Összefüggések

2023.07.05. 07:36

Lángokban Franciaország – a gyújtózsinór végén a bevándorláspárti Soros-hálózat

Számos kapcsolódási pont fedezhető fel a nyílt társadalom hálózata és a Franciaországban dúló migránslázadás között - ismerteti az Alapjogokért Központ írása. Emlékeztetnek, Soros György számtalan alkalommal szított utcai erőszakot annak érdekében, hogy politikai – vagy pénzügyi – hasznot húzzon abból. Mindazonáltal, a Soros-hálózat az illegális, ellenőrizetlen, tömeges migráció legfőbb támogatója.

MW

Könnygázt vetnek be a rendőrök által lelőtt tinédzser halála miatt tüntetőkre Párizs Nanterre nevű elővárosában 2023. június 29-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Yoan Valat

Ismeretes, hogy Soros György számtalan alkalommal szított utcai erőszakot annak érdekében, hogy politikai – vagy pénzügyi – hasznot húzzon abból. Ezt tette Jugoszláviával kezdve a volt szovjet tagállamokon és az úgynevezett színes forradalmakon át az USA számos városát anarchiába taszító BLM-ig - hívja fel a figyelmet az Alapjogokért Központ

Hozzáteszik: közismert az is, hogy a Soros-hálózat az illegális, ellenőrizetlen, tömeges migráció legfőbb támogatója. Ezen felül ma már egyáltalán nem titok, hogy az amerikai demokraták érdekei és eszköztára is jelentős mértékben összefonódott a Soros-klánnal.

Nem a mostani lázongás lenne az első eset, amikor Emmanuel Macron elnök szuverenitási törekvéseit – gondoljunk Pekingben tett látogatására – az országon kívülről (is) szított utcai erőszak követ. 

Jusson eszünkbe Alexander Soros „koronázása” után tett ígérete, mely szerint apjánál is agresszívebben kívánja majd érvényesíteni a nyílt társadalom ideológiáját és „értékeit”. 

Mindennek tükrében megfogalmazható az az állítás, hogy a Soros-hálózat tevékenysége a Franciaországot sújtó erőszakhullám egyik alapvető kiváltó oka

- emeli ki az Alapjogokért Központ közleménye.

A jelenlegi zavargások legközvetlenebb módon arra vezethetőek vissza, hogy Franciaország tömegesen fogadott be illegális bevándorlókat, akik nem voltak hajlandók beilleszkedni a hagyományos francia társadalomba. 

Mindkét tényező tekintetében tetten érhetőek a nyílt társadalom hálózatának és eszmeiségének káros hatásai. Soros György célkeresztjében a hagyományos nemzetállam áll, így nem meglepő, hogy az általa ellenőrzött NGO-k minden eszközt megragadnak annak aláaknázására. A tömeges bevándoroltatás pedig egy erre alkalmas, roppant pusztító eszköz, különösen akkor, ha a migránsok magukkal hozzák saját kultúrájukat és hagyományaikat, melyeket nem hajlandóak sem feladni, sem bármely módon összhangba hozni a befogadó ország tradícióival, viselkedési szabályaival. Pontosan ez történt – a Soros-birodalom hathatós támogatásával – Franciaországban, ahol a párhuzamos társadalmak között kialakult, mesterségesen (is) gerjesztett feszültségek a mostani robbanáshoz vezettek.  

Számtalan elemzés született arról, hogy a magyar származású spekuláns hogyan szított utcai erőszakba torkolló belső konfliktusokat a világ számos országában. 

A franciaországi fejleményeket megelőzően legutóbb Georgiában és Izraelben látszódott a nagy manipulátor kaotikus tüntetéseket irányító keze. Előbbiben a jelentős többséggel kormányzó legitim miniszterelnök arra „vetemedett”, hogy – amerikai mintára – egy olyan ügynöktörvényt terjesztett a törvényhozás elé, mely egyértelművé tette volna, hogy az országban tevékenykedő, civilnek mondott szervezetek kinek a zsoldjában, milyen célokat szolgálnak. Sorosék ezt nem tűrhették, és erőszakos tüntetők tízezreit parancsolták az utcára. Ahogy azt sem hagyták szó nélkül, hogy a jelentős társadalmi támogatás mellett frissen megválasztott konzervatív kormány Izraelben véghez vigyen egy bírói reformot. Európához hasonlóan – ahol a European Center for Law and Justice kutatása bizonyította, hogy Sorosék megszállták az Emberi Jogok Európai Bíróságát – a nyílt társadalom szervezetei a zsidó állam bírói karának jelentős részével is szoros kapcsolatokat ápolnak, és pénzelték az erőszakos tüntetéseket.

