Magosi: Küzdelmes műfaj a versenyzés, de így szeretem!

A salakmotoros Grand Prix-kvalifikáció debreceni viadalán három magyar pilóta, Magosi Norbert, Kovács Roland és Bárány Márk főversenyzőként, míg Füzesi Richárd tartalékként állhatott startszalag mögé a több mint négyezer érdeklődő előtt. A papírformának megfelelően a honfitársaink nem tudtak beleszólni a továbbjutás sorsára, azaz messze voltak a legjobb négy pozíciótól, Magosi 5 ponttal a 12., Kovács 2 egységgel a 14. helyen végzett, Bárány és Füzesi pont nélkül zárta a megmérettetést a Perényi Pál Salakmotor Stadionban.

A SpeedWolf Debrecen doyenje, Magosi nemcsak azzal emelkedett ki a mieink közül, hogy a legtöbb pont került a neve mellé, hanem végre olyan versenyzéssel rukkolt elő, amit már régóta vártak tőle a szurkolók. A 48 esztendős salakszóróval beszélgettünk a viadalt követően.

Nem szeretnék túlzásba esni, de az elmúlt éveket figyelembe véve ez volt az a viadal, ami után valóban emelt fővel hagyhatta el a depót.

Nem tagadom, örültem ennek az eredménynek, de bevallom, titkon még ennél is többre számítottam.

Volt valami előjele, hogy a világbajnoki kvalifikáció jól sülhet el?

Szerintem sok minden közrejátszott abban, hogy bizakodva vártam a versenyt. Sokat nyom a latba, hogy a tunerem, Baráth Lajos, közismertebb nevén Luigi hazaköltözött Dániából, s most már Debrecenben szereli a blokkomat. Sokkal gördülékenyebben mennek így a dolgok, ezáltal jobban fel tudtam készülni erre a versenyre. Persze nem is én lennék, ha valami gikszer nem ütött volna be a viadal előtt: vasárnap este vettem észre, hogy eltört a motorom váza, így éjszaka még hegeszteni kellett. Küzdelmes műfaj a versenyzés, de így szeretem!

Már az első futamában feltűnő volt, hogy jó napja lehet, ugyanis a versenyt végül a harmadik helyen záró, s ezzel a challenge-be jutó Michael Jepsen Jensent nagyon „megkergette” a négy kör alatt, s alig maradt le a futamgyőztes dán mögött. Aztán a harmadik etapjában szerzett egy értékes skalpot, miután mindvégig maga mögött tudta tartani a két héttel korábban SEC Challenge-be jutó, szintén dán Andreas Lyagert. Mi volt a titok?

Most olyan volt a pálya, ami kifejezetten feküdt nekem. Nagyon kemény volt az ovál, ami azt eredményezte, hogy nem kellett kézen állnom a kormányon, s ez megkönnyítette a motorozást számomra. Aláírom, nem volt sok előzés, de nem szakadtak le egymástól a versenyzők. Kívülről, a nézőtérről nem tűnhettek túl izgalmasnak a futamok, ám belülről nagyon élvezetes volt még így is a küzdelem. A szegélynél nagyon gyors volt a pálya, mindenki arra törekedett, hogy a belső ívet megcsípje. Ha Jepsen Jensen ellen jobban sikerül a startom, szerintem nem előzött volna meg, de a sportban nincs ha… Viszont Lyager legyőzése maga volt a csoda, nagy fegyverténynek tartom, hogy nem tudott elém kerülni. Az egynyomos pályán az volt a lényeg, hogy ne hibázzak, zárjam a szöget. Hallottam, hogy a dán gyors és a nyakamon van, ezért párszor reflexből hátranéztem, s ilyenkor kicsit kibillentem a ritmusból, de szerencsére nem tudott előzni.

A kvalifikáción kiérdemelte a legjobb magyarnak járó elismerő titulust, s ezzel 1–1-re változtatta a Kovács Roland elleni speedwolfos házi versenyt. Mennyire volt fókuszban, hogy legyőzze a klubtársát?

Nem azért versenyeztem, hogy Kovács Rolandot megverjem, hanem, hogy a lehető legjobb eredményt érjem el.

A megszerzett 5 pont, illetve a mutatott forma mennyire erősíti meg az elképzeléseiben?

Nem tagadom, az elmúlt időszak sikertelensége miatt kialakult bennem egy kis önbizalomhiány, magamban és a motorjaimban sem bíztam annyira, amennyire kellene. Ám most azt érzem, jó úton járunk. Az újonnan használt elektronikus gyújtás nekem fekszik, s ki akarom hozni belőle a maximumot. Futamot még mindig nem tudtam nyerni, s ebből már presztízskérdést csinálok, ez mindenképpen motivációt jelent a jövőre nézve. Van olyan vállalkozó, aki azt mondta, akkor szponzorál, ha végre elsőként int le a kockás zászló. Bízom benne, ez hamarosan megtörténik!

Mikor ösztönözheti utalásra azt a bizonyos vállalkozót, azaz mi lesz a következő versenye?

A június 17-én, Debrecenben megrendezendő nemzetközi egyéni magyar bajnokság. Sajnos már alig vannak meghívásos versenyek, így, ha nem tudunk leszerződni valamelyik ligába, nem dúskálunk a viadalokban. Vannak, akik azt hiszik, a pénzért motorozom, de aki kicsit is belelát a dolgokba, az tudja, ilyen szinten szinte lehetetlen pénzt kivenni a sportból. Igazából jelenleg már ott tartok, hogy a versenyzés és az edzés a munkám, a vállalkozásom rovására megy, azaz viszi a pénzt a kasszából. Elárulom, azért motorozom, mert szeretem csinálni és egyáltalán nem fáradtam bele, még mindig örömmel tölt el, ha utazom a versenyekre, felülhetek a motorra, s az sem nyűg, ha le kell mosnom a vasparipákat. 

Boros Norbert