Szinte hallani a vikingek csatakiáltásait a Dériben

Égbe emelt, s onnan lesújtó kardok élének érintéséről, a düh igazi erejéről, az életért való küzdelem verejtékéről és ma már elképzelhetetlen 10-11. századi kalandokról mesélhetne, ha tudna, az a három viking sisak, ami a Déri Múzeumban pénteken nyílt tárlaton megtekinthető. A Vikingek a Kárpát-medencében című tárlat ötletét egy kutatási projekt adta, melynek a három középkori sisak még teljesebb 21. századi tudományos módszerekkel való vizsgálatát célozza – mondta dr. Angi János múzeumigazgató az eseményen a Magyar Géniusz Projekt keretében megvalósuló tanulmányról. E modern vizsgálódást és annak eszközeit kisfilmen mutatják be a kiállítótérbe lépőknek.

Az érdeklődők megnézhetik az egykor Nemijában előkerült korai rusz sisakot, amely túlélt világégéseket és rendszerváltásokat, és máig az egyik ritka emléke a középkori északi mesterek ügyességének. Ezen kívül olyan gazdag lelőhelyek segítették még a korai magyar és skandináv kapcsolatok vizsgálatát, mint a Hajdú-Bihar megyében feltárt püspökladányi, sárrétudvari, hajdúszoboszlói vagy ártándi 10-11. századi temetők. Az itteni leleteken túl az ország számos kiemelkedő gyűjteménye, összesen 19 kölcsönző intézmény féltve őrzött kincseit – míves fegyvereket, eszközöket, ékszereket, amuletteket – tekinthetjük meg a debreceni intézményben május 7-ig.

Viking testőrök Szent István mellett

Puskás István alpolgármester úgy fogalmazott, e színvonalas tárlattal gazdagíthatjuk az ismereteinket a történelem egy, a mai popkultúrában velünk élő, fontos, közkedvelt epizódja kapcsán. A történelem eszközeivel vehetjük szemügyre azt, amit a televízióban, filmeken látunk.

Dr. Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja arról szólt, hogy a skandináv népeknek számos vonatkozásban közük volt a középkori Közép-Európához, így a magyarokhoz is. A Szent István uralkodásával kereszténnyé váló Magyar Királyságban viking testőrök védték a királyt, és vezetőjük pedig egy másik magyar szent, első uralkodónk fia, Imre herceg lehetett – mondta.

Mint az a tárlatnyitányon is kiderült, a vikingek itt éltek a Kárpát-medencében. Kutatásuk azért érdekes, mert nemcsak arra nyújt bizonyítékot, hogy milyen gyorsan tudtak integrálódni a magyarok a középkori Európában, hiszen 100 évvel a beköltözésük után már keresztény államot alakítottak ki, hanem arra is, hogy széles és átfogó kapcsolatrendszerrel rendelkeztek. A dékán úgy fogalmazott, ez a kiállítás teljesen új ismereteket ad és erőt a jövőt illetően, hiszen jó tudni, hogy ennyi kincs rejlik a múltunkban.

HBN