EU-csúcs

2024.04.17. 21:00

Megkezdődött az uniós csúcstalálkozó, középpontban az unió gazdasági versenyképessége

Megkezdődött szerda este az uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, az Európai Tanácsot alkotó vezetők gazdasági és versenyképességi kérdésekről, az ukrajnai háborúról, az EU és Törökország közötti kapcsolatokról, a közel-keleti konfliktusról és a libanoni fejleményekről fognak tárgyalni.

MW

Brüsszel, 2024. április 17. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b), Robert Abela máltai (b2) és Mark Rutte holland miniszterelnök (b3), Luis Montenegro új portugál kormányfõ (j3), Emmanuel Macron francia elnök (j2) és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök (j) az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfõinek kétnapos informális találkozóján Brüsszelben 2024. április 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A kétnaposra tervezett EU-csúcs első napján az európai uniós tagországok állam- illetve kormányfői munkavacsorán vesznek részt, amelyen áttekintik, hogy legutóbbi tanácskozásuk óta milyen intézkedések születtek a korábbi, az egységes piacról, valamint Európa hosszú távú versenyképességéről és termelékenységéről szóló zárónyilatkozatuk nyomán.

A tagországi vezetők 2023. márciusi és júniusi ülésükön vitatták meg, hogy miként lehetne szilárd és időtálló, jólétet biztosító gazdaságot teremteni.

Ezzel összefüggésben intézkedések meghozatalára szólítottak fel az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében.

Enrico Letta korábbi olasz kormányfő, a Jacques Delors Intézet elnöke ismertetni fogja a vezetőkkel az egységes piac jövőjéről szóló jelentését. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács tagjai tárgyalni fognak Európa gazdasági, gyártási, ipari és technikai bázisa fejlesztésének módjairól, a klímasemleges, digitális és körforgásos gazdaság megteremtésének lehetőségeiről, a tőkepiaci unióról, valamint a versenyképes, fenntartható és ellenállóképes mezőgazdaságról.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban tárgyalni fognak az ukrán civilek, valamint a létfontosságú ukrajnai infrastruktúra elleni orosz légi- és rakétatámadásokról, beleértve az energiaágazat közelmúltbeli fokozott célbavételét is.

Az uniós tagországok vezetői vitát folytatnak majd az EU és Törökország közötti kapcsolatokról, miután meghallgatták Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt az Európai Bizottság vonatkozó politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok aktuális állásáról szóló jelentéséről.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői megbeszélést folytatnak majd a közel-keleti, valamint ezzel összefüggésben a libanoni fejleményekről. Legutóbbi, március 21-22-i ülésükön elítélték a Hamász iszlamista terrorszervezetet, fenntartható gázai tűzszünethez vezető azonnali humanitárius szünetre, valamint az összes elrabolt izraeli túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására és humanitárius segítség biztosítására szólítottak fel.

Irán Izrael elleni drón- és rakétatámadásait követően az Európai Unió elítélte a támadásokat. Önmérsékletre szólított fel, és elkötelezte magát amellett, hogy hozzájáruljon a helyzet rendezéséhez és a régió biztonságához.

Belga kormányfő: az eszkalációt el kell kerülni, minden félnek önmérsékletet kell tanúsítania a Közel-Keleten

El kell kerülni a helyzet elmérgesedését a Közel-Keleten, minden félnek, a palesztinoknak, Izraelnek és Iránnak is nagyfokú önmérsékletet kell tanúsítania – jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök Brüsszelben, a kétnapos uniós csúcstalálkozót megelőzően szerdán.

„Az eszkalációt el kell kerülni, ahogy azt is, hogy még több civil veszítse életét, éljenek a palesztin területeken, Izraelben, vagy Iránban. A civilek biztonságát szavatolni kell” – szögezte le.

CROO, Alexander De
Alexander De Croo belga miniszterelnök 
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI/EPA

A belga kormányfő közölte továbbá, meg kell vizsgálni, miként lehet felgyorsítani az Ukrajnának szánt támogatást. Meg kell vizsgálni továbbá azt is, hogyan lehet a befagyasztott orosz vagyon kamatait Ukrajna javára felhasználni – közölte De Croo.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor fontosnak nevezte, hogy Irán Izrael elleni támadása ne okozza a közel-keleti konfliktus elmérgesedését.

Ukrajnával kapcsolatban azt mondta, többet kell tenni Ukrajna támogatása terén. Légvédelmi rendszerek átadására van szükség, de minden tagállamnak meg kell vizsgálnia, milyen eszközt tud átadni Kijevnek. Emlékeztetett: Berlin szombaton már a harmadik Patriot légvédelmi rendszert küldte el Ukrajnának. Azon uniós országoknak, melyek szintén működőképes légvédelmi rendszerekkel rendelkeznek, meg kell fontolniuk azok átadását Kijevnek – mondta a német kancellár.