A Soros-klán alaposan kivette a részét a 2020-ban az Egyesült Államokon végig söprő, BLM-tüntetéshullám néven elhíresült vandál pusztításból is. 

Számos párhuzam érzékelhető a tengerentúli zavargások és a mostani francia migránslázadás között. 

Mint az USA-ban akkor, úgy ma Franciaországban is a progresszió élharcosai a rendőrség egészét hibáztatják a kialakult helyzetért. Pedig, ha történt is túlkapás, az a fegyveres testület csupán néhány tagjának hibájából következett be

- hívják fel a figyelmet.

Bár az USA-ban és Franciaországban a rendőrök komoly társadalmi megbecsülésnek örvendenek – utóbbi esetében a polgárok 57 százaléka bízik a rendőrökben, miközben mindössze 32 százalékuk fejezett ki aggodalmat vagy ellenséges érzelmeket feléjük a Le Figaro által a napokban közzétett tanulmány szerint – mindez nem gátolja a Soros-birodalmat abban, hogy intézményes rasszizmusról és rendőri brutalitásról beszéljenek. Franciaországban épp úgy bevetik ezt a taktikát, mint tették azt az Egyesült Államokban, ahol 220 millió dollár értékben támogatták a lázongásokat szervező „fekete jogvédő” csoportokat az erőszakhullám csúcsán.

Látva azt, hogy Alexander Soros milyen szoros kapcsolatokat ápol az amerikai demokrata párt felső vezetésével – Joe Biden beiktatása óta nem kevesebb, mint 14 alkalommal járt a Fehér Házban –, nem tűnik alaptalannak az a gyanú sem, hogy a jelenlegi franciaországi erőszak összefüggésbe hozható azzal, hogy a progresszív washingtoni kormányzat nem nézte jó szemmel Emmanuel Macron pekingi útját

- emeli ki a közlemény.

Ugyanis a francia elnök Kínában arról beszélt, hogy hazájának – és az egész EU-nak – saját érdekeiből kiindulva kell viszonyulnia a feltörekvő nagyhatalomhoz. Feltűnő, hogy egy-egy szuverenista külpolitikai fordulatot gyakran követnek zavargások Franciaországban. Ez történt 1968-ban, miután Charles de Gaulle kivezette hazáját a NATO katonai szervezetéből, illetve 2005-ben, mikor Jacques Chirac kritizálni merte az ifjabb George Bush iraki politikáját - írják.

MACRON, Emmanuel
Emmanuel Macron francia államfő tárcaközi válságtanácskozáson vesz részt Párizsban 2023. június 30-án
Fotó: Yves Herman / Forrás: MTI/EPA/Reuters pool

Magyar szempontból vizsgálva az eseményeket igen szembeötlő, hogy az olyan föderális európai intézmények, mint az Európai Parlament, ahol a képviselők egy része közismerten közeli viszonyt ápol a Soros-klánnal – mely az előző ciklusban 226 „megbízható szövetségest” tartott számon közöttük – annak ellenére ragaszkodnak a migránskvótákhoz, hogy a francia példa egészen nyilvánvalóan mutatja, hová vezet a parttalan migráció. A most nyugat-európai városokban tomboló garázda zavargások kapcsán látható tehát, hogy Alexander Soros nem beszélt a levegőbe, amikor hatalomátvétele után a politikai nyomás fokozását ígérte. A "társadalmi igazságharc" leple alatt folytatott vandál erőszak pedig mutatja, hová vezet a korlátlan multikulti:  a migránsgettókból kiinduló, gerjesztett káosz minket csak megerősít abban, hogy az illegális bevándorlókat az országon kívül, az uniós kvótaterveket a fiókok legmélyén, a Soros-befolyást pedig kordában kell tartani.

Az Alapjogokért Központ írása IDE kattintva olvasható.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában