2008.08.27. 06:05
Gyurcsány Ferenc átfogó javaslata
<p>A miniszterelnök a következő négy évben 1000-1200 milliárd forintos adócsökkentést, az adóadminisztáció egyszerűsítését, az adóelkerüléssel kapcsolatban pedig zéró toleranciát szeretne elérni.</p>
Gyurcsány Ferenc javaslatairól a szerdán megjelenő Népszabadságban lehet olvasni. A kormányfő az adórendszer mellett, a szociális ellátórendszer, az állam szerepe és az oktatás, kutatás, tudomány támogatása területén indítványoz érdemi változtatásokat.
A szociális rendszerben a miniszterelnök beindítaná Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot, amely 2010-ben már legalább 50 ezer embernek adhatna munkát segély helyett. Gyurcsány új egyezséget ajánl az állam szerepének újragondolására is: a kisebb állami újraelosztás mellett is megőrizné a szociális ellátások színvonalát, és partneri viszonyt javasol az állampolgárokkal, a bürokrácia érdemi csökkentését kezdeményezi. A javaslatban kiemelt helyet kap az oktatás, a kultúra és a tudomány támogatása: ez egyetlen terület, amire a kormányfő az eddiginél is nagyobb részt fordítana a nemzeti jövedelemből.
A kormányfő a cikkben - amely olvasható a hvg.hu oldalon is - leszögezi: csak akkor van lehetőség az 1000-1200 milliárdos adócsökkentésre, ha az ez által kisebb adókat többen fizetik be és így nem kerül veszélybe a költségvetés egyensúlya, ami Gyurcsány szerint "tabu."
A miniszterelnök javaslata szerint ekkora mértékű adócsökkentés lehetővé teszi a munkáltatói járulék összesen 10 százalékpontos lefaragását, ami a vállalkozások jelenlegi terheit egyharmadával csökkentené. Szintén a vállalkozásokat segítené a különadó eltörlése, amit 18 százalékos társasági adókulcs egészítene ki.
A személyi jövedelemadóban szintén a 18 százalékos kulcsot tenné általánossá a miniszterelnök, aki az adócsökkentést ezen a területen a sávhatárok emelésével valósítaná meg: évi 750 ezer forintig nem kellene szja-t fizetni, a 36 százalékos kulcs pedig csak a 3 millió forint feletti jövedelmekre vonatkozna a jelenlegi 1,7 millió helyett.
Így az 1000-1200 milliárd forintos adócsökkentés kétharmad részben a vállalkozások terheit enyhítené, egyharmada pedig a polgárokét. Gyurcsány Ferenc szerint az adókat csak abban az ütemben lehet csökkenteni, ahogyan többletbevételei lesznek a költségvetésnek abból, hogy a kisebb adókat többen hajlandóak befizetni.
A kormányfő ajánlata szerint már 2009-ben, egy lépésben eltörölnék a vállalati különadót, a társasági adót pedig 18 százalékban határoznák meg. A személyi jövedelemadót úgy csökkentenék, hogy 2 millió forint éves jövedelemig kellene 18 százalék adót fizetni, a 36 százalékos kulcs csak az a fölötti részre lenne érvényes.
Szintén a jövő évtől lépne életbe, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben újonnan létrehozott munkahelyek után egyáltalán nem kellene munkáltatói járulékot fizetni a foglalkoztatás első három évében, és ez a rákövetkező három évben is csak fokozatosan érné el az addigra a mainál már tíz százalékponttal alacsonyabb szintet. Az általános munkáltatói járulékkulcsot 5 százalékponttal csökkentenék április elsejétől úgy, hogy azt a bérek első száznegyvenezer forintjáig lehessen alkalmazni. Gyurcsány Ferenc javaslata szerint 2010-ben további 2 százalékponttal csökkentenék a munkáltatói járulékot, az szja sávhatárát pedig már 2,5 millió forintra emelnék.
A miniszterelnök hangsúlyozza: csak akkor lehet eredményes az adócsökkentés, ha a kisebb adókat a gazdaság szereplői be is fizetik, mert enélkül ismét növekedésnek indulhat a költségvetési hiány. Ennek a kockázatnak a csökkentése érdekében a miniszterelnök létrehozná az úgynevezett Adócsökkentési Alapot, ami egyfajta biztonsági vésztartalék lenne, és amibe 300 milliárd forint kerülne 2009-ben. A jövő évre tervezett lépések az 1000-1200 milliárdos adócsökkentés éppen ekkora részét valósítanák meg. Az Adócsökkentési Alap azonban azon felül értendő, mivel nem a 2009-es, hanem már a 2010-es adócsökkentés fedezete, ha a gazdaság kifehérítéséből várt bevétel befolyik. Ha viszont a vállalkozók a kisebb adót sem fizetik be rendesen, akkor a kormány a hiányzó bevételeket pótolja ki az alapból.
A pártelnök-miniszterelnök emellett szűkítené a készpénzforgalmat, és bizonyos kivételektől eltekintve általánosan kötelezővé tenné a bérek és nagyobb értékű vásárlások kifizetésénél a banki átutalást.
A Független Hírügynökség információi szerint a fenti javaslatokat első olvasatban szerdai ülésén tárgyalja a kormány, majd ezt követően Gyurcsány Ferenc személyesen számol be a javaslatok részleteiről a nyilvánosságnak. Ezen kívül a Gazdasági Egyeztető Fórum csütörtöki alakuló ülésén is szó lesz a miniszterelnök cikkében foglaltakról.
A cikk szerint Gyurcsány Ferenc áthangolná a gazdaságpolitikát is abban az értelemben, hogy a magyar vállalatokat segítő, aktív és patrióta magatartást javasol a kormány számára, külön kiemelve a kis- és középvállalatok segítését. Ennek érdekében célzott, egyedi befektetés-ösztönző támogatásokat ajánl, illetve új kockázati tőkeprogramot indít a kormány.
A külpiacokra termelő kis- és középvállalatokat egy éven belül személyesen keresik fel az állami kereskedelemfejlesztési ügynökség szakemberei, és mindenkinek személyre szóló segítséget, támogatást ajánlanak.
A kormányfő létrehozná emellett a beruházásbarát települések közösségét, amelyek számára képzést, tanácsadást, támogatást nyújt a kormány a munkahelyteremtő beruházások telepítéséhez.
A szociális támogatások területén a kormányfő a segély helyett munka programot támogatja, melynek lényege, hogy a munkaképes korú állampolgárok közül kizárólag azok vehetnek részt a segélyezési rendszerben, akik egészségi állapotuk, esetleg más méltányolható okok miatt nem képesek munkával biztosítani önmaguk és családjuk fenntartását.
Az elegendő munkahely érdekében a kormány 2009-ben Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot indít, amelytől azt várja, hogy 2010-ben már legalább ötvenezer ember számára teremt napi 68 órányi hasznos és értékes munkát. E mellett a nagy állami beruházásokban kötelezővé teszi, hogy a foglalkoztatottak legalább tíz százaléka hátrányos helyzetű munkavállalók közül kerüljön ki.
A családi pótlék ügyében a kormányfő amellett teszi le garast, hogy a juttatás továbbra is alanyi jogon járjon, és nem csökkentené az erre szánt pénzt sem. Ugyanakkor a szabályok átalakítását javasolja annak érdekében, hogy a támogatást valóban a gyermekek érdekében használják fel, és ha veszélyeztetett helyzetbe kerülnek, akkor az illetékes gyermekjóléti szolgálat dönthessen az összeg kétharmadának felhasználásáról.
Gyurcsány Ferenc a versenyképesség javítása érdekében, a kultúraváltás jegyében megállapodást javasol az állam szerepének újragondolásáról is. Ez azt jelenti, hogy az állami újraelosztás szintjét leszorítanák 43-45 százalékra, ezen belül az adócentralizáció mértékét 35-37 százalékra. Ugyanakkor a szociális ellátások szintjét megőrizné a kormányfő, aki elveti a drasztikus megszorításokra vonatkozó javaslatokat.
