Hajdú-Biharból is látszódott a sarki fény, rózsaszínre festette az égboltot – fotókkal

Ismét sarki fény látható Magyarország felett, jelentette a Vega Csillagászati Egyesület hajdúsági területi klubja Facebook-oldalán. A vasárnap 18.16-kor élesített bejegyzésben azt írták, aki teheti, nézzen fényszenyezésmentes helyről észak felé.

A jelenséget egy ideig az Aero Club Hajduszoboszló webkameráján is jól kivehető volt, gyönyörű, vöröses-rózsaszínes fényben izzott az esti égbolt a felvételen, 18 óra után pár perccel. A kameraképet az Időképen lehet követni, visszanézni.

A fenti Facebook-poszt alá egy kommentelő Józsáról szúrt be képet, ott így nézett ki a sarki fény.

Az egyik debreceni Facebook-csoportba ezt a 18.16-ról készített fotót tették be.

De Halápról is jól lehetett látni az egészet.

A Hortobágyi Nemzeti Parkból meg aztán pláne.

Ahogy azt az Index is írta, a jelenség már szombaton is látható volt Magyarországról. Az akkori volt az idei kilencedik, a mostani a tizedik alkalom, hogy itthonról is észlelhető a fényjáték.

Legutóbb áprilisban számoltunk be hajdú-bihari észlelésről, akkor a „vihar” nagy vörös robbanással indult, utána következtek a zöld kitörések. További, Magyarországon készült látványos képek itt érhetők el róla.

Így keletkezik

Mint azt a kapcsolódó Wikipédia-szócikk írja, a sarki fény a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre.

Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. Formáját az ionizálódott összetevők mozgása határozza meg. A beérkező protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, így a gerjesztett hidrogénatomokra jellemző színeket bocsátják ki (vörös, kék, ibolya). Ez inkább alacsonyabb szélességeken látható. A légkör leggyakoribb összetevői az oxigén (vörös, zöld) és a nitrogén (kék, ibolya) színei is láthatók.