2023.01.18. 05:30
Helikopter-balesetben meghalt az ukrán belügyminiszter
Az ukrajnai háború 329. napjának krónikája az Origo, a Mandiner és az MTI nyomán.
Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter. Monasztirszkij, a helyettese és egy államtitkár 2023. január 18-án életét vesztette a Kijev melletti brovari helikopterszerencsétlenségben
Forrás: AFP
Fotó: Genya Savilov
Cikkünk frissül!
Washington 125 millió dollárral járul hozzá az ukrán elektromos hálózat helyreállításához
Az amerikai kormány 125 millió dollárnyi segítséggel járul hozzá az orosz légicsapásokban megrongálódott ukrán elektromos hálózat helyreállításához, az összegből alkatrészeket és egyéb eszközöket szereznek be - közölte szerdán az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) vezetője.
Samantha Power a svájci Davosban rendezett Világgazdasági Fórumon jelentette be a támogatást, miután találkozott mások mellett Olena Zelenszkával, az ukrán elnök feleségével.
Az elképzelések szerint a forrásokból biztosítanák a kijevi vízművek és a kerületi távhőszolgáltatók tartalék áramellátását, de jutna belőle a gázturbinák, áramátalakítók és egyéb létfontosságú felszerelések pótlására is.
Az USAID szerint a forrásokat tavaly decemberben hagyta jóvá a washingtoni kongresszus a legutóbbi segélycsomag keretében.
Az orosz erők október óta fokozták támadásaikat az ukrán energetikai és más létfontosságú infrastruktúra létesítményei ellen, áramkimaradásokat és a távhőszolgáltatás megszakadását okozva a téli fagyok idején is.
Az USAID korábban a többi között 1415 áramfejlesztőt szállított Ukrajnának, hogy biztosítani lehessen az iskolák és kórházak fűtését, illetve áramellátását. Ezenfelül 55 millió dollárral (20 milliárd forint) támogatta az ukrajnai távhőszolgáltató infrastruktúra fenntartását.
Fotós: Olena Znak / Forrás: Anadolu Agency / AFP)
Teljes körű hozzáférést sürget a vöröskereszt az ukrán és az orosz hadifoglyokhoz
Teljes körű hozzáférést sürgetett az ukrán és az orosz hadifoglyokhoz a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szerdán Genfben, nehezményezve, hogy a nemzetközi jog által garantált humanitárius látogatások "nem az elvárásoknak megfelelően működnek".
Mirjana Spoljaric, az ICRC elnöke decemberben Ukrajnában tett látogatását követően az orosz külügyi tárca közleménye szerint január 20-án tervez találkozót Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Az ICRC-nek jelenleg mintegy 600 munkatársa dolgozik Ukrajnában, ahol Oroszország tavaly februárban indított háborút.
Az ICRC mindkét fél hadifoglyait látogatja, mindazonáltal haladéktalanul teljes körű, akadálytalan, rendszeres hozzáférést szorgalmaz mindegyikőjükhöz, bárhol is tartsák őket fogva
- hangsúlyozta állásfoglalásában a segélyszervezet.
Az ICRC bizalmasan kezeli a látogatásokat, és nem ad ki információkat az általa felkeresett hadifoglyok számáról, illetve a vizitek gyakoriságáról.
A vonatkozó nemzetközi jogi szabályokat a genfi konvenciók tartalmazzák, amelyek érvényesek Oroszországra és Ukrajnára is. A rendelkezések célja biztosítani az ICRC számára a rendszeres látogatásokat, valamint azt, hogy a hadifoglyokkal a nemzetközi normáknak megfelelően bánjanak. Ennek érdekében a segélyszervezet ellenőrzi a fogva tartás körülményeit és a bánásmódot, elősegíti a kapcsolattartást a családokkal, ezenfelül takarókat, meleg ruházatot, tisztálkodási cikkeket, illetve könyveket is biztosít a raboknak.
Davosi felszólalásában Volodimir Zelenszkij gyors döntést sürgetett a fegyverszállítmányok ügyében
Mihamarabbi döntést sürgetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrajnának küldendő fegyverszállítmányok ügyében szerdán a svájci Davosban rendezett Világgazdasági Fórumon, amelyen videókapcsolat révén szólalt fel.
A zsarnokság gyorsabb a demokráciánál
- fogalmazott a Kijevből bejelentkező Volodimir Zelenszkij.
"Mialatt a szabad világ gondolkozik, a terrorista állam folytatja gyilkosságait" - jelentette ki a hazáját támadó Oroszországra célozva. Hozzátette, hogy a fegyvereknek - elsősorban légvédelmi egységeknek és tankoknak - még az újabb orosz támadások előtt meg kellene érkezniük Ukrajnába.
"Január 14-én egy orosz rakéta alig három perc alatt csapódott egy dnyiprói lakóházba, megölve 45 embert. A világnak is gyorsan kell döntéseket hoznia" - mondta az elnök.
Volodimir Zelenszkij emellett hangsúlyozta: Ukrajna "szilárdan és eltökélten" tartja magát az ország keleti részén zajló állandó harcok ellenére is.
Elmondta azt is, teljesen biztos benne, hogy "a civilizált világ" legyőzi az Oroszország jelentette fenyegetést, ám ezt csak egységgel, összefogással lehet elérni.
Lavrov: hibáznak a nyugatiak, amikor Moszkvát és Pekinget egyszerre próbálják meg feltartóztatni
Hibáznak a nyugati országok, amikor Oroszországot és Kínát egyszerre próbálják meg feltartóztatni – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tavalyi évet értékelő, háromórás szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.
Lavrov hazugsággal vádolta meg a nyugatiakat, akik azt mondják, hogy nem állnak háborúban Oroszországgal, hanem csak segítenek Ukrajnának helyreállítani területi épségét.
Úgy vélekedett, hogy Washington nagyon magasra emelte a tétet, amikor a dominanciája megtartása érdekében törvénytelen módszerekhez folyamodott, és olyan mechanizmusokat semmisített meg, mint a szabadpiac és a magántulajdon sérthetetlensége. Rámutatott, hogy a nyugati elvekkel ellentétes szankciókat Oroszország után hamarosan bármely más olyan állam ellen is bevethetik, amely szintén nem hajlandó teljesíteni „az amerikai parancsot”.
Fotós: Jurij Kocsetkov / Forrás: MTI/EPA
Véleménye szerint a NATO és az EU közös nyilatkozata a nyugati politika „apoteózisa” volt, amely szerinte arról szól, hogy ezek a szervezetek készek minden eszközt bevetni az „aranymilliárd” érdekeinek védelmében, és ki akarják szivattyúzni az erőforrásokat a világ többi részéből.
Lavrov eszmefuttatása értelmében míg Hitler a múlt század közepén a „zsidókérdést” próbálta megoldani, a modern amerikai és európai politikusok most az „oroszkérdésnek” fogtak neki; Moszkva stratégiai vereségére törekszenek, és „dekolonizációt” sürgetnek.
Az Oroszország elleni szankciókat azért hirdették ki, hogy az orosz nép forradalmat hajtson végre, ezt senki sem rejti véka alá. Az arra irányuló kétségbeesett kísérlet, hogy bármilyen eszközzel fenntartsa a dominanciát, megerősíti, hogy Washington megpróbálja megakadályozni a többpólusú világ kialakulását, ami halad a természetes útján
– fogalmazott.
Az ukrajnai „különleges hadműveletet" a Nyugat által Oroszország ellen indított hibrid háborúra adott válasznak nevezte, amelynek céljait Moszkva alapvető érdekei határozzák meg.
Ukrajnában lehet olyan katonai infrastruktúra, ahogy semmilyen Oroszországgal határos területen sem, amely veszélyt jelent az államunkra, nem lehet diszkrimináció, nem lehet üldöztetés azon honfitársainkkal szemben, akik történetesen az ukrán állam polgáraivá váltak, de meg akarják őrizni nyelvüket, kultúrájukat, a lehetőséget, hogy gyermekeiket ebben a kultúrában neveljék, ahogyan azt az ukrán alkotmány kimondja
– mondta.
A tárcavezető azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy gátolják a béketárgyalásokat Moszkva és Kijev között, valamint arra használják fel Ukrajnát, hogy lerombolják az európai biztonsági rendszert. Mint mondta, nincs értelme kizárólag az ukrán válságról tárgyalni, Moszkva a problémák teljes spektrumáról akar komoly eszmecserét folytatni.
Úgy már nem lesz, ahogy eddig volt. Már rég megmondtuk: olyan helyzet nem lesz többé, amikor hazudnak nekünk, dokumentumokat írnak alá, és nem hajlandók végrehajtani őket, ahogy ez az EBESZ asztanai nyilatkozata, az Oroszország-NATO Tanács, a Németország, Franciaország és Lengyelország által aláírt, az ukrajnai helyzet szabályozásáról szóló megállapodás, a minszki megállapodások... (esetében történt). Egész idő alatt a szemünkbe hazudtak
– hangsúlyozta Lavrov.
Azt mondta, Moszkva és Peking együttműködése szépen alakul, a kétoldalú kapcsolatot bizalom- és tiszteletteljesként jellemezte, olyannak, amely az érdekek egyensúlyán alapul.
Mint mondta, a felek különösen az ENSZ-ben, a Sanghaji Együttműködési Szervezetben és a BRICS-ben, valamint Kína Egy övezet, egy út kezdeményezésén belül koordinálják tevékenységüket, és közös hadgyakorlatokat is tartanak. Hibának nevezte az amerikaiak és az európaiak arra irányuló kísérleteit, hogy Oroszországot és Kínát egyszerre próbálják meg feltartóztatni.
Az Egyesült Államok ezt egyedül nem tudná csinálni. Nem véletlen, hogy rabszolgává tették Európát, ezt teszik Japánnal, és be akarják vonni Indonéziát, Kanadát, Dél-Koreát. Az Egyesült Államok nem elég erős ahhoz, hogy érvényre juttassa a dominálás, valamint Oroszország és Kína megfékezésének irányvonalát. Ehhez a nyugati tábor teljes mozgósítására van szükség
– fogalmazott.
Elismerte, hogy Kína sokkal mélyebben integrálódott a globalizációs folyamatokba, így ott nehezebb megszabadulni a nyugati befolyástól. A Nyugat azonban Lavrov szerint már olyan feltételeket szabott Tajvannal kapcsolatban, amelyek a kínaiak és a nemzetközi jog szempontjából elfogadhatatlanok, ezért Peking felismerte, hogy a nyugati rendszeren belül maradnia egyet jelent a saját alapvető érdekeinek kockáztatásával.
Kifogásolta, hogy a konszenzuskeresés helyett katonai blokkok jönnek létre, mint például az AUKUS, amelyben Japán a militarizáció felé halad. Ugyanakkor a Nyugat megpróbál éket verni India és Kína közé.
Mint mondta, Oroszország mindenki számára előnyös alapokon igyekszik együttműködni az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal. Az arabokat Oroszország régi és hűséges barátainak nevezte, akik megértik, hogy Moszkva egy új demokratikus világrendért küzd. Úgy vélekedett, hogy Latin-Amerikában is kedvezően alakulnak a dolgok Oroszország számára.
A posztszovjet térséggel kapcsolatban hangsúlyozta:
Moszkva soha nem tiltotta meg ottani partnereinek, hogy másokkal együttműködjenek, ahogyan a Nyugat teszi. Méltatta Georgia azon képességét, hogy ellenálljon a nyugati nyomásnak.
Az örmény-azeri konfliktusról szólva kifejezte reményét, hogy a lezárt Lacini-folyosó ügye hamarosan megoldódik.
Figyelmeztette Jerevánt, hogy egy európai megfigyelő misszió telepítése az azeri határra nemkívánatos következményekkel járhat az örmények számára, ha erről nem állapodik meg Bakuval.
A NAÜ állandó megfigyelőket telepített a csernobili atomerőműben
Megkezdte működését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) állandó megfigyelői missziója a csernobili atomerőműben – jelentette be szerdán Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a fehérorosz határhoz közeli nukleáris létesítményben.
Reméljük, hogy nem fogják ismét megszállni az erőművet, és nem lesznek további támadások ellene
– mondta Grossi.
Röviddel az ukrajnai orosz háború kezdetét követően orosz csapatok öt hétig megszállás alatt tartották a 2000-ben végleg leállított létesítményt, ahol 1986-ban a békés célú globális atomipar eddigi legsúlyosabb balesete történt. A nukleáris hulladéktározó hűtését szolgáló berendezések áramellátásának megszakadása újabb nukleáris baleset veszélyével fenyegetett.
Grossi a hét elején utazott Ukrajnába, hogy a NAÜ Csernobilban, illetve három működő atomerőműben biztonsági szakértőkből álló állandó jelenlétet létesíthessen, ahogy azt december közepén a szervezet bejelentette.
Az elképzelések szerint mintegy tucatnyi szakértő tartózkodna állandó jelleggel Ukrajnában. A megfigyelők jelenléte egyrészt az esetleges támadások kockázatának mérséklését szolgálja, másrészt a szakemberek állandó jelentéseket tesznek majd a létesítmények biztonságosságáról, illetve szükség esetén műszaki támogatást nyújthatnak.
A NAÜ illetékesei egyébként már négy hónapja tartózkodnak az orosz kézen lévő zaporizzsjai erőműnél, amely az Ukrajna elleni orosz háború következtében kialakult frontvonalak közelében fekszik, és így rendszeres tüzérségi támadások célpontja. Grossi felvetése, miszerint biztonsági övezetet kellene létrehozni a zaporizzsjai atomerőmű körül, egyelőre nem valósult meg.
Renat Karcsaa, az oroszországi atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom vezérigazgatójának tanácsadója a fejleményekre reagálva kijelentette:
a NAÜ elkésett a szakértők telepítésével az ukrajnai erőművekben, mivel olyan értesülései vannak, hogy a hasadóanyagok illegális elvitele ezekből a létesítményekből már megtörtént.
Grossi hétfőn a pivdennei (dél-ukrajnai), kedden pedig a rivnei atomerőművekben jelentette be a megfigyelői missziók kezdetét.
Olaf Scholz: Németország addig támogatja Kijevet, amíg szükséges
Németország addig támogatja Ukrajnát, míg szükséges - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Davosban, a Világgazdasági Fórum egyik találkozóján.
Ukrajna sikeresen és lenyűgöző bátorsággal védekezik
– hangoztatta a német kormányfő. Hozzátette, hogy Ukrajna nemzetközi szövetségesei támogatta erőfeszítéseinek köszönhetően Oroszország „imperialista célkitűzéseivel már teljesen kudarcot vallott”.
Felidézte, hogy Berlin tavaly 12 milliárd euró támogatást nyújtott a kijevi vezetésnek.
Addig támogatjuk Ukrajnát, amíg szükséges
– hangsúlyozta Olaf Scholz.
Beszélt arról is, hogy az ukrajnai orosz hadművelet arra ösztökélte kormányát, hogy gyorsabban váltson a megújuló erőforrásokra, miközben célul tűzte ki a klímasemlegesség elérését 2045-ig.
Teljesen új lendületet kapott az évszázad legalapvetőbb feladata, az átállás a klímasemleges gazdaságra
– mondta a német kancellár.
Klímasemlegesek kívánunk lenni 2045-re. Ugyanakkor erős feldolgozóiparral rendelkező ország is szeretnénk maradni
– húzta alá Olaf Scholz.
Szót ejtett arról is, hogy Németországban a télen biztosított az energiaellátás, és a lehető leghamarabb megszüntetik a függést az orosz energiahordozóktól, köszönhetően a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására szolgáló tengeri termináloknak.
Mindez azt mutatja, hogy Németország képes a rugalmasságra, tudunk bürokráciamentesek és gyorsak lenni
– fűzte hozzá.
Felhívta a figyelmet a kedvező hatásokkal is járó globalizáció visszafordulásának veszélyére is, ami fogalmazása szerint Damoklész kardjaként lebeg a világ felett. A geopolitikai feszültségek megzavarták a kereskedelmet, ami különös gondokat okoz az olyan exportorientált gazdaságoknak, mint Németország - adta értésre.
Ukrán katasztrófavédelem: befejeződött a keresés a helikopter-baleset helyszínén
A mentést végzők befejezték a keresést túlélők, illetve holttestek után a szerdai helikopter-baleset helyszínén, az ukrán fővároshoz közeli Brovariban - közölte délután az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.
A katasztrófavédelem által megerősített adatok szerint a balesetben 14-en haltak meg, köztük egy gyermek, valamint 25-en sérültek meg, beleértve 11 gyermeket.
A helikopter a belügyi delegációval fedélzetén szerda reggel zuhant le Brovariban, egy óvoda közelében. A becsapódás következtében tűz ütött ki a helyszínen.
Fotós: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA
A balesetben életét vesztette a helikopteren utazó Denisz Monasztirszkij belügyminiszter, valamint első helyettese, Jevhenyij Jenyin és a tárca államtitkára, Jurij Lubkovics, továbbá három pilóta és még három, a minisztérium alkalmazásában lévő személy.
Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a kormány a belügyminiszteri feladatok ellátását átmenetileg Ihor Klimenko országos rendőrfőnökre bízta.
A Wagner erői Bahmutban harcolnak a donyecki régió vezetője szerint
A Wagner orosz katonai magáncég rohamegységeinek Artemivszk (Bahmut) városban a helyzet feszültsége ellenére sikerült előrenyomulniuk – jelentette ki Gyenyisz Pusilin, a Moszkva által Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője szerdán a Pervij Kanal orosz állami tévécsatornán.
Pusilin azt állította, hogy az Avdijivka felé törekvő orosz erők Opitne településtől keletre kiszorították állasaiból az ukrán hadsereget és kiszélesítették az ottani hídfőállást. Egyúttal, mint mondta, kedvezőbb állásokat foglaltak el Vodjanéban.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője bejelentette:
Donyeck környékén a déli katonai körzet önkéntes rohamosztagai - ez a kifejezés a sajtójelentésekben a Wagner magánhadsereg katonáit jelenti - légi és tüzérségi támogatás mellett "felszabadították" Szil települést.
A helyi vasútállomás elfoglalásáról Pusilin szerdán tett bejelentést.
Konasenkov azt mondta, hogy a nap folyamán ezen a frontszakaszon mintegy kilencven ukrán katona esett el, valamint három páncélozott harcjármű, négy egyéb jármű, egy Mszta-B önjáró tarack, valamint egy Grad sorozatvető vált üzemképtelenné. Kramatorszknál megsemmisült egy HIMARS- és Grad-lőszert tároló raktár is.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán Kupjanszk előtt több mint hatvan katona, egy páncélozott személyszállító jármű, két kisteherautó, két egyéb jármű és egy amerikai gyártmányú M777-es tarack, Liman térségében több mint kilencven katona, egy gyalogsági harcjármű, három páncélozott harcjármű, egy AN/TPQ-50-as és egy AN/TPQ-48 ellentűzradar, valamint egy SZT-68-as célfelderítő és -követő radar, a donyecki régió déli részén pedig kilencven katona, négy páncélozott harcjármű, egy kisteherautó és hét jármű volt.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a beszámoló szerint 103 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, illetve 76 lőállásban lévő tüzérségi egységre mértek csapást. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, a légvédelem pedig hét drónt és egy Vilha-rakétát.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 373 repülőgépet, 200 helikoptert, 2898 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7563 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 985 sorozatvetőt, 3855 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8101 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást szerdán a helyi hatóságok.
Putyin: a cél a 2014 óta zajló háború lezárása
A Donyec-medencében 2014 óta nem szűnnek a nagyszabású katonai műveletek, Oroszország fellépésének célja ezek befejezése volt - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor Szentpéterváron a második világháború veteránjaival és túlélőkkel találkozott Leningrád náci ostromgyűrűje megtörésének 80. évfordulója alkalmából.
Valójában a Donyec-medencében 2014 óta nem szűnnek a nagyszabású hadműveletek - nehéz haditechnika, tüzérség, harckocsik és repülőgépek bevetésével... Minden, amit ma teszünk, beleértve a különleges hadműveletet is, arra irányul, hogy megállítsuk ezt a háborút. Ez a művelet értelme. És hogy megvédjük az ott élő népünket azokon a területeken
– mondta Putyin.
Fotós: Mihail Klimentyev / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat
Azt hangoztatta, hogy Oroszország nem tudott nem reagálni az Ukrajnában 2014 óta zajló eseményekre.
Sokáig türelemmel voltunk, sokáig próbáltunk megállapodásra jutni. Mint most kiderült, egyszerűen becsaptak bennünket. Nem ez az első eset, hogy ez történik velünk. Mindazonáltal mindent megtettünk a helyzet békés megoldása érdekében. Mostanra világossá vált, hogy eleve lehetetlen volt
– mondta.
Megjegyezte, hogy Oroszország, nem akarva elrontani a nemzetközi kapcsolatokat, soha nem emlékeztetett arra, hogy Leningrád blokádjában számos európai ország katonái vállaltak részt, és követtek el bűncselekményt.
Ez mindig is így volt. Elég kinyitni Lev Tolsztojt, és beleolvasni el a Háború és békébe. Amikor azt mondja, hogy úgy tűnt, a Napóleon vezette francia hadsereg jött ide, de ez egész Európa volt. Bonaparte Napóleon ugyanis ekkorra már az egész kontinentális Európát az ellenőrzése alá vonta. És Tolsztoj már ott leírja mindezt. Ez az 1812-es honvédő háború idején történt. Ugyanez megismétlődött az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban, miután Hitler tulajdonképpen az egész kontinentális Európát is az irányítása alá vonta
– mondta az orosz elnök.
Putyin koszorút helyezett az egykori névai hídfőállásnál, a Határkő emlékműnél és a piszkarjovkai temetőben, ahol 420 ezer civil áldozatot és 70 ezer katonát temettek el 186 tömegsírba, köztük az elnök testvérét, aki 1942 telén, gyermekként halt meg a blokádban. Leningrád 872 napig tartó ostroma következtében csak a civilek közül több mint egymillióan vesztették életüket.
Az orosz elnök, aki látogatást tett az Almaz-Antej hadiipari konszern Obuhov gyárában is, „elkerülhetetlennek” nevezte az orosz győzelmet, amelynek alapja szerinte „Oroszország soknemzetiségű népének” egysége és összetartása, valamint a hadiipari komplexum működése.
Utóbbi szerinte annyi légvédelmi rakétát bocsát ki, mint világ többi része.
Az mondta,
Oroszországnak minden oka megvan arra, hogy a jelenlegi ukrán rendszert neonáci rezsimnek tekintse.
Emlékeztetett arra, hogy Kijev dicsőíti Sztepan Banderát, akit Adolf Hitler bűntársának nevezett, az ukrán hadsereg pedig folytatja a záróosztagok és a civilek lelövésének gyakorlatát a Donyec-medencében.
Ezért minden okunk megvan arra, hogy neonácinak nevezzük a mai rezsimet, és minden okunk megvan arra, hogy a fegyveres erők révén segítsük azokat az embereket, akik az orosz kultúra részének, az orosz nyelv hordozójának tekintik magukat, azt éppúgy ápolják, mint a kultúrájukat és a hagyományaikat. Nem tehetjük meg, hogy nem védjük meg őket
– mondta.
Közölte: a vezetés mérlegeli annak lehetőségét, hogy a hadiipari komplexum alkalmazottai halasztás kapjanak a sorkatonai szolgálat alól is. Mint mondta, az ágazatnak mintegy 870 ezer alkalmazottja van. A részleges mozgósítás alól a hadiipari dolgozók mentesítést kaptak.
Védelmi miniszter: Kanada kétszáz páncélozott járművet ad Ukrajnának
Kanada kétszáz darab Senator típusú páncélozott járművet ad Ukrajnának - jelentette be Anita Anand kanadai védelmi miniszter szerdai kijevi látogatása alatt.
Ez az új katonai segélycsomag válasz Ukrajna konkrét kérésére ezekre a járművekre vonatkozóan. A segély értéke több mint 90 millió dollár, és az Ukrajnának bejelentett 500 millió dolláros kiegészítő katonai segély részeként érkezik, amelyet Justin Trudeau miniszterelnök 2022 novemberében jelentett be
– idézett a Jevropejszka Pravda hírportál a kanadai kormány által kiadott közleményből.
A hírt Anand ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikov védelmi miniszterrel együtt jelentette be, akivel kétoldalú megbeszélést folytatott. Megvitatták, hogyan tudja Kanada továbbra is kielégíteni Ukrajna sürgető védelmi szükségleteit. Reznyikov megköszönte Kanadának az Ukrajnának 2022 februárja óta nyújtott több mint egymilliárd dolláros katonai segítséget. Ez egyebek mellett tartalmaz egy NASAMS föld-levegő rakétarendszert hozzá való lőszerekkel, 39 páncélozott harcjárművet, páncéltörő fegyvereket, M777 típusú tarackokat és lőszereket.
Az ukrán hírportál kifejtette, hogy
a Senator páncélozott járművek a legmodernebbek közé tartoznak, ebben a kategóriában a legjobb technológiával felszereltek, és fegyverek könnyen telepíthetők rájuk. Lehetővé teszik a személyzet és a felszerelés biztonságos szállítását, valamint egészségügyi evakuálást is. Olyan acéltesttel és üveggel rendelkeznek, amelyek képesek ellenállni az 50-es kaliberű fegyverek tüzének.
Robbanásbiztosak, ellenállnak a gránát- vagy aknarobbanásoknak is. A gumiabroncsok útközbeni felpumpálását biztosító Run Flat rendszerrel vannak ellátva, és olyan rendszerrel felszerelve, amely képes a kémiai, biológiai, radiológiai támadások elleni védekezésre azáltal, hogy tiszta levegőt állít elő egy túlnyomásos kabinban.
Ukrán és orosz nyelven is elérhető a Kék Vonal lelkisegély-szolgáltatása
Ukrán és orosz nyelven is elérhető a Kék Vonal lelkisegély-szolgáltatása – közölte a működtető Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szerdán az MTI-vel.
A közleményben azt írták, az Ukrajnában dúló háború elől menekülő családoknak és gyermekeknek idegen környezetbe kerülve kiemelten szükségük van az érzelmi támogatásra és a meghallgatásra. A Kék Vonal ukrán és orosz nyelvű szolgáltatásával biztosítja, hogy a Magyarországon élő menekültek az anyanyelvükön is kaphassanak segítséget.
A tájékoztatás szerint az anonim és - a magyar hálózatból - ingyenesen hívható lelkisegély-vonalon képzett ügyelők minden kedden és csütörtökön 16 és 20 óra között várják a 24 év alatti fiatalok, gyermekek és az értük aggódó szülők hívásait ukrán és orosz nyelven, a +36-80/984-590-es telefonszámon.
Az alapítvány e-mailben is tud segíteni; az [email protected] e-mail címre érkező ukrán és orosz nyelvű leveleket három munkanapon belül megválaszolják – tették hozzá.
Hangsúlyozták: az ukrán és orosz nyelvű szolgáltatás mellett a magyar nyelvű ügyelők továbbra is a nap 24 órájában várják a megkereséseket a 116-000-s számon.
Az alapítvány tudatta azt is, hogy az ukrán és orosz nyelvű szolgáltatás a UNICEF és a Child Helpline International támogatásával jött létre. Ennek révén Magyarországon, Lengyelországban, Bulgáriában, Moldovában, Csehországban és Szlovákiában is segíthetnek az ott élő ukrán gyermekeknek és családoknak – írták.
A szervezet lelkisegély-vonalaira várják magyar, valamint ukrán és orosz nyelvű önkéntes segítők jelentkezését – olvasható a közleményben.
Újabb részletek a helikopter-balesetről
Monasztirszkij 42 éves volt, 2021 nyarán lett belügyminiszter. Első helyettese, Jevhenyij Jenyin, aki ugyancsak 42 éves volt, és Jurij Lubkovics, a belügyminisztérium 33 éves államtitkára szintén életét vesztette.
A Censor.net ukrán portál a belügyminisztériumra hivatkozva jelentette, hogy a balesetnek 18 halálos áldozata van, köztük három gyerek. E forrás szerint 14 felnőtt és 12 gyerek megsérült.
Fotós: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA
Ihor Klimenko országos rendőrfőnök azt mondta, hogy a halottak közül kilencen a helikopter fedélzetén voltak.
Jurij Ignat, a légierő parancsnokságának szóvivője egy tévéadásban elmondta, hogy a Brovariban lezuhant helikopter az állami katasztrófavédelmi szolgálathoz tartozott.
Kijev megye kormányzója, Olekszij Kuleba közölte, hogy a helikopter egy óvoda és egy lakóház mellett zuhant le. A baleset után robbanás történt, a területen hatalmas tűz ütött ki.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megindította az eljárást a szerencsétlenség okainak feltárására.
Három alapvető verziót vizsgálnak: a repülési szabályok megsértését, műszaki meghibásodást és szándékos cselekményt.
A spanyolok fegyverszállításról beszéltek
A spanyol külügyminiszter szerint kétséges, hogy Spanyolország Leopard típusú harcjárműveket fog szállítani Ukrajnának. Ez a lehetőség pillanatnyilag nincs napirenden – fogalmazott José Manuel Albares szerdán Davosban a Világgazdasági Fórum találkozóján az Europa Press spanyol hírügynökség jelentése szerint.
A tárcavezető ugyanakkor nem zárta ki, hogy egy későbbi időpontban szállítsanak majd tankokat Ukrajnának. Utalt rá, hogy múlt pénteken tanácskozást tartottak a kérdésről a németországi Ramsteinnél működő amerikai légitámaszponton.
Putyin fontos intézkedést írt alá
Vlagyimir Putyin lehetővé teszi, hogy az orosz védelmi szektorban dolgozók mentesüljenek a részleges mozgósítás alól. Az orosz elnök hozzátette, hogy a már besorozott, de korábban a védelmi szektorban dolgozó emberek problémáját hamarosan orvosolni fogják, ezzel kapcsolatban a napokban jöhet tájékoztatás – számolt be róla az Izvesztija.
Ennyi volt az orosz költségvetés hiánya
Oroszország tavalyi költségvetési hiánya a hazai össztermék (GDP) 2,3 százaléka volt, a második legnagyobb a modern orosz történelemben. A deficit a koronavírus-járvány által leginkább érintett évben, 2020-ban volt csak ennél magasabb.
Az orosz pénzügyminisztérium szerdán előzetes számítások alapján azt közölte, hogy a tavalyi költségvetési hiány 3306 milliárd rubel (17 488,74 milliárd forint, 1 rubel 5,29 forint) volt. A november végével záródott tavalyi első 11 hónapban még 557 milliárd rubel többlete volt a költségvetésnek, ami azt jelenti, hogy decemberben, egyetlen hónap alatt 3900 milliárd hiány keletkezett a büdzsében.
Az orosz költségvetés 500 milliárd rubel többlettel zárta a 2021. évet.
A tavalyi bevételek és kiadások egyaránt jelentősen meghaladták a költségvetési törvényben jóváhagyott célokat. A költségvetés bevételei 27 ezer 825 milliárd rubelt tettek ki, ami a tervezett 111,1 százaléka, a kiadás pedig 31 ezer 131 milliárd rubel volt, a tervezett 131,4 százaléka.
Nem tárgyalnak az oroszok Zelenszkijvel
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrég arról beszélt, hogy Oroszország készen áll tárgyalni a nyugati hatalmakkal Ukrajnáról, amennyiben komoly szándék mutatkozik eziránt, eddig azonban ez nem történt meg. Hozzátette, hogy az ukrán elnökkel nem lesznek tárgyalások, mivel Zelenszkij többször is kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni Oroszországgal.
Zelenszkij teljese mértékben abszurd követeléseket támaszt. Egy 10 pontos tervvel állt elő, amelybe az energetikai és élelmezési biztonságon át az orosz katonák teljes kivonulásán kertszült az orosz háborús jóvátétel kifizetéséig minden szerepel
– emlékezett meg.
Fotós: Jurij Kocsetkov / Forrás: MTI/EPA
Lavrov elmondta, hogy Ukrajnában, akárcsak bármilyen más Oroszországgal határos országban, nem engedhetik, hogy olyan katonai infrastruktúra létezzen, amely fenyegeti Oroszországot, valamint az oroszajkú lakosság elnyomását sem tűrik meg. Hozzátette, hogy a különleges katonai művelet céljai nem a semmiből születtek, hanem legitim orosz biztonsági érdekek mentén jöttek létre.
Kijev megsérthette a hívők jogait
Az ukrán hatóságok törvénysértő módon lépnek fel az ország legnagyobb felekezete, a kánoni Ukrán Ortodox Egyház ellen, és megsértik a hívők nemzetközi törvényekben szavatolt jogait – jelentette ki Antonyij (Szevrjuk) volokalamszki metropolita, az Orosz Ortodox Egyház külső egyházi kapcsolatok osztályának elnöke online felszólalásában az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi ülésén.
A metropolita szerint Kijev az ENSZ Alapokmányát és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és számos egyéb olyan jogszabályt is megszeg, amely a vallásszabadsághoz való emberi jogot garantálja. Közölte, hogy az ukrán parlament elé eddig hét olyan törvényjavaslatot terjesztettek be, amelyek célja a kánoni (korábban a moszkvai patriarkátus alá tartozó) Ukrán Ortodox Egyház jogainak korlátozása vagy felszámolása.
Helikopter-balesetben meghalt az ukrán belügyminiszter
Helikopter-balesetben szerdán meghalt Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter, a helyettese és egy államtitkár is az ukrán főváros, Kijevhez közeli Brovariban – közölte reggel az ukrán rendőrség.
Fotós: Sergei Supinsky / Forrás: AFP
A Censor.net ukrán portál a belügyminisztériumra hivatkozva azt közölte, hogy a balesetnek 18 halálos áldozata van, köztük három gyerek. E forrás szerint 14 felnőtt és 12 gyermek megsérült.
Korábban az ukrán rendőrség 16 ember haláláról számolt be.
Ihor Klimenko országos rendőrfőnök azt mondta, hogy a halottak közül kilencen a helikopter fedélzetén voltak.
Sajtóértesülések szerint a fedélzeten volt Denisz Monasztirszkij belügyminiszter, valamint első helyettese, Jevhenyij Jenyin, valamint Jurij Lubkovics államtitkár.
Jurij Ignat, a légierő parancsnokságának szóvivője egy tévéadásban elmondta, hogy a Brovariban lezuhant helikopter az állami katasztrófavédelmi szolgálathoz tartozott.
Fotós: Sergei Supinsky / Forrás: AFP
Kijev megye kormányzója, Olekszij Kuleba közölte, hogy
a helikopter egy óvoda és egy lakóház mellett zuhant le. A baleset után robbanás történt, a területen hatalmas tűz ütött ki.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „szörnyű tragédiának” nevezte a balasetet, amely „kimondhatatlan fájdalmat” okoz.
Charles Michel, az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke a szerencsétlenség hírére reagálva megrendülését fejezte ki.
Osztozunk Ukrajna és az áldozatok családjainak gyászában, Denisz Monasztirszkij az Európai Unió nagy barátja volt
– írta a belga politikus a Twitteren.
Fotós: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA
Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy elszomorítja a miniszter tragikus halála.
Vezető lengyel politikusok, köztük Andrzej Duda elnök is részvétét fejezte ki. A konzervatív politikus a Twitteren az írta: nagy szomorúsággal fogadta a több ember, köztük az ukrán belügyi tárca képviselői életét megkövetelő légikatasztrófáról szóló hírt.
Vlagyimir Putyin Szentpéterváron
Vlagyimir Putyin Szentpéterváron mondott beszédet a leningrádi blokád feloldásának 80. évfordulója alkalmából. Az orosz elnök szerint lehetetlen volt békés úton rendezni az Ukrajnával kialakult helyzetet, mivel az ellenség folyamatos háborús előkészületeket folytatott. Hozzátette, hogy Ukrajnában rengetegen vannak, akik tisztában vannak a jelenlegi helyzettel és értik az összefüggéseket, valamint az ukrán vezetőség cselekedeteinek súlyát.
Fegyverszállítmányokat semmisítettek meg az oroszok
Az orosz védelmi minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy több nyugati fegyverszállítmányt is sikeresen megsemmisítettek az orosz egységek. Igor Konosenko szerint amerikai M777 tüzérségi rendszereke mellett radarállomásokat is sikerült megsemmisíteni.
Charles Michel: elérkezett az ideje, hogy az EU harckocsikkal lássa el Ukrajnát
Elérkezett az ideje, hogy több felszerelést biztosítsunk és harckocsikkal lássuk el Ukrajnát – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.
Charles Michel, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács decemberi csúcstalálkozójának eredményeit értékelő EP-vitán elmondott beszédében hangsúlyozta: Ukrajnának több katonai felszerelésre van szüksége. Az Európai Unió mindaddig pénzügyi és katonai segítséget nyújt Ukrajnának, ameddig arra a megtámadott országnak szüksége van.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte: részben már sikerült felszámolni a függőséget az orosz energiától, az Európai Unió továbbra is elszánt az orosz fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetése és az energiaárak csökkentése mellett.
Izraeli raktárakból szállítanak Ukrajnába lőszert az amerikaiak
Izraeli stratégiai fegyverraktárakból szállítanak Ukrajnába lőszert az amerikaiak – jelentette az izraeli média szerdán.
Az Egyesült Államok Izraelben őrzött tüzérségi lőszerkészleteket használ fel Ukrajna fegyverellátására. Noha Izrael következetesen elutasítja Ukrajna kérését fegyverek szállítására, és mindeddig megtagadta a Vaskupola légvédelmi rendszer átadását az Ukrajnának, az országból érkezik amerikai katonai támogatás Ukrajnába az orosz agresszióval szembeni védekezéshez.
A Haarec című újság hírportálja szerint a tüzérségi lőszerek ellátásának folyamatossága érdekében Washington tavaly Jeruzsálemhez fordult, hogy izraeli stratégiai tartalékokból szállíthassanak Kijevnek.
Az amerikai védelmi miniszter Beni Ganz akkori izraeli védelmi miniszternek javasolta a szállításokat az izraeli raktárakból, s ezt Jaír Lapid volt miniszterelnök jóváhagyta, miután megkapta a védelmi tisztviselők jóváhagyását, akiknek fontos volt a további jó kapcsolatok ápolása az Egyesült Államokkal.
Izrael mindeközben következetesen visszautasította az izraeli fegyverszállítási kéréseket azon aggodalmára hivatkozva, hogy Moszkva felbőszítése veszélyeztetheti Izrael cselekvési szabadságát Szíriában, ahol Jeruzsálem, az orosz hadsereggel egyeztetve, rendszeresen csapásokat mér iráni érdekeltségű célpontokra, valamint a közvetlen fegyverátadással veszélynek teheti ki a jelentős oroszországi zsidó közösséget is.
Izrael ennek ellenére több millió amerikai dollár értékben járult hozzá az ukrán háborús erőfeszítésekhez, legutóbb 20 generátor Kijevbe szállítását jelentették be. Korábban felállított egy tábori kórházat, és jelentős humanitárius segélyszállítmányokat biztosított.
Az 1973-as jóm kipúri háború után az Egyesült Államok azért hozott létre stratégiai fegyverraktárakat Izraelben, hogy ezekből az amerikai haderő közel-keleti hadműveleteit segítsék, valamint Izrael számára is biztosítsák az utánpótlást konfliktus esetén.
Óvoda mellett zuhant le egy helikopter Kijev egyik külvárosában
Egy óvoda és egy lakóépület közelében csapódott a földbe egy helikopter szerda reggel Brovariban, Kijev egyik külvárosában – közölte Olekszij Kuleba, Kijev megye kormányzója.
A tragédia idején gyerekek és óvónők voltak az intézményben, de mostanra mindenkit kimenekítettünk
– írta a Telegramon Kuleba.
A politikus tájékoztatása szerint a szerencsétlenségnek vannak áldozatai, de további részletek egyelőre nem világosak.
Ne toborozzanak szerbeket!
Szerbia elnöke felszólította Oroszországot, hogy hagyja abba a szerbek toborzását a Wagner-csoportba.
Alekszandar Vucsics bírálta az orosz weboldalakat és közösségi médiacsoportokat, amiért szerb nyelvű hirdetéseket tettek közzé, amelyekben önkénteseket hívnak a soraikba.
Cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint a Wagner-csoport jelen volt Szerbiában, ahol Kreml-barát és ultranacionalista szervezetek támogatták Ukrajna invázióját.
Putyin bejelentésre készül
Vlagyimir Putyin január 18-án beszédet mond Szentpéterváron – közölte az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov.
A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint Putyin akár egy második mozgósítási hullámot is bejelenthet. Az ukránok hírszerzése korábban már utalt arra, hogy Oroszország újabb 500 ezer sorköteles katonát hívhat be, hogy elérje céljait a háborúban – írja a mandiner.hu
Félti az életét
Az orosz zsoldos Wagner-csoport volt parancsnoka, aki a múlt héten kért menedékjogot Norvégiában, arról beszélt, hogy „félti az életét”. A 26 éves Andrej Medvegyev a Guardiannek adott interjújában azt mondta, hogy Ukrajnában szemtanúja volt Wagner-harcosok meggyilkolásának, akiket saját parancsnokaik azzal vádoltak, hogy nem engedelmeskedtek a parancsoknak.
Utolsó kísérlet
A brit védelmi miniszter, Ben Wallace csatlakozik lengyel és észt kollégáihoz, hogy utolsó kísérletként nyomást gyakoroljon Németországra, hogy engedélyezze a Leopard 2 harckocsik Ukrajnába küldését. Védelmi források szerint a csütörtöki találkozó célja a németek bátorítása volt, amiért Berlin korábban nem hozott döntést.
Finnország addig támogatja Ukrajnát, ameddig kell
Finnország kész támogatni Ukrajnát „ameddig csak szükséges” – mondta Sanna Marin miniszterelnök.
Azt hiszem, az egyetlen üzenet, amit el kell küldenünk, hogy támogatni fogjuk Ukrajnát, ameddig szükséges. Egy év, két év, öt év, 10 év, 15 év
– mondta Marin Davosban.
Több mint 9000 civil áldozat
Ukrajna adatai szerint több mint 9000 civil, köztük 453 gyermek halt meg Ukrajnában a tavaly februári orosz invázió óta. Andrij Jermak, az ukrán elnöki stáb vezetője a svájci Davosban tartott Világgazdasági Fórumon kijelentette:
Nem bocsátunk meg egyetlen kínzást vagy gyilkosságot sem. Minden bűnözőt felelősségre vonnak.
Fotós: Andrij Andrijenko / Forrás: MTI/AP
Proxyháború
Oroszország bejelentette, hogy 2023 és 2026 között jelentős változtatásokat hajt végre fegyveres erőiben, és megígérte, hogy az ukrajnai csatatéren több hónapig tartó kudarcok után átalakítja katonai struktúráját.
Az adminisztratív változtatások mellett a védelmi minisztérium közölte, hogy megerősíti haditengerészeti, repülési és stratégiai rakétaerőinek harci képességeit. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a változtatásokat a nyugat által Ukrajnában folytatott „proxyháború” tette szükségessé.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 4587-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5178-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 162 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Az ukrajnai háború elől vonattal 20 ember – köztük 4 gyermek – érkezett Budapestre – tudatták.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.
Joe Biden elégedett a holland kiállással
Joe Biden amerikai elnök köszönetet mondott Mark Rutte holland miniszterelnöknek, amiért kitart Ukrajna támogatása mellett. Hollandiát „az egyik legerősebb szövetségesünknek és személyes barátunknak” nevezte. Biden hozzátette, hogy Rutte „nagyszerű személyes szövetséges”.
Az Egyesült Államok és Hollandia megállapodott abban, hogy Patriot légvédelmi rendszereket küldenek Ukrajnába.
Von der Leyen: fokozni kell a katonai segélyt
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy az Oroszországgal vívott háború elhúzódásával „fokozzák” Ukrajna katonai támogatását. Azt mondta, hogy Ukrajnának szüksége van „minden katonai felszerelésre, amelyet kezelni tud, és ez magában foglalja a fejlett rendszereket is”. Megerősítette, hogy jelenleg az Oroszország elleni szankciók tizedik fordulóján dolgoznak, amelyek elsődleges célja a kiskapuk bezárása, és arra összpontosítanak, hogy súlyos következményekkel számoljanak azok, akik megkerülik az Európai Unió szankcióit.
Fehér Ház: Japán támogatni fogja Ukrajnát
Kurt Campbell, a Fehér Ház indo-csendes-óceáni koordinátora szerint Japán a „megfelelő időben” támogatni fogja Ukrajnát. Emlékeztetett, hogy a japán kormány már elítélte Oroszország ukrajnai lépéseit. A szigetország korábban a Nemzetközi Büntetőbíróság elé terjesztette az ukrajnai helyzetet azzal az indokkal, hogy „úgy tűnik, háborús bűnöket követtek el”.
Még nem látszik a háború vége
Oroszország ukrajnai háborúja valószínűleg „egy ideig még tart”, és most van itt az ideje a katonai segélyek fokozásának – mondta az amerikai külügyminiszter. Antony Blinken úgy fogalmazott, hogy a nyugati partnerek eltökélt szándéka, hogy
biztosítsák mindazt az ukránoknak, amire szükségük van ahhoz, hogy visszaszerezzék, amit elveszítettek, és kezelni tudják az orosz agressziót.
Davosban van az elnök felesége
Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége ismertette a davosi Világgazdasági Fórum résztvevőinek az ukrán békeképletet, beleértve az igazságszolgáltatási záradékot, amely az orosz terroristák teljes felelősségre vonását irányozza elő. Férje arra számít, hogy a davosi találkozót követően tovább nő Ukrajna nemzetközi támogatottsága az orosz agresszió megszüntetésére.
Befejeződött a mentőakció Dnyipróban
Befejeződött a műszaki mentés a Dnyipróban rakétatalálatot kapott lakóháznál. A romok alatt már biztosan nem találnak túlélőket. A halottak listáján 45 ukrán szerepel, köztük 6 gyerek, egyikük mindössze 11 hónapos volt. 79 ember ember sebesült meg a támadásban.
