Kalóriapazarlás környezeti károkkal

Debrecen - Az étrendváltozás nagyobb gond az élelemtermelés szempontjából, mint a népesedés.

A világ népessége ma mintegy 7,5 milliárd fő, 2050-ben várhatóan 9 milliárd főre nő, ami 30 százalékos emelkedés, az élelmiszer-kereslet azonban addig 60 százalékot fog nőni; vagyis a mai fogyasztási szerkezet mellett annyi élelmet kell majd megtermelnünk, mintha 11,5 milliárd ember élne akkor a Földön. Ennek oka, hogy változik az étrend: egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy magas hozzáadott értékű élelmet, például húst és tejterméket egyenek. A húsfogyasztás kétszer olyan gyorsan nő, mint a népesség, ma a Földön egy ember egy évben 42 kilogramm húst eszik, ez 2050-ben várhatóan 52 kilogramm lesz fejenként, miközben 2 milliárd új fogyasztó jelenik meg a piacon – mondta el prof. dr. Popp József, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánhelyettese és az Ágazati Gazdaságtan és Módszertani intézet vezetője.

Kevés kalóriát nyerünk

– Vagyis olyan táplálékok iránt nő az igény, amit az állattenyésztés állít elő, ezzel pedig a földhasználat is változik, ugyanis a hús és tejtermék fogyasztás arányának növekedésével egyre több takarmányt kell megtermelni. Ez a tendencia már most is megfigyelhető: 1960 és 2010 között az egy főre eső globális szántóterület 0,45 hektárról 0,25-re csökkent, 2050-re pedig 0,2 hektár alatt lesz. Az EU-ban már ma az állattenyésztés használja a mezőgazdasági területek 66 százalékát, globálisan 40 százalékot, utóbbi aránya is felmegy majd le­galább 60 százalékra 2050-re. Az étrendváltozás (ha így marad) nagyobb hatással lesz a földhasználatra, mint a népességnövekedés! – hangsúlyozza a professzor.

Ráadásul, az állattenyésztésben a takarmányozás transzformációs hatékonysága alacsony, kalóriaértékben kifejezve mindössze 10-15 százalékos. Ha megeszünk egy kilogramm kukoricát, abból 3300 kalóriát nyer a szervezetünk. Egy kilogramm sertéshús előállításához (ha a példa kedvéért csak kukoricával számolunk) 6 kilogramm, egy kiló marhahúshoz 8 kilogramm kukorica szükséges. Egy kilogramm húsból (sertéscomb) pedig a szervezetünk csak 2500 kalóriát nyer; vagyis kevesebbet, mint amennyi egy kilogramm kukorica kalóriatartalma – mutatott rá.

Több baromfihús

– A másik probléma, hogy a takarmányozástan sem elég hatékony, vagyis a bélsárral túl sok kalória és mikrotáp­anyag is távozik a haszonállat szervezetéből. Ennek a helyzetnek a javításán dolgoznak a szakemberek, mert ezen a területen tudnánk a legnagyobb jövedelemnövekedést elérni. A kalória mellett a bevitt mikrotápanyagok (vitamin, ásványi anyag) is nagy arányban távoznak az állatok szervezetéből, de ahhoz, hogy megfelelő mértékben felszívódhassanak, komoly állatjólétre is szükség van! Ha az állat stresszes, ideges, kevés mozgástere van, gyorsul az anyagcseréje. Azt is mondhatjuk, a boldog állat hasznosítja legjobban a takarmányt. Ez persze megdrágítja a tartási költséget is, abba először be kell fektetni, hogy aztán, évek múlva megtérüljön a ráfordítás. És akkor is kérdés marad még, hogy van-e fizetőképes kereslet a drágább, de egyébként jobb minőségű árura? – jegyezte meg Popp József.

A globális hústermelés megoszlásáról elmondta: annak 38 százaléka sertés-, 35 százaléka baromfi és 22 százaléka marhahús. Az arányok várhatóan el fognak tolódni a baromfihús irányába, mert előállításához jóval kevesebb terület és takarmány kell egy kilogramm élősúlyra vetítve. Amellett nő a halfogyasztás is, itt azonban fontosabb tendencia, hogy a tengeri halfogásnál sokkal jobban erősödik majd az akvakultúrában előállított (tehát lényegében tenyésztett) halfogyasztás mennyisége.

- Szőke Tímea -

Biokapacitás

A Föld felszínének (51 milliárd hektár) 22 százaléka biológiailag termékeny.

Ebből

- 4 milliárd hektár erdő

- 5 milliárd hektár mezőgazdasági terület. Utóbbiból

- 3,5 milliárd hektár gyepterület

- 1,5 milliárd hektár szántó + ültetvény

A vega étrend segítene

A világ élelmezési problémáján segíthetne, ha mind többen vegetáriánus étrendet követnének, csakhogy ez – Popp József szerint – nem annyira egyszerű. Ahhoz ugyanis, hogy minden szükséges tápanyagot, fehérjét, vitamint és ásványi anyagokat megkapjunk növényi termékekből, szinte tudományos alapossággal kell(ene) összeállítanunk az étrendünket. A 20 esszenciális aminosavnak csak egy részét tartalmazzák a növények – néhány zöldség és a szója kivételével –, továbbá az esszenciális aminosavak egymáshoz viszonyított aránya is fontos szempont. Emellett a mai világban a kényelmi terméknek számító félkész- és késztermékek (melyek pár perc alatt elkészíthetők) a „vegák” számára sokkal kevésbé elérhetők. A szakember megjegyezte: ha nem eszünk húst, akkor a tojás tökéletes diéta, mert valamennyi esszenciális aminosavat tartalmazza ideális arányban.