FÜLÖP király; CROO, Alexander De; SCHOLZ, Olaf; MICHEL, Charles
Olaf Scholz német kancellárt (j) Fülöp belga király (b3), Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Alexander De Croo belga miniszterelnök (b) üdvözli az EU-tagországok állam- és kormányfőinek tiszteletére adott fogadáson a brüsszeli királyi palotában 2024. április 17-én
Fotó: Olivier Hoslet / Forrás: MTI/EPA pool

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke kijelentette: az Európai Unió nem hagyhat fel Ukrajna támogatásával. „Ukrajna több támogatást igényel, több légvédelmi rendszert és több lőszert” – fogalmazott.

Szavai szerint fel kell gyorsítani a segítségnyújtást, hogy az ukránok meg tudják védeni magukat. „Készen kell állnunk a segítség megsokszorozására” – fogalmazott.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatban azt mondta: a kihívás az, hogyan lehet lecsillapítani a konfliktust, és hogyan lehet segíteni a humanitárius válságba süllyedt gázaiakat.

A júniusi európai parlamenti választásokkal kapcsolatban azt mondta: meg kell győzni az embereket, hogy részt vegyenek a voksoláson, és meg kell előzni a választásokba való minden beavatkozást.

Mark Rutte holland miniszterelnök érkezésekor hangsúlyozta: Ukrajnának sürgősen további légvédelmi rendszerekre van szüksége. Arra szólította fel az uniós országokat, hogy cselekedjenek, ugyanis – mint fogalmazott – „vannak még készletek a NATO-országokban. Meg kell vizsgálnunk, nem tartunk-e túl sok eszközt készleteinkben, és nem kellene-e egy kicsit többet Ukrajna védelmére szánnunk”. Azt mondta ugyanakkor, nem számít konkrét kötelezettségvállalásokra a csúcstalálkozón, de kulcsfontosságúnak nevezte, hogy napirenden maradjon Ukrajna katonai támogatása felgyorsításának témája.

Gitanas Nauséda litván elnök érkezésekor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU egyre kevésbé összpontosít Ukrajnára. Felhívta a figyelmet, hogy Kijevek sürgető szüksége van légvédelmi rendszerekre, tüzérségi lövedékekre, rakétákra. Az uniónak folytatnia kell az Oroszország elleni szankciós politikát is – közölte.

Rámutatott, hogy a szankciók ellenére az Európába irányuló orosz cseppfolyósított földgáz importja növekszik, valamint orosz és fehérorosz agrártermékek kerülnek az uniós piacra.

„Arra szeretném bátorítani a tagállami vezetőket, hozzanak gazdasági intézkedéseket, vezessenek be további vámokat, hogy az Oroszországból és Fehéroroszországból származó behozatal lehetetlenné váljon” – fogalmazott.

Nauséda végezetül közölte: támogatja az Irán ellen hatályban lévő uniós szankciók kiterjesztését, mivel – mint fogalmazott „Irán felelős az Oroszországnak nyújtott katonai támogatásért”.

Törökországgal kapcsolatban hangsúlyozta, Ankara nagyon fontos regionális partner, ezért fontos folytatni a stratégiai megbeszéléseket a NATO-tag és uniós tagjelölt országgal.

Ukrán elnök: kulcsfontosságú a légvédelem megerősítése

A nem szűnő orosz támadások okozta károk tükrözik Ukrajna kulcsfontosságú szükségletét, a légvédelem megerősítését – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, a brüsszeli EU-csúcson videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóiroda

Az Európai Tanács által közreadott beszédben az ukrán elnök hangsúlyozta: Ukrajnának nincs olyan szintű védekezési rendszere, mint amilyennel a partnerországok együttes erejének köszönhetően szinte az összes támadó rakétától és dróntól sikerült megvédenie Izraelt.

„Az ukrán égbolt és szomszédaink ege ugyanolyan biztonságot érdemel” – fogalmazott.

Minél nagyobbak Ukrajna csapásmérő képességei, annál hamarabb kényszerülnek az orosz megszállók elhagyni Ukrajna területét. Kénytelenek lesznek békén hagyni minden szomszédjukat és egész Európát – hangsúlyozta.

Zelenszkij közölte, Oroszország már szinte az ország teljes hőenergia-termelési képességét tönkretette. Támadások értek a vízierőművek gátjait és berendezéseit, valamint a gázinfrastruktúrát. Oroszország továbbra is veszélyes játékot űz a Zaporizzsja atomerőmű biztonságával, és nem zárható ki, hogy a többi ukrán atomerőmű és elosztóhálózat infrastruktúráját is az orosz terror fenyegeti. Ezt csak légvédelem állíthatja meg, olyan speciális rendszerekkel, mint a Patriot, az IRIS-T, a SAMP-T, vagy a NASAMS - hívta fel a figyelmet.

„Sajnos még nem látjuk azt az egymillió tüzérségi lőszert, amiról az Európai Unió annyit beszélt” – fogalmazott Zelenszkij, majd hozzátette: néhány további ígéret sem valósult meg maradéktalanul, ami elsősorban abban látszik, hogy az ukrán hadsereg még várja a fronton szükséges katonai eszközöket.

Arra kérem önöket, hogy gyorsítsák fel a vonatkozó ígéretek és megállapodások végrehajtását egyebek mellett a fegyverek és lőszerek szállítására vonatkozóan” – fogalmazott.

Ukrajnának szüksége van arra, hogy az Európai Unió teljesítse, amit ígért és az ukrán nép azt lássa, hogy Ukrajna közelebb kerül a teljes jogú uniós tagsághoz – jelentette ki.

Hangoztatta továbbá: szigorítani kell az Oroszország elleni szankciókat, az uniós bankokban befagyasztott orosz vagyont pedig az életek védelmére kell felhasználni. Európának zéró toleranciát kell biztosítania mindennel szemben, ami Oroszországnak nyereséget hoz. Minden ország, mely korlátozza a kereskedelmet Oroszországgal, minden vám, mely megakadályozza az orosz áruk behozatalát, minden vállalkozás, mely elhagyja Oroszországot, békét és stabilitást biztosít Európában – tette hozzá beszédében az ukrán elnök.

EP-elnök: szembe kell nézni azzal a lehetőséggel, hogy Oroszország befolyásolhatja a közelgő uniós választásokat

Szembe kell nézni azzal a lehetőséggel, hogy Oroszországnak a közelgő júniusi európai választások előtt, dezinformációs eszközökön keresztül a Kreml-barát érzelmek erősítésére tett kísérletei már nem csupán fenyegetést jelentenek – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerdán, a brüsszeli uniós csúcsra érkezve.

METSOLA, Roberta
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke
Fotó: Olivier Hoslet / Forrás: MTI/EPA

 

 

Az Európai Parlament készen áll arra, hogy minden lehetséges módon támogassa az uniós tagállamokat a demokratikus döntéshozatali folyamatainkba való rosszindulatú beavatkozás visszaszorításában és kezelésében” – emelte ki az uniós törvényhozó testület elnöke.

Felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna támogatásával kapcsolatban a tagállamok „nem engedhetnek”, segítségnyújtásuk Ukrajna felé nem ingadozhat. „Fel kell gyorsítanunk és fokoznunk kell a szükséges felszerelések szállítását, beleértve a légvédelmet is” – hangsúlyozta.

A gazdasági kérdésekről szólva az EP-elnök kiemelte, hogy az egységes piac az alapja az EU növekedésének, a „konvergencia erőteljes motorja és az unió legértékesebb eszköze”.

„Az egységes piac egy fejlődő projekt, amely szervesen kapcsolódik az EU stratégiai prioritásaihoz. Úgy vélem, hogy gazdasági térségünk még mindig magában hordozza a lehetőséget, hogy még szélesebb körű előnyöket biztosítson népünk számára. Itt az ideje, hogy megújítsuk az iránta való elkötelezettséget. Ez az egységes piac elmélyítését jelenti” – hangoztatta.

Mint mondta, több erőfeszítésre van szükség a versenyfeltételek kiegyenlítése érdekében, és ugyanilyen szintű elkötelezettségre van szükség az energia és a zöld átmenet terén is.

Metsola szerint Ukrajna, Moldova, Georgia és a Nyugat-Balkán uniós csatlakozásának továbbra is kiemelt helyen kell szerepelnie stratégiai és politikai napirenden.  

Iránnal kapcsolatban kijelentette, hogy hétvégi támadása Izrael ellen további feszültségeket gerjeszthet a térségben. Az EU továbbra is azon fog dolgozni, hogy hogy a feszültség csökkenjen, és elkerüljük az újabb vérontást – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az „aggasztó fejleményekkel indokolják az újabb szankciók bevezetését Teherán ellen drón- és rakétaprogramjai miatt.”

A gázai helyzettel összefüggésben Metsola az Európai Parlament nevében tűzszünetet szorgalmazott, továbbá az izraeli túszok azonnali szabadon bocsátására szólított fel.

„A Hamász nem működhet tovább büntetlenül. Így juttathatunk több segélyt Gázába, menthetünk meg ártatlan életeket, és így mozdíthatjuk elő a kétállami megoldást, amely valódi perspektívát ad a palesztinoknak és biztonságot Izraelnek” – húzta alá a uniós parlament elnöke.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!