„Debrecen a március 15-ei ünnep kultikus terei közé tartozik” – megemlékezést tartottak az egyetemen

Az 1848-49-es hagyomány fontos pillére az egyetemi örökségnek.

Forrás: Czinege Melinda

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak a Debreceni Egyetemen kedden.

Prof. dr. Bartha Elek, az egyetem oktatási rektorhelyettese beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Debrecen az ünnep kultikus terei közé tartozik, a forradalom és szabadságharc egyik kulcsfontosságú városa. – Ha március 15-re gondolunk, megjelenik előttünk a márciusi ifjak képe és felidéződnek a forradalom eseményei.

Nemzeti ünnepeink között talán ez a leginkább elfogadott, közös értékként számon tartott jeles nap. Olyan ünnep, amely nem megosztó még napjaink polarizálódott társadalmában sem.

Március 15-e mindenki szívéhez közel áll, hiszen a mindenkori ifjúság tavasza a jövő ígéretét hordozza. Egy ünnep mindig a mának szól. Gyökerei a múltba nyúlnak, gyümölcseit viszont azok évezhetik, akik üzenetét a jelenben a maguk számára fontosnak tartják. Ha egy ünnep bizonyos okok miatt elveszíti aktualitását, akkor rövid időn belül feledésbe merül. Március 15-e aktualitása nem veszett el, sőt, időről időre új értelmet nyer – hangsúlyozta.

Ünnepi megemlékezés a Debreceni Egyetemen március 15. alkalmából

Fotók: Czinege Melinda

Kiművelt emberfők

Csont István, a Debreceni Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke kifejtette, hogy az 1848-as forradalom során a korabeli haladó nyugat-európai eszmék erősödtek fel Magyarországon.

A márciusi ifjak, hazánk vezető politikusai és meghatározó értelmiségei egy olyasfajta szellemi integráció mellett tették le a voksukat, amely egyszerre erősítette a magyarság nemzeti öntudatát és fokozta szellemi integrációját. Ehhez szükség volt a kiművelt emberfők szerepvállalására, amely részben a haladó eszmék behozatalával, részben pedig azok szélesebb néptömegekhez való eljuttatásában jelentkezett.

Az elmúlt közel kétszáz évben a magyar fiatalok, hűen a márciusi ifjak eszméihez, többször is megküzdöttek a szabadságért. Napjainkban azonban mégis azt tapasztalhatjuk, hogy a magyar kutatók és egyetemisták túlnyomó többsége jogszerű indok hiányában, kirekesztve él Európában. Bezárultak a mobilitás és a tudásátadás kapui, ezzel pedig versenyhátrányba kerül Magyarország a többi uniós tagállamhoz képest – fogalmazott az elnök.

Az ünnepi műsort követően a Debreceni Egyetem legkiválóbb dolgozói több éven át tartó kimagasló teljesítményükért vehettek át elismeréseket.

Panyiczki-Berényi Viktória