2022.12.04. 10:24
„Fémevő” gilisztákról készítettek hiánypótló tanulmányt debreceni kutatók
Egyes giliszták az extrém fémterhelést is kibírják.
Forrás: illusztráció / Shutterstock
A szennyezett talajok élőlények általi hatékony és környezetvédelmi szempontból biztonságos tisztítási technológiájának kidolgozását is segíthetik a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszék munkatársai által egy rangos tudományos folyóiratban publikált eredmények – számolt be az egyetem hírportálja.
A tanulmány szerint a talajszennyezés az egyik legkomolyabb globális környezeti probléma napjainkban, hiszen jelentősen rontja az ott élő organizmusok életfeltételeit, ezáltal a talaj termőképességét.
Magura Tibor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (DE TTK) Ökológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára elmondta: a földigiliszta-félék kulcsfontosságú szerepet játszanak a megfelelő talajszerkezet fenntartásában, valamint a talaj szervesanyag- és tápanyagkészletének, valamint termékenységének alakításában. Hozzájárulnak a talaj bioremediációjához is, azaz a talajból a szennyező anyagok eltávolításához.
![](https://cdn.haon.hu/2022/12/w6UOfrJ52p7WTLzbgDoQ4OH_vq4UEdludKjzgXvkLHo/fit/800/533/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2I2NGZmYzRmY2EyMTQxZjNhZjhkNjE3YWE1MWQzODcx.jpg)
Forrás: unideb.hu
A DE TTK Ökológiai Tanszék munkatársai korábban publikált eredményeket összegyűjtve, szintetizálva és újraelemezve azt vizsgálták, hogy a toxikus fémekkel szennyezett talajokban élő giliszták hogyan tudnak megküzdeni az eltérő mértékű szennyezettséggel és milyen mértékben képesek az egyes fémek akkumulációjára, magukban történő felhalmozására.
Megállapították, hogy egyes földigiliszták extrém, a talaj 70 000 mg kg-1 feletti ólom- és 95 000 mg kg-1 feletti cinkkoncentrációjánál is életképesek maradtak. A kutatók munkájuk során igazolták, hogy az említett két fémen kívül a földigiliszták valamennyi további vizsgált (arzén, kadmium, króm, réz, nikkel) elemet jelentős koncentrációban képesek kivonni a földből.
A publikáció első szerzője Tőzsér Dávid, a DE TTK tudományos munkatársa arról is beszámolt, hogy az egyes gilisztafajok a különböző toxikus elemeket eltérő mértékben és ütemben raktározzák szerveikben és ürítik ki, igazolva ezzel a szennyezett közegben való túlélést biztosító egyedi stratégiák létezését. Kimutatták továbbá, hogy a talajok kémhatása, valamint a szennyezett közeggel való érintkezés időtartama jelentősen befolyásolja a földigiliszták elemakkumulációját.
![](https://cdn.haon.hu/2022/12/JLqIOLLanfyR94aAnBLCEGkhC3N5LcUKN_ux-hMmO4Q/fit/800/533/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2U5N2UxYmMzZDEyZjRiZjA4ZDYzYjdiNWViZjI0Mjg5.jpg)
Forrás: Mizser Szabolcs / unideb.hu
A vizsgálat eredményei elősegíthetik a talajban élő organizmusokra alapozott, költséghatékony és környezetbarát bioremediációs technológia sikeres kidolgozását és gyakorlati alkalmazását.
A DE TTK Ökológiai Tanszék munkatársainak eredményei az Environment International című nemzetközi tudományos folyóiratban angol nyelvű tudományos közlemény formájában jelentek meg, mely ide kattintva olvasható.