Az állam hatalmának korlátozását jelentené egyebek mellett az is, hogy a kormányfő javaslatában drasztikusan csökkentené például a különböző hatósági engedélyek számát. A másik oldalon ugyanakkor erős, a polgárait megvédeni képes, és az eddiginél jobb minőségű szolgáltatásokat nyújtó államot javasol. Utóbbi érdekében például szélesebb körben alkalmazná azt az elvet, amelyik szerint a különböző hatóságok intézzék el maguk között a papírmunkát, ne pedig az ügyfeleket küldözgessék egymáshoz. Gyurcsány Ferenc szabadon választhatóvá tenné, hogy aki akarja, annak a személyi jövedelemadó-bevallását az adóhatóság töltse ki helyette.
Létrehozná emellett az úgynevezett pozitív adózói listát: az adóhatóság erre azokat venné fel, akik ezt kérik, és akik felhatalmazzák rá, hogy havonta beszerezze a köztartozásaik egyenlegével kapcsolatos adatokat a többi hatóságtól. Így nem nekik kellene összegyűjteniük az igazolásokat, amelyekre ma számtalan eljárásban, például az uniós fejlesztési pályázatoknál is szükség van.
Mindezek mellett a pártelnök-miniszterelnök támogatja a rendőrség megerősítését a kistelepülések biztonsága érdekében. A gyűlöletkeltéssel szembeni polgári jogi eszközöket is hatékonyabbá kívánja tenni, az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatokat haladéktalanul elkészíti a kormány. Az utcai rendzavarásokkal szemben határozott fellépést vár el a jelenlegi törvényi keretek szigorú betartásával.
Gyurcsány Ferenc javaslatában kiemelt helyet kap az oktatás, a kultúra és a tudomány: ez lenne az egyetlen olyan terület, amelynek támogatására a kormányfő a nemzeti jövedelem jelenleginél nagyobb hányadát költené el. A miniszterelnök cikkében azt indítványozza, hogy ezeken a területeken tegyen érdemi előrelépést Magyarország, és az előttünk álló fél-egy évtizedben közelítse meg a skandináv országok szintjét, ahol az oktatás részesedése a nemzeti jövedelemből 67 százalék. Ez mintegy másfélszerese a jelenlegi magyar támogatási szintnek.
A pártelnök-miniszterelnök az Új tudás, új kultúra program megvalósítása mellett további középtávú fejlesztési programot javasol. A kabinet 2010-ig biztosítani kívánja, hogy hároméves korától valamennyi rászoruló gyermek óvodába járhasson. A legtehetségesebb gyermekek fejlődésének segítésére, nyomon követésére elindítaná a Magyar géniusz programot, a források koncentrálására pedig létrehozná a Nemzeti Tehetség Alapot. A kormány a szakmai-pedagógiai munka fejlesztése mellett harmincezer kollégiumi férőhelyet, valamint 700 óvodát és iskolát újítana fel.
Gyurcsány Ferenc cikkében új elem a nemzeti gyakornoki program. Ennek lényege az a lehetőség, hogy a munkáltatók, bizonyos feltételek mellett, egy évig a fizetés helyett adhassanak ösztöndíjat a felsőoktatásban tanulóknak és a friss diplomásoknak, ami így adó- és járulékmentesen nyújtható. Ezzel a fiatal diplomások munkatapasztalatot szerezhetnének. Egyes munkáltatók ugyanis nem szívesen alkalmaznak pályakezdőket, akik viszont így nehezebben jutnak el első állásukig.
A szakmunkásképzés területén 2009-től havi 10 ezer és 30 ezer forint közötti, tanulmányi eredménytől is függő szakmunkás tanulói ösztöndíjat vezet be a kormány egyes hiányszakmákban.
FRISS: A Fidesz beetetésnek tartja Gyurcsány Ferenc javaslatait
