésekben tehát szorosan együtt fogunk működni a jövőben is. Magyarország és Lengyelország kapcsolatát pedig megtartjuk a testvériség szintjén” – összegzett.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában