Debreceni Egyetem

2022.12.04. 10:24

„Fémevő” gilisztákról készítettek hiánypótló tanulmányt debreceni kutatók

Egyes giliszták az extrém fémterhelést is kibírják.

Forrás: illusztráció / Shutterstock

A szennyezett talajok élőlények általi hatékony és környezetvédelmi szempontból biztonságos tisztítási technológiájának kidolgozását is segíthetik a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszék munkatársai által egy rangos tudományos folyóiratban publikált eredmények – számolt be az egyetem hírportálja.

A tanulmány szerint a talajszennyezés az egyik legkomolyabb globális környezeti probléma napjainkban, hiszen jelentősen rontja az ott élő organizmusok életfeltételeit, ezáltal a talaj termőképességét.

Magura Tibor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (DE TTK) Ökológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára elmondta: a földigiliszta-félék kulcsfontosságú szerepet játszanak a megfelelő talajszerkezet fenntartásában, valamint a talaj szervesanyag- és tápanyagkészletének, valamint termékenységének alakításában. Hozzájárulnak a talaj bioremediációjához is, azaz a talajból a szennyező anyagok eltávolításához.

Magura Zsolt
Forrás: unideb.hu

A DE TTK Ökológiai Tanszék munkatársai korábban publikált eredményeket összegyűjtve, szintetizálva és újraelemezve azt vizsgálták, hogy a toxikus fémekkel szennyezett talajokban élő giliszták hogyan tudnak megküzdeni az eltérő mértékű szennyezettséggel és milyen mértékben képesek az egyes fémek akkumulációjára, magukban történő felhalmozására.

Megállapították, hogy egyes földigiliszták extrém, a talaj 70 000 mg kg-1 feletti ólom- és 95 000 mg kg-1 feletti cinkkoncentrációjánál is életképesek maradtak. A kutatók munkájuk során igazolták, hogy az említett két fémen kívül a földigiliszták valamennyi további vizsgált (arzén, kadmium, króm, réz, nikkel) elemet jelentős koncentrációban képesek kivonni a földből.

A publikáció első szerzője Tőzsér Dávid, a DE TTK tudományos munkatársa arról is beszámolt, hogy az egyes gilisztafajok a különböző toxikus elemeket eltérő mértékben és ütemben raktározzák szerveikben és ürítik ki, igazolva ezzel a szennyezett közegben való túlélést biztosító egyedi stratégiák létezését. Kimutatták továbbá, hogy a talajok kémhatása, valamint a szennyezett közeggel való érintkezés időtartama jelentősen befolyásolja a földigiliszták elemakkumulációját.

Tőzsér Dávid
Forrás: Mizser Szabolcs / unideb.hu

A vizsgálat eredményei elősegíthetik a talajban élő organizmusokra alapozott, költséghatékony és környezetbarát bioremediációs technológia sikeres kidolgozását és gyakorlati alkalmazását.

A DE TTK Ökológiai Tanszék munkatársainak eredményei az Environment International című nemzetközi tudományos folyóiratban angol nyelvű tudományos közlemény formájában jelentek meg, mely ide kattintva olvasható.